Túl a barátságon

 

ki a jobb? (fotó: splendoremagiaro.altervista.org)

Az ETO és a Gyirmót soha nem játszott egymás ellen bajnoki mérkőzést. A históriás könyvek lapjain persze ott szerepel tíz ETO B-Gyirmót és két ETO-Gyirmót II összecsapás, de azok más kategóriát képviselnek. Nem azt mondom, hogy nem érdemes rájuk szót vesztegetni, de minek? Felhozó meccsek hol magasabb, hol alacsonyabb hőfokon. Zöld-fehér szemszögből nem túl jó a párharc statisztikája, de nem ezért írom, hogy az ETO-nál szerintem nem igazán hozott lázba senkit egy ilyen derbi.

Gyirmóton már nem vagyok ebben annyira biztos.

*

Jani bácsi világéletében DAC-drukker volt. Azt mesélik róla, hogy az apja ugyan ’37 őszén, az ETO egyik NB I-es meccsére vitte el először életében igazi futballmeccsre, de rosszul sült el a dolog, főleg azért, mert nagyon elverték a győri csapatot. Hat éves volt, az apja folyton azt mondta neki, hogy aki becsülettel dolgozik, az sosem veszíthet. Namármost, az ETO-isták biztosan rengeteget edzettek, meg minden, ráadásul volt közöttük egy játékos, a Boros Jóska, akit még ismertek is, legalábbis többször összefutottak vele a városban és az apjának előre köszönt, ennek ellenére kaptak egy hetest az Újpesttől. Akkor most, hogy is van ez? Soha többet nem akart kimenni arra az elátkozott pályára, hiába ígértek neki süteményt, vagy bármi mást. Oda soha.

A focitól azonban nem tudták elvenni a kedvét, mert úgy volt vele, hogy biztosan a vagongyári pályában, az ottani fűben, a kapufában, a mészcsíkokban vagy éppen a kornernál lengedező zászlóban volt a hiba. Máshol ez nem fordulhat elő. A miliő ráadásul az első pillanatban magával ragadta. Különösen a tömeg morajlása fogta meg, az a semmivel sem összehasonlítható hang, amitől önkéntelenül libabőrös lesz az ember bőre. Az egy dolog, hogy ő is napestig játszott a srácokkal, de az igazi mégiscsak a rendes meccs volt, húsvér futballistákkal, akik mezbe öltözve, felvonalazott, nagy füves placcon rúgják a bőrt. Nem is beszélve a hálóról, amit mindig sóvárogva nézett, mert ő is úgy szeretett volna a grundon gólt rúgni, hogy az rezegjen és ne csak a házfal durranását visszhangozza a környék.

Nádorvárosban laktak, így adta magát, hogy az akkor éppen TEDAC néven szereplő csapat meccseire kezdtek járni az apjával, amit az Erzsébet ligeti pályán játszottak. Az öreg továbbra is az ETO-ért szorított, de Janika innentől kezdve csak a kékekért élt. Nélküle nem kezdtek derbit, szó szerint kinéztek a bírók arra a helyre, ahol ő támasztotta a korlátot, és ha találkozott a tekintetük, már harsant is a kezdő sípszó.

Hosszú-hosszú évek teltek el, közben megnősült és Gyirmótra költözött, de ez nem jelentett, nem jelenthetett változást, hiszen csak felpattant a biciklire és a bemelegítés elejére mindig odaért a pályára. Örült, amikor megépült az új pálya a pápai út mellett, mert így újra egy kicsit közelebb került a csapathoz. Amikor tavasszal jobb idő volt, gyalog járt és a győztes meccsek után imádott hazasétálni.

Egy ilyen alkalommal történt a baj, egy suhanc nem vette észre időben, hogy az úton ballag és elütötte. Békésen feküdt az út közepén, olyan volt, mintha csak aludna. Mosolygott is, talán eszébe jutott a győztes gól. Nem mozdult. Elsőre úgy tűnt, hogy nincs komoly sérülés, de amikor felébredt a kórházban és rengeteg fehér köpenyes vette körbe, ő már tudta, hogy valami nincs rendben. Nagyon nincs.

Lebénult.

A régi sportbarátok többször is felajánlották, hogy kocsival elviszik a DAC-pályára, a klubnál pedig megígérték, hogy a legjobb helyre állítják a tolószéket, de ő mindig nemet mondott. Ha saját lábán nem tud elmenni, az már nem olyan. A szabadság hiányát nem pótolhatta a legjobb szándék sem. Én akarom eldönteni, hogy mikor legyen az indulás, és ebben nem akarok senkihez sem alkalmazkodni.

úgy gondolták, hogy nem fér be mindenki (fotó: magyarfutball.hu)

A sors szerencsére kegyes volt hozzá, mert szűk egy évvel a baleset után a DAC Gyirmótra látogatott és a Laposi úti háztól még hetven fölött is el tudott gurulni a helyi pályához. Arra meg különösen kíváncsi volt, hogy mit csinálnak egymással a csapatok két egykori ETO legenda irányításával. Nem zavarta a szemerkélő eső, a gonoszul, és össze-vissza fújó, kiszámíthatatlan áprilisi szél. Valljuk be őszintén, hiányzott már neki nagyon a drukkerek morajlása. A játékosok a kezdés előtt egyesével kifutottak hozzá, volt, aki megölelte, volt, akivel csak pacsizott egyet. Hiányzott már, Jani bácsi!

Ikszelt a csapat, de azért boldogságot érzett, amikor döcögősen hazaindult. Bár többen felajánlották, hogy elkísérik, megköszönte a felajánlásokat, és azt mondta, szívesebben menne egyedül. Szerették annyira, hogy ezután senki sem tolakodott a társaságával.

Amikor lefeküdt, végigpörgette magában az egész meccset. Amikor a DAC-gólokhoz ért, elérzékenyült. Nem nyert ugyan a csapat, de nem is vesztett és ez sokkal fontosabb volt számára.

Egyetlen dolgot nem értett csupán. Hogyan tudott Hannich a DAC ellen bármilyen más csapat padjára leülni? Ez egy kicsit felzaklatta, de aztán elaludt, örökre.

Az volt az utolsó futballmérkőzés, amit látott.

*

„Uraim!

Most mindenki szusszanjon egyet! Hosszú és keményen utat jártunk végig az elmúlt bő egy hónapban, ami láthatóan mindenkit elfárasztott. Semmi baj, ez természetes. Nem szokványos, hogy egy ilyen csapat, mint a miénk ennyire a kirakatba kerüljön, pláne az, hogy még áprilisban is álljon a kupában. Szép munka volt, mindenki épülhet belőle. Azok, akik már nem terveznek sokat a futballban, rakják el alaposan az élményt és emlékezzenek rá jó szívvel. Főként a Vasas idegenbeli legyőzését és kiverését, de a Debrecen elleni 0-6-ot is! Az is mi vagyunk! A fiatalabbak meg tekintsék ezt a kalandot olyan erős alapnak, amire bőven lehet építeni.

Az Erzsébet elleni meccset felejtsük el! Megtapasztalhattuk milyen az, amikor az ellenfél számára extra motivációt jelent, hogy legyőzzön minket. Mert súlya van egy ellenünk elért sikernek. Ez a mi munkánk elismerése, és most kihasználták, hogy fáradtabb a társaság. Nem lettünk fikarcnyival sem rosszabb csapat, ez legyen benne mindenkinek a fejében!

Ráadásul itt az új feladat, ami legalább annyira komoly, mint az eddigiek. Ha nem komolyabb. Ugye nem kell senkinek sem mondanom, hogy mit jelent egy városi derbi? Ugye nem? Ősszel ez nem volt annyira egyértelmű… Abból a meccsből mindenképpen tanulnunk kell. És ami a legfontosabb, nem hagyhatjuk még egyszer úgy cserben a szurkolókat, mint szeptemberben! Nem mellesleg maguk sem engem.

Ez itt Győr!

távolban egy kék-fehér vitorla (fotó: nemzeti Sport/Unger Tamás)

Az ETO Fehérváron játszik, szóval biztosan lesznek itt is páran, ha nem is annyian, mint tavaly, nálunk. Mi vagyunk a város második csapata, mi vagyunk a tradíció, minket igenis komolyan kell venni! Mutassuk hát ezt meg mindenkinek!

És ezt csak maguknak mondom el, ha kikerül innen a mondat, fejét veszem annak, aki kiszivárogtatta! Le akarom győzni a Hannichot!

Gyerünk a pályára!

Hajrá DAC! Hajrá Győr!”

A meccs után pár nappal Szentes Lázár szerződést bontott a DAC-cal, és a gyenge eredmények miatt kirúgott Urbányi István helyett az Újpest vezetőedzője lett.

*

2008. április 19.

Gyirmót SE – Integrál-DAC 2-2 (1-1)

Gyirmót: Boros – Varga G. (70’ Tóth N.), Radics, Kozmér, Szabó Cs. – Nagy L., Török, Horváth R. (65’ Németh L.), Baumgartner (31’ Burányi) – Oross, Szabó Zs. Vezetőedző: HANNICH PÉTER

DAC: Deli – Pásztor, Bisoye (49’ Töltősi), Hegedűs N, Meggyes (20’ Kalcsó)– Czanik, Müller, Ludánszki, Présinger – Bali (57§ Szűcs L.), Laki. Vezetőedző: SZENTES LÁZÁR

Gólok: 24’ Présinger 0-1, 41’ Nagy L. 1-1, 67’ Laki 1-2, 86’ Oross 2-2

Piros lap: 55’ Ludánszki

a megjegyzés nem a színvonalra vonatkozik (fotó: saját)

Hannich Péter: Bár az ellenfél nem tett annak érdekében semmit, mégis sikerült megszereznie az egy pontot.

Szentes Lázár: Nagyon küzdelmes, változatos mérkőzésen alakult ki az eredmény és csapatunk létszámának alakulása miatt elfogadható a döntetlen.

*

A Blog realista és kicsit a múltat idéző tippje: Gyirmót-ETO 2-2.

Kategória: felkonf
Címke: , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.