a, híd, ló, hit

Ki mondta, mikor mondta?

“Magunknak tettük nehézzé a mérkőzést. Vezetést szereztünk, jól is játszottunk, semmi nem indokolta, hogy magunkra húzzuk az ellenfelet. Sok helyzetet hagytunk ki, de aztán sikerült újra vezetéshez jutnunk, amiért mindenképp dicséret illeti a csapatot.”

Nem, nem Egervári Sanyi bácsi a helyes megoldás, az egyik nyögvenyelős Dunaferr-meccs után.

Tavaly május végén, tét nélkül léptünk pályára Zalaegerszeg-Külsőn, ezek után ha nem is egyszerűen, de behúztuk az Andráshida elleni bajnokit.

Az ETO a Horváth D. – Köles, Nagy Á., Csató, Németh M. – Pomgrácz, Illés (Borkai), Vankó, Németh L. – weitner (Lénárt), Vörösbaranyi (Mayer) összeállításban vívta meg a csatát, Mayer a 83. percben verte be a győztes gólt.

Valószínűleg Bekő gondolatai már a következő szezonon jártak, ezért durrantotta a fenti közhelybombát.

A zalaiak ellen egyébként háromszor játszott bajnokit az ETO I és eddig makulátlan a mérleg, mivel az itthoni két meccset simán behúztuk.

Legutóbb tavaly nyáron találkoztunk az ETO Parkban. Az akkori csapat nyilván közelebb áll az aktuális társasághoz, de van benne érdekesség bőven.

Kunsági – Simonfalvi, Gyagya, Vadász, Nagy J. – Lázár, Illés (Pongrácz), Kulcsár – Bata (Rácz F.), Szabó L., Balajti (Vörösbaranyi)

A Balajti-Vörösbaranyi cserét ma biztosan nem tudjuk lebonyolítani és simán benne van a pakliban, hogy Simonfalvi andráshidai dresszben fog feszíteni, mert ő közben visszatalált zalai gyökereihez.

Az egyik focis portál az őszi szezon zárása után csinált egy összesített tabellát a harmadosztályú csapatokból, a az NB I-es tarcsik kivételével. A lista nem túl szofisztikált, hiszen csak a klasszikus szempontokat (pontszám, gólkülönbség, etc.) vette figyelembe. 43 klub szerepel benne, az ETO a negyedik, az Andráshida a 19. pozíciót foglalja el.

Konklúzió?

Ma csak a győzelem az elfogadható. Mivel ez minden tavaszi meccsen így lesz, ezt a mondatot többet nem is írom le a nyárig.