
a saját árnyék átlépésének dilemmája (fotó: saját)
Amikor Balázs Zsoltot becserélte a Siófok, nem tudom megmondani, hogy miért, de azonnal a legendás ZTE-Manchester BL-selejtező ugrott be, egész pontosan az a pillanat, amikor Koplárovics pályára lépett Annyit mondtam anno sztoikus nyugalommal a barátaimnak, akikkel együtt néztük a meccset egy kellemes, negyven négyzetméteres nádorvárosi legénylakásban, hogy Béla gólt fog rúgni. Emlékeim szerint nem igazán figyelt rám senki. Sokkal több figyelmet kapott az a fiatalember, aki egy esetleges zalaegerszegi gól esetén az üveglapos dohányzóasztal összetörését vizionálta. Teltek múltak a percek, aztán a végén Béla beköszönt, az asztal ennek ellenére maradt.
Most újra megszólalt az a belső hang, amelyik a veszélyt jelzi, hohó!, baj lesz! Egyedül, társaság nélkül néztem a derbit, nem szóltam, nem szólhattam senkinek. Az elég hülyén vette volna ki magát, ha a mellettem álló vadidegen társaságnak előadom a látomásomat, esetleg azzal megspékelve, hogy én már Béla gólját is megmondtam 2002-ben. A jobbik eset, ha szimplán kivezettetnek a szekuritivel, a rosszabb, ha kinevetnek, a legrosszabb, ha Siófok szimpatizánsnak bélyegeznek. Brrr! Magamba fojtottam hát a tudást, erre mi történt? Nem egészen egy perc múlva a hálónkban táncolt a labda és mivel sok érdemleges már nem történt a hátralévő bő negyedórában, maradt a keserű 0-1.
*
Sokat vívódtam azon, hogy aludjak a történtekre egyet vagy melegében írjam le, mit gondolok? Mindkét opció mellett szóltak érvek és ellenérvek is, végül abban maradtam magammal, hogy nincs értelme várni. Bármennyire sokkoló élményt jelentett a mérkőzés, a jellegtelensége miatt komoly veszélynek mutatkozott, hogy másnapra gyakorlatilag semmilyen kép nem marad belőle, az agyunk kellően okos ahhoz, hogy a felesleges tartalmakat azonnal törölje.

küldjetek egy jelet! (fotó: saját)
Azért is nehéz a dolgom, mert értékelni igazából olyasvalamit lehet, ami van, ami volt. A Siófok elleni meccs azonban a nihil tobzódása, a nincs művészete. Ha valakinek egyszer el akarnád magyarázni, hogy mi NEM a futball, bátran mesélj erről az összecsapásról. Persze csak akkor, ha emlékezni fogsz rá. Bitang nagy kihívás lesz!
Mindezekre tekintettel maradjunk a részleteknél!
Szentes rotált egy izmosat. A kupameccs kezdőjéből mindössze három emberkét hagyott a csapatban (Tajthy, Szabó L. és Vadász) és hatan ültek a padra. Egy változtatás oka teljes mértékben objektív: Szimcso még mindig a Gyirmót elleni derbi végén bemutatott ámokfutás árát fizeti.
A többiek? Vegyük Koszó Balázs példáját. A Csorna elleni utolsó felkészülési meccsen abszolvált egy félidőt, innen rakétázott a csapatba. Volt bennem egy kis félsz, de meg kell mondjam, hogy összességében nem tett rám rossz benyomást. Úgy tűnik, van üzemérzéke, nem baszkodja el ész nélkül a bőrt, a kifejelt labdákkal próbál embert keresni. Talán egy kicsit túlzottan sokat akar sarokkal játszani, de remélhetőleg erről leszokik. A kapott gólt azért megnézném közeli kameraállásból, mert gyanúsan az ő pozíciójában kígyózott be a siófoki zsonglőr a tizenhatosra. Szóval még update-elhetem a faszányos értékelését.

kívül vagy belül? (fotó: saját)
Daru Bence bíztatóan indított és nem azért mert mínusz hat fokban rövidujjú dresszben nyomta (plusz Rostás Sanyis fekete kesztyű). Szalai Ádám gyengébb kiszerelésben, aki az idő múlásával azonban szépen eltűnt a semmibe. Az alkata miatt ez a korcsolyapálya biztosan nem az ő terepe volt, ez látszott is a végén egy-két megmozdulásán. A védőmunkája példás, szögleteknél jól takarít az ötösvonalon.
A Szabó Bátor-Kovács Krisztián csere motivációjára is kíváncsi lennék. az utóbbi esetleg megzuhant a Balmaz elleni meccsen elkövetett gyermeteg hiba következtében? Bátor bátor játékkal rukkolt elő, de nagyon emlékeztetett arra az önmagamra, akit egyszer elvittek a Révaival a Mayer elleni felkészülési meccsre és szükségszerűségből a jobb bekk szerepét osztották rám. Eleve nem voltam egy nagy spíler, de ha máskor nem, ott és akkor egyértelműen kiderült, hogy az nem az én posztom. Reménytelenül kergettem az ellenfél csatárát, a támadások segítése fel sem merülhetett. Mondjuk az egész csapatunk gyengélkedése kellett ahhoz, hogy az ellenfél edzője a szünetben bejöjjön hozzánk az öltözőbe és megköszönje az eddigi szereplésünket, majd közölje, részükről ennyi bőven elég volt. 0-10-re álltunk. Félreértés ne essék, itt azért ekkora baj nincs.
Az ellenben biztosan gond, nem is kicsi, hogy nem volt senki a pályán, aki fazont szabott volna a társaságnak. Gondolom Magasföldi Józsinak lett volna ez a feladata, de valamiért ez most nagyon nem jött össze. Annyi azért bíztató, hogy tuti zavarta a dolog, volt benne indulat rendesen, a vége felé kicsit meg is rugdalt valakit esés közben, szerencsére nálunk még nincs videóbíró.
Sajnos továbbra is azt kell mondjam, hogy sem Tajthy, sem Pongrácz nem alkalmas szofisztikáltabb feladatra, mint a labdaszerzés. Sőt! Ha az nem megy első szándékból, ki is fűzték náluk a filmet. Pedig odateszik magukat, a mozgásuk bíztató, de sajnos a fej nem ad mindig parancsot a lábnak. Vajon miért? Szoftver vagy hardver hiba?

volt benne lehetőség (fotó: saját)
A középpálya támogatása nélkül pedig az előre játékunk roppant vérszegény és esetleges. Lukas és Beliczky is bízik magában rendületlenül, őket aztán semmilyen negatív visszacsatolás nem ingat meg, de sajnos nem elég gyorsak, a cselező készségük pedig korlátos.
Nyilván igazságtalan vagyok, mert ez volt a szezon elsőmásodik meccse és aki a magyarfutballon nőtt fel, azon szocializálódott az jól tudja, hogy ilyenkor még nincs kész a csapat, ráadásul kívülről is érzékelhető volt, hogy a fű barnászöld és istentelenül csúszik. De akkor is! Ma itt valami nagyon nem klappolt.
Apropó jég és hideg!
A foci ugye maga az élet, vagyis benne van minden, ami a világot mozgatja. Például a fizika. Manapság már a NASA-ban fejlesztenek futballcipőket, aminek végtermékei minden szaküzletben megvásárolhatók. Könnyen belátható, hogy különböző talajminőségre, különböző talpú lábbelit vesz fel a sportoló. AZ ETO játékosainak ez nem jött össze, mert folyamatosan csúszkáltak a gyepen. Nem egy ember, hanem gyakorlatilag az egész csapat. Szánthó például a beállását követő tíz másodpercen belül egy irányváltoztatásnál olyat piruettezett, hogy már attól féltem, elszáll a térd- vagy bokaszalagja. Valamilyen isteni csoda folytán a túloldalon lényegesen kevesebb volt a bizonytalan talajfogás, ami csak azt bizonyítja, hogy a feladat megoldható lett volna. Már csak azért is, mert mi voltunk itthon, azaz a kezdés előtt bármikor lehetett volna tesztelni a borítást. Például egy nappal korábban, a bajnoki kezdési időpontjában. Persze az is lehet, hogy ez megtörtént, de akkor valaki nagyon elcseszett valamit.
A másik kirívó minőségi probléma a passzpontosság volt. Ez most egy érzet, de nagyon meg lennék lepődve, ha a statisztikák megcáfolnák a mondandómat. A középtávoli és távoli átadásoknál ijesztően sokszor volt erőtlen és rövid a passz. Mintha az adott játékos nem kellő koncentrációval hajtotta volna végre a mozdulatsort, uram bocsá’, nem vette volna figyelembe a körülményeket. Értsd! kurva hideg van, nem úgy viselkedik az izomzat.

meg kellene tölteni (fotó: saját)
Nem akarom egy alkalom alapján temetni a társaságot, de az biztos, hogy sokkal több dolga van a szakmának, mint azt én gondoltam. Sok idő azonban nincs a sápítozásra, mert jön a kupavisszavágó, jövő vasárnap meg egy kellemetlennek tűnő kirándulás Csákvárra. Utálatos feladat. Mindenki elvárja a győzelmet, pedig látszik, hogy a Puskás fiókcsapatánál presztízst csinálnak a bennmaradásból, szóval vért fogunk izzadni még az egy pontért is.
*
ETO – Siófok 0-1 (0-0)
ETO: Gyurákovics 2.5 – Szabó B. 2, Koszó 2.5 , Debreceni 2, Vadász 2 (56’ Rokszin 2) – Tajthy 2.5– Magasföldi 2, Pongrácz 2.5 (81’ Szánthó R. 0) – Beliczky 2, Daru 2, Szabó L. 2 (46’ Zamostny 2)
Siófok: Balajcza – Szilágyi, Fehér, Lorentz, Hidvégi – Farkas, Gál, Lázár (65’ Berde) – Nagy (75’ Balázs), Bévárdi (80’ Lénárt) – Elek
Gól: 76’ Elek
[Az osztályozásnál 1-től 6-ig terjed skála, ahol a hatos a legjobb érdemjegy. Fontos tudnivaló, hogy van feles osztályzat is, illetve az kap értékelést, aki legalább egy fél félidőt a pályán töltött.]
hát igen sajnos ezen nincs mit magyarázni.A cipő választáshoz visszatérve az jut eszembe mikor a munkahelyemen mondjuk betont kell vésni és kérem hogy adják oda a véső gépet .De csak egy kalapácsot meg egy vésőt kapok,Tehát az hogy meglenne az alkalmas cipő a pályára de az nincs akkor nem igen ér semmit,mert neked a feladatod azzal kell ellátnod ami van 🙂
KedvelésKedvelés
(Sajnos vasárnap nem tudtam kimenni!) Minden itthoni edzőmeccsen kint voltam/voltunk, – többségén borzalmas meccset produkáltunk! Az utolsó meccs /nagyon hidegben/ első félideje felüdülés volt, közülük! – de a vezető edző hozzáállásáról inkább nem írok! (nem tetszett, és erről szurkolótársainkkal beszélgettünk is!)
KedvelésKedvelés