A szürke ötven árnyalata

why always me? (fotó: Gyetvai Andrea/pestmegyeifoci.hu)

A most futó szezonban számos olyan derbink van, aminek komoly első osztályú múltja van. Többek között a Vác-ETO összecsapást is ideveszem, azzal a különlegességgel megtoldva, hogy a két csapat egyszer az NB II-ben is találkozott egymással.

1959/60-ban a második liga Nyugati csoportjában sínylődtünk és többek között a Váci Petőfivel is meg kellett mérkőznünk. Az idegenbeli meccs 0-0-ra végződött, és a helyszín nagyon romantikus hangulattal bírhatott, hiszen az évkönyvekben az szerepel: a Pokol Csárda mögötti pálya.  Szinte hallom, ahogy a 3.800 fizető néző moraja elnyomja a Duna zúgását és a vendéglátóhelyről kiszűrődő cigányzenét. Az ETO akkor öt pont előnnyel állt a mezőny élén és végül magabiztosan jutott fel az NB I-be, ahol aztán 55 évig maradt is, majd jöttek a sajnálatos események.

A  Vácnak még 37 évet kellett várnia, hogy bekerüljön a Paradicsomba.

*

A futballban néha azok nyernek, akik nem agyalják túl a játékot. Azt még lehet a véletlen számlájára írni, ha egy csapat faék egyszerűségű játékkal behúz pár meccset, de ha ez a szisztéma egy komplett bajnokság alatt működik és a végén a többiek csak fogják a fejüket, és nem akarják elhinni, hogy mindez valóban megtörténhetett, az az igazi bravúr.

Már-már mestermunka.

Őszintén kérdezem, hogy kinek mi jut eszébe arról, hogy a Vác 1994-ben magyar bajnok lett?

Nekem két dolog. Csank János illetve a rögzített helyzetekből szerzett gólok garmadája. Az utóbbira a modern foci által megteremtett remek szakszavak közül ráaggathatjuk az automatizmus címszót. Akkor még nem úgy hívtuk és minden jóérzésű sportbarát, a kreativitásra meg a szépségre hivatkozva csak fitymálta az egészet, de utólag be kell vallani, igazából művészet volt, amit akkor megéltünk. Minimalista stílusú, de művészet.

Csak mellékesen. Miközben ezeket a sorokat írom Kroos beivel, Hummels befejeli. Nem olyan bonyolult, igaz? És ráadásul világbajnoki.

a Pokol tornáca (fotó: dunaszigetek.blogspot.com)

Aranyos Imre, Hahn Árpád, Kriska Gábor, Nagy Tibor, Puglits Gábor, Füle Antal, Romanek János, Koszta János.

Ők alkották a váci csapat magját. A futball igazi napszámosai, akik tisztában voltak saját képességeikkel, akik egy fikarcnyival sem akartak többek lenni önmaguknál, akik fegyelmezetten végrehajtották, amit az edzőjük kért tőlük, és lám, meglett a jutalmuk.

Persze nem hallgathatom el, hogy azért ott rúgta a bőrt mondjuk egy Nyilas Elek is, aki azért többet gondolt a játékról, mint a rúgd és fuss!

Csank János, a magyar futball Claudio Ranierije megcsinálta. Igaz, hogy csak egyszer és utána sohasem és róla mindenkinek a jugók elleni 1-12 jut eszébe, ami láthatóan és joggal még mindig frusztrálja. De akkor, 1994-ben megcsinálta

Az más kérdés, hogy ez a produkció már akkor sem ért semmit Európában, hiszen a BL-ben sima kettős vereséggel estek ki a PSG-vel szemben. Mondjuk ma mindenki összetenné a kezét, ha az aktuális magyar bajnok egyáltalán éles meccset játszhatna a párizsiakkal és ott csak egy 1-2-vel meg egy 0-3-mal búcsúzna. Az a PSG sem volt annyira rossz csapat, de a közelébe érhetett a mostanihoz. Lama, Ginola, Le Guen, azért nem voltak rossz spílerek, nem is beszélve az aranylabdás Weah-ról.

je suis János Csank (fotó: ducorsport.com)

Amikor a Vác bajnokságot nyert, az ETO ötödik lett a ligában és csak gólkülönbséggel szorult a Fradi mögé. Ráadásul az idegenbeli meccsen majdnem nyertünk a későbbi királyok ellen, kétszeri vezetésünk (Csertői rúgta a gólokat) után csak a 70. percben egyenlítettek a hazaiak.

Nagy Tibor egalizált, gondolom szabadrúgásból, ahogy szokta. Ő ül ma váci padon, aki a szakmát bevallva vagy bevallatlanul nyilván Csank mestertől tanulta, így aztán ez a meccs, amit Óbudán rendeznek, mert természetesen a váci pályát is renoválják, sem lesz valami látványos. Az piros-kékek idei teljesítménye finoman szólva nem észbontó, csupán a Supka-féle Szegedet sikerült legyűrniük, ami nem egy mission impossible, nem kell hozza Pro Licence, a többi meccsen magabiztosan hozták a szürkét.

Mondjuk mi sem brillíroztunk eddig, bár van az a klasszikus mondás, hogy egyszer valaki nagyon beleszalad a késbe. Jamie Oliver SPAR-os késeit azonban még nem szereztük be, így tartok tőle, hogy ennek még nem ma lesz a napja. Reszkess Szolnok!

Ami viszont már most biztosan állítható, sem az elküldött Kulcsár, sem a sérült Szabó Lukas nem lesz a keretben.

A Blog tippje: Vác – ETO 0-0

nem győzni jártunk oda, ez volt az utolsó

Kategória: felkonf
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.