Zubbony és futballdressz

életünket és vérünket a labdáért (fotó: fourfourtwo.com)

Vajon mi lehet közös a kommün bukása után alig másfél hónappal meggyilkolt naiv felforgatóban és az elzárt újságíróban, akinek börtönét 48-ban kinyittatta a pesti ifjúság?

Arany János szép szövegein túl miért emlegethetjük még együtt a drégelyi várkapitányt és a vitézt, akit egyszer elég paraszt módon szólított meg egy utazó?

Mi a túró miatt kerülhet egy sorba a kommunizmus egyik korai és szenvtelen térítője, akit aztán később megevett az eszme valamint a labancok ellen lázadó hadvezér, akinek arcát minden nap láthatod, ha fizetsz?

Hogyan fér meg egymás mellett a pártházat védő három karhatalmista, akiknek munkásságát eléggé el nem ítélhető módon lincseléssel köszönte meg a felbőszült tömeg és a fél szemét elvesztő, de még így is számos dicsőséget szerző generális, akire mindenki jó szívvel gondol?

Olvashatnánk-e az újságban egy cikken belül arról a katonatisztről, akit Horthy majdnem kinevezett honvédelmi miniszternek, de jöttek a nyilasok, és inkább elítélték majd kivégezték, meg a nagy drámaíróról, akinek legnagyobb művéből született meg a nemzeti opera csúcsdarabja.

És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban ott van a lengyelből lett magyar altábornagy, mindenki apója.

Bem apó, akiről nem maradt fenn focis kép (fotó: mult-kor.hu)

Latinca Sándor, Táncsics Mihály, Szondi György, Toldi Miklós, Kun Béla, Rákóczi Ferenc, Asztalos János, Szabó Lajos, Papp József, Vak Bottyán, Kiss János, Katona József, Bem József.

Micsoda végletek! Hősök és alávalók, valósak és félig kitaláltak, győztesek és áldozatok.

Ha az egyes nevekhez magyar településeket is hozzárendelünk, máris közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.

Marcali, Kaposvár, Székesfehérvár, Ercsi, Kiskunfélegyháza, Tata, Nyírtelek, Mezőtúr, Miskolc, Lenti, Kapoly-Madaras, Zalaegerszeg, Cegléd.

A kulcsszó természetesen a futball!

*

Biztos vagyok benne, hogy hosszútávon a magyar labdarúgás sírásói között vannak azok is, akik a múlt rendszerben összekapcsolták a hivatásos labdarúgást a sorkötelezettséggel. A kezdeti időkben roppant egyszerű volt a képlet: a párt csinált magának egy kirakatcsapatot, amit természetesen nem a semmiből teremtett, hanem perverz módon lenyúlt egy már létező brandet, így lett a Kispestből Honvéd. Az átigazolási politikájuk nem volt túl bonyolult, hiszen akire szükségük volt, azt behívták katonának. Mivel az ország folyamatosan harckészültségben állt, nem engedhette meg magának azt a luxust, hogy akár csak egy kiskatonát is kívül tartson a rendszeren, ezért hamarosan rájöttek, hogy egyrészt nem focista képvisel első osztályú minőséget, másrészt a dolgozó nép minden tagjának részesülnie kell a nagyszerű élményből, éljen a haza bármelyik szegletében. Ezért aztán létrehozták a katonacsapatokat.

Akik olyan öregek mint én és kellő affinitással rendelkeztek akár a keményebb ötvenes-hatvanas, akár a punnyadt hetvenes-nyolcvanas években, simán fújják a listát.

Honvéd Szabó Lajos SE, Honvéd Asztalos János SE, Honvéd Papp József SE és a többi. Nem tudom milyen megfontolásból jutott pont Mezőtúrnak, Nyírteleknek és Miskolcnak a három karhatalmista, biztosan találtak az életrajzukban az olyan pontokat, amik érintették a szerencsés településeket.

Kapolyon ennyi maradt, se futball, se Kiss János SE (fotó: magyarfutball.hu)

A fenti tizenhárom jóemberről elnevezett klubok egyébként azok, amelyek a nyolcvanas évek elején a másod- és a harmadosztályban tolták kivétel nélkül. mert fontos megjegyezni, hogy volt még több csapat szerte az országban, például Győrben a Honvéd Radnóti Miklós SE, ami emlékeim szerint talán Bácsán volt otthon, a későbbi Rekard pályán, ami most éppen nem tudom mi. Talán rendszeres kirakodóvásár színhelye?

*

Mint olvashattátok, aktuális ellenfelünk székhelye, Cegléd is beleesett a szórásba, ami egyáltalán nem meglepő, mert azért nem arról volt szó, hogy valami nagyeszű generális fogta magát, rábökött a térképre és ahol kiszúrta a grafit hegye a mappát, gyorsan kialakítottak a libalegelőből egy szabványos pályát aztán hadd szóljon! Nem a játéktérhez vitték a katonákat, hanem a laktanyákhoz a csapatokat. Cegléd pedig a magyar honvédség egyik korai bázisa lett már a XIX. században és ez a hagyomány fennmaradt a néphadsereg időszakában is, mivel itt állt a Dózsa György Laktanya, ahol jellemezően tüzérhadosztály állomásozott.

Ezek után teljes joggal adja magát a kérdés, hogy mi a fenéért nem Honvéd Dózsa György SE lett a ceglédi futballcsapat büszke neve, hanem Honvéd Bem József SE. Bem apó ugyebár az erdélyi hadjáratban vitézkedett, de hát a vállapos mukikat sohasem a roppan t nagy eszükért, meg az átlag feletti IQ-jukért szerettük.

a diósgyőri Bém Gabó, aki focista és majdnem Bem (fotó: eszakihirnok.com)

A CVSE egyébként csak részben egyenlő a Bem József SE-vel, ugyanis az utóbbi csupán beolvadt a városi csapatba 1992-ben. Van példa arra, amikor a két társaság egy ligában nyomta, például 1977/78-ban az NB III Közép csoportjában. Akkor egyébként a katonák tizedikek lettek, míg a CVSE a 17. helyen végzett és kizúgott a megye I-be. Mecsoda futballünnep lehetett a városi rangadó! A hangulat vélhetően az Angyalbőrben című HM propaganda film legjobb jeleneteinek szintjén volt. A meccs után a győztes fél tagjai a bukottak asszonyaira vágytak, és az elfogyasztott nagy mennyiségű alkoholnak köszönhetően tömegverekedésbe torkolt a közös vacsi. Egyesek látni vélték Jiři Menzelt, aki somolyogva jegyzetelt, majd bizonyos képek visszaköszöntek a következő mozijában.

A Bem József SE egyébként 1981-ben ért a csúcsra, amikor harmadik lett az NB II Keleti csoportjában. Ha nem veszti el az utolsó meccsét a Ganz-MÁVAG ellen, beelőzi és ezüstérmes lesz. A bajnok egyébként az Ózdi Kohász lett és jutott fel az NB I-be, ahol többek között az ETO-val is találkozott (4-3, 2-9), majd a szezon végén megköszönte a lehetőséget és távozott az elitből.

Bata – Kelemen, Olajos, Zimonyi, Nahoczky – Zsidó, Krómer, Morvai, Ágh (82’ Mater) – Krisztin (62’ Nyúl), Mózner. Edző: Nagy János

Izmos kis csapat volt, majdnem mindenkinek jutott NB I-es mérkőzés is. Bata Józsefnek mondjuk csak hét perc a MÁV Előre színeiben Tatabányán, de egy kapott gól azért összejött. Olajos Sándor (Siófok, Videoton), Nahóczky Attila (BVSC, Vasas, SLC), Krómer László (MTK-VM, Volán), Morvai Tamás (Pécs), Krisztin Pál (Csepel), Nyúl istván (Honvéd, Volán, Vasas, Dunaújváros) és Mózner János (Honvéd, Vác) ellenben többet is fel tud mutatni.

De korábban játszott a klubmál a videotonos Csuhay és Dajka László is.

*

A Ceglédi VSE múltja nem ennyire veretes. Nekik is van NB II-es dobogójuk, egy második hely még 1971-ből, de akkortájt még NB I/B is létezett, így ez csak harmadosztályú ezüstöt jelent. Az ezredforduló környékén például a megyei bajnokságban senyvedtek, aztán 2003-tól jött az NB III, négy évvel később pedig a már a második liga. Azóta egyszer buktak alá, a 2015/16-os szezont töltötték az NB III Keleti csoportjában.

Klaus Laci keresi a megoldást, de ezúttal hiába (fotó: nso.hu)

Idén meglepően jól teljesítenek, pedig én a tuti kiesők közé jelöltem őket a szezon előtt. Ráadásul Albertirsa a hazai pályájuk, mert folyik a stadionrekonstrukció és különösen komolyabb név sincs a keretben. Ha egy átlagos ismeretekkel rendelkező futballbarát ránéz a névsorra, talán csak Damásdi Alex és Preklet Csaba esetében ráncolja össze a homlokát. No meg persze Nyilas Eleknél, de ott apunak szól a respekt. Hajlamos vagyok arra gondolni, hogy a siker kulcsa Klausz László vezetőedző lehet. Vélhetően azt a nem túl komplikált, de roppant fegyelmezett játékot játssza a csapat, amit a főnök még aktív center korában, és ez bizony hozhat eredményt. Az NB II-ben meg különösen.

Abban reménykedem, hogy december vége óta talán elfelejtették a tuti sémát, hiszen a kilenc felkészülési meccs közül csak egyet nyertek meg, és velünk szemben még nem játszottak egy tétmeccset sem 2018-ban.

Cegléden is nagy a jólét, így aztán Egyiptomban táboroztak egy bő hétig még februárban, ahol alsóbb osztályú helyi csapatokkal ütköztek meg (El Gouna 1-1, Quena 1-0, Luxor FC 2-2). Hazai (mű)füvön még hatszor léptek pályára, igazi sikerélmény nélkül (Balmazújváros 1-1, Paks 1-1, Jászberény 0-1, Dabas 3-3, Mezőkövesd 0-4, Érd 0-1).

Aztán jött a várva várt idénykezdet, de vele csak a bánat. Szegényeket rendesen megvezette az MLSZ-SVSE tandem az első körben, utána meg jött az Évszázad Legdurvább Téli Időjárása (ÉLTI), ami elsöpörte a Mosonmagyaróvár ellen kiírt hazai derbit.

Mi jöhet ezután? Természetesen egy újabb bukta!

A Blog tippje: ETO-Cegléd kínkeserves 1-0.

Kategória: előzetes, felkonf
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Zubbony és futballdressz bejegyzéshez

  1. 3-0 szerintem már góléhes a csapat 🙂

    Kedvelés

  2. Coritex szerint:

    Jó idő lesz, remélem sokan kint leszünk, én jó meccsre számítok: 2-0

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.