a láthatatlan légiók

Komoly válaszút elé állította a magamfajta nagyon amatőr futballistát az ETO, amikor bejelentette, hogy július második keddjén, hazai pályán fogadja az angol másodosztályban szereplő Brentford FC csapatát.

Nagyjából akkor játszunk ugyanis az Arénában. Nézni vagy csinálni? – ez itt a kérdés.

Aztán viszonylag gyorsan jött az első könnyítés, amikor kiderült, hogy az angolok B csapata teszi tiszteletét nálunk.

Jó, rendben, nagyjából egy hónapja az angolok nyerték meg az u20-as vébét, szóval nem annyira gáz egy fiatal csapat ellen futballozni, bár a Dél-Koreában szerepeltek között nem volt brentfordi fiú.

No akkor mi legyen?

Az utolsó előtti pillanatban aztán megérkezett a megoldás. Fogalmam sincs, honnan szereztek tudomást a dilemmázásunkról, de a meccset végül Telkiben rendezik. Hurrá!

Hurrá?

A hír arról nem szól, hogy vajon kinek volt ez a fantasztikus ötlete? Én nagyobb téttel fogadnék arra, hogy az most az angolok sara. Ők ugyanis Telkiben vannak, tegnap ráadásul trópusi körülmények között tréningeztek, marhára nem hiányzik nekik még egy kis légkondis buszozás Győrig meg vissza. Kvázi ők tesznek nekünk szívességet, hogy leállnak velünk focizni, így az ETO csupán lelkesen asszisztál.

No az ilyen esetek miatt kell piszkosul felszívni magunkat és megmutatni, hol lakik a magyarok futball istene!

Egy sima 3-0 után biztos kicsit komolyabban vennének minket és például nem írnának a honlapjukon akkora hülyeséget, hogy a nyugati régió bajnokaként, az északi Diósgyőr 4-0-ás legyőzését követően jutottunk fel az NB II-be.

Mi meg addig is játszhatunk nyugodtan egymás között. A fehérek a sötétek ellen.