nyelvet öltenek (fotó: nytimes)
ROTÁLÁS
» abszurd dráma egy felvonásban «
Játszók:
ZOLTÁN, elnök
IMRE, igazgató
BALÁZS, edző
KISASSZONY, titkárnő
TAMÁS, mindenes
ATTILA, mindenes
FUTBALLISTÁK, tömeg
SZURKOLÓK, tömeg
Történik napjainkban.
1. szín
Futballöltöző. A játékosok éppen most értek be a meccs után. Fülledt és izzadságtól bűzös minden, néhol sípcsontvédők és csukák hevernek a földön.
Zoltán érkezik, kissé feldúltan.
ZOLTÁN (izgatott): Mi volt ez?
BALÁZS (szelíden): Nem voltunk jók.
ZOLTÁN: Nem ezt ígérted.
BALÁZS: Nem is ezt beszéltük meg. Eltértek a tervtől.
ZOLTÁN (kicsit már nyugodtabban): Akkor?
BALÁZS: Javítunk.
Zoltán ki, Attila be.
BALÁZS (kérdőn): Felvetted?
ATTILA: Nem. Miért? Nem szoktam mostanában.
BALÁZS: Szerencséd. Biztos, hogy nem?
ATTILA: Bízz bennem!
Attila ki.
IMRE: Most mi lesz?
BALÁZS: Megoldjuk. Megvan a három pont, nem?
IMRE: Meg. Ötödik hely.
BALÁZS: A végén aláírnám.
IMRE: Én is.
BALÁZS (a vetkőző játékosokhoz, emelt hangon): Mi volt ez?
FUTBALLISTÁK: Nem tudjuk, keményebbek voltak, mint gondoltuk. Haraptak.
BALÁZS: Legalább elfáradtatok?
FUTBALLISTÁK: Nagyon, mester.
BALÁZS (elgondolkodva): Megoldjuk.
2. szín
Elnöki iroda. Zoltán elmélyedten dolgozik, miközben a telefon folyamatosan csörög. Nem veszi fel. Valamit ír a papírra, megvakarja a fejét, aztán dörmög. Ekkor hirtelen kopognak az ajtón.
ZOLTÁN (unottan): Igen?
KISASSZONY: Elnök Úr! Balázs és Imre van itt.
ZOLTÁN: Engedje be őket. De mondja meg nekik, hogy kevés időm van.
KISASSZONY: Rendben.
BALÁZS: Szervusz, elnök úr!
IMRE: Szevasz!
ZOLTÁN: Mi járatban? Ugye nem a szombatról akartok beszélni?
BALÁZS: De igen.
ZOLTÁN: Csak röviden! Tíz perc múlva mennem kell. Most már meg tudjátok magyarázni?
IMRE: Mindent, főnök! A felcsútiak tehetnek az egészről.
ZOLTÁN (meghökken): Mi van?
IMRE: A sok akadémiát fikázó cikk miatt felszívták magukat a kölcsönjátékosok. Tuti!
ZOLTÁN: Ez most komoly?
IMRE: Biztos forrásból tudjuk. Igaz, Balázs?
BALÁZS (bizonytalanul): Ha te mondod.
ZOLTÁN: Várjatok egy kicsit! (felemeli a telefont, tárcsáz) Kisasszony! Kérem, szóljon Tamásnak, hogy jöjjön be! Köszönöm.
IMRE (rémülten): Tamás, de miért?
ZOLTÁN: Meglátod.
Kopogás.
ZOLTÁN (határozottan): Tessék!
TAMÁS (bizonytalanul): Miben segíthetek, főnök?
ZOLTÁN: Mit írnak az újságok a szombati meccsről?
TAMÁS: Hát! Már akartam szólni. Nem jó a sajtónk.
ZOLTÁN (felhúzza a szemöldökét): Mert?
TAMÁS: Tudod! A Nemzeti Sport, birtokon belül vannak. Mindig ezt csinálják.
ZOLTÁN (ellentmondást nem tűrő hangon): Oldd meg! Erről többet nem akarok beszélni! Ti vagytok a szakma, nem? Akkor?! Kivágok mindenkit a fenébe!
Tamás el.
IMRE (félénken): Szerdán forduló.
ZOLTÁN (döbbenten): Mi?
BALÁZS: Azt hitték kijutunk a vébére. Szoros a menetrend.
ZOLTÁN: Hol játszunk?
BALÁZS: Cegléden. Pontosabban Albertirsán, mert Cegléden építkeznek.
ZOLTÁN: Tiszta szerencse! Azt behúzzuk, ugye?
IMRE: Persze!
Balász köhög.
ZOLTÁN: Akartál valamit mondani?
BALÁZS: Nem. Vagyis igen. Fáradtak a fiúk.
ZOLTÁN: Mi van?
BALÁZS: Azért húzós volt a szombat este.
IMRE: Megoldjuk, főnök! Ne aggódj!
BALÁZS (alig hallhatóan): Rotálni kéne.
ZOLTÁN: Bő a keret, ugye? Nem lehet gond.
BALÁZS: Mondhatjuk.
ZOLTÁN: Ott van még a Kulcsár, meg a Lukás. Tényleg, miért nem játszanak?
IMRE: Sérültek.
BALÁZS: Taktikai okok miatt.
ZOLTÁN: Szerda este beszélünk, most tényleg mennem kell.
3. szín
Albertirsai pálya, a korlát mellett beszélgetnek ketten, egy órával a kezdés előtt.
ATTILA: Kirakjam a kamerát?
IMRE (szinte sikítva): Meg ne próbáld!
4. szín
Öltöző. Most futnak be a játékosok a szünetre érkezve.
BALÁZS: Bírjátok?
FUTBALLISTÁK: Nem lesz gond, mester!
BALÁZS: Mi volt ez itt a végén? Hányszor beszéltük meg a helyezkedést? Tönkre akartok tenni?
FUTBALLISTÁK: A lemenő nap elvakított minket.
BALÁZS: Na ne szórakozzatok! Az elnöknek, mit fogok mondani, ha nem lesz meg a meccs?
FUTBALLISTÁK: Meglesz!
BALÁZS: Akkor jó. Hajrá!
IMRE: Figyelek!
5. szín
- perc, a nézőtér vendégszurkolókkal tömött részén.
SZURKOLÓK (egymással vitázva): Gyertek ide! Megvárunk! Vegyétek le a mezt! Szép volt fiúk! Dolgozzatok! Pacsi!
Kicsit hátrébb, a kispadoknál.
IMRE (Balázshoz fordulva): Hagyd rám a dolgot, majd én megmagyarázom az elnöknek.
BALÁZS (szomorúan): Elcsesztük.
IMRE: Máskor is volt már ilyen. Ne lógasd az orrod! Nem szabad, hogy lássák rajtad az elkeseredést! Be positive!
BALÁZS: Elegem van a marketing dumából!
IMRE: Ez is a futball része!
BALÁZS: Akkor én kiszállok.
IMRE: Meg vagy te őrülve? És az önbecsülésed? Ilyenkor nem lehet kiszállni! Kend rá a játékosokra! Nem tartották be az utasításokat, nem voltak ott fejben. Blablabla.
BALÁZS (elveszetten): Nem tudom megcsinálni.
IMRE (magabiztosan): Dehogynem.
6. szín
Elnöki iroda. A korábbinál is több papír az asztalon. Zoltán nem csinál semmit, csak mereven néz előre. Kopogás, nem reagál. Még egy kopogás.
ZOLTÁN (élesen): Ki az?
KISASSZONY: Balázs és Imre van itt.
ZOLTÁN: Nem akarom őket látni.
KISASSZONY: Két percet kérnek.
ZOLTÁN: Egy perc.
Balázs és Imre bejönnek.
IMRE (hadarva): Arról lenne szó, hogy a játékosok meg akarták fúrni Balázst. Kezeltük a helyzetet. Kulcsárt és Szabó Lukást kiraktuk a keretből
ZOLTÁN (hátrahőköl): Hiszen ők nem is játszottak. Még a keretben sem voltak.
IMRE: (magabiztosan): Ez a mesterterv része! Mi mindenesetre lelepleztük az egészet.
ZOLTÁN: Balázs?
Balázs üveges szemmel néz és óvatosan bólint.
ZOLTÁN: Akkor jó. Vasárnap ugye behúzzuk a Békéscsaba ellen?
IMRE (sugárzó tekintettel): Ez nem kérdés, főnök! Garantálom! És Balázs is.
(vége)
