Jobbulást Koszó Balázs!

sajnos nem foci (fotó: saját)

Jobbulást Koszó Balázs!

*

Őszintén tanácstalan vagyok. Cikáznak a fejemben a gondolatok, próbálom azokat rendszerezni, nem könnyű, de talán mégis sikerül, végül összeáll a kép, átveszem az egészet elölről egyszer, kétszer, háromszor, igen, azt hiszem tényleg ez a megoldás, most már csak formába kell önteni, leütöm az első pár karaktert… és elbizonytalanodom. Helyesen cselekszem? Való ez ebben a helyzetben? Valaki kórházba került, nem biztos, hogy már most itt van az ideje a szenvtelen elemzésnek.

És kezdődik minden újra. Telnek a hosszú percek, ami arra mindenképpen jó, hogy térben és időben egyre távolodjunk az eseményektől, ülepedjenek a valóságosan megélt történések.

Nincs mese, bele kell állni, és igen, muszáj leírni!

A Cegléd elleni győzelem kulcsmomentuma Koszó Balázs ütközése volt a vendégek kapusával, aminek következtében ijesztő sérülést szenvedett. Most, amikor ezeket a sorokat írom, keveset tudunk arról, hogy igazából mi is történt Balázzsal. Egyes hírek szerint elvesztette az eszméletét és lenyelte a nyelvét. A pályán lévők riadt és kétségbeesett reakciója láttán senkinek sem lehet kétsége, nagy volt a baj. A gyorsaság ilyenkor rengeteget számít, nem túlzás azt mondani, hogy mindent. A kezdeti tétovaság után úgy tűnt, azok, akiknek ez a feladatuk, tették a dolgukat. Tehetetlen külső szemlélőként az ember ilyenkor az apró jeleket keresi. A sérült játékos vélt mozdulatát, a körülötte lévők gesztusait, a cselekvés gyorsaságát.

Őszintén bízom benne, hogy nem lesz komolyabb utóélete a balesetnek.

a múlt kötelez (fotó: saját)

Az esetnek futballszakmai szempontból azonban lett következménye. A bíró kis habozás után ugyanis sárgát adott az egyébként kétségbeesett portásnak és befújta a tizenegyest. A körülmények miatt nem is volt nagyobb tiltakozás, vélhetően a látvány okozta sokk, meg persze az, hogy most más a fontos, elterelte a figyelmet. Az ápolást követően pedig szinte gépiesen zajlott a büntető elvégzése. A hiba kódolva volt, az ismétlés azonban már a hálóba került. 1-0. A lelátó is csendben konstatálta a vezetés megszerzését, az önfeledt ünneplésnek sem ott, sem lent a pályán nem volt helye.

Aki egy cseppet is foglalkozik lélektannal, az abban a pillanatban, amikor zördült a háló jól tudta, hogy hiába van még hátra közel fél óra, ez a meccs eldőlt, kizárólag az a kérdés, hogy mi lesz a számszerű végeredmény.

*

Szögezzük le, nem játszottunk jól.

A Siófok elleni fogalmatlan játékhoz képest volt pozitív változás, de ez egyrészt annak volt köszönhető, hogy most nem jégpályán küzdöttek a felek, másrészt a Cegléd egy másodpercig sem hitte el, hogy Győrben neki lehet keresnivalója. Persze benne van a pakliban, hogy tévedek, és nem ez volt az ellenfél fejében, akkor viszont a kivitelezés kapott csúnya gellert.

A hátsó négyest semmilyen komoly feladat elé nem állították, a ceglédiek előre játéka kiszámítható és impotens volt. Nagy kár, hogy a meccs döntő részében ez a mi offenzíváinkról is elmondható. Kicsit sajnáltam, hogy nem kezdtem el az elejétől strigulázni, Zamostny hány baloldali beadása volt maga a megtestesült reménytelenség. Daru Bence ezúttal is keményem birkózott, de többnyire el sem jutott hozzá a bőr. A másik oldalon Lukas nem is próbálkozott a játék ezen elemével, inkább a befelé cselezést preferálta, kereste a lövőhelyzetet és amennyiben a belső hang azt mondta, lőj Luki!, nem tétovázott. Kár, hogy a segítsége párszor megtréfálta.

benne vagytok az újságban (fotó: saját)

Magasföldi Dodó számomra továbbra is rejtély. Mintha valahol elvesztette volna a hitet önmagában és azt keresi folyvást. Nagyon remélem, a szabadrúgásgól ezt egy kicsit visszahozza, mert az nagyon rendben volt, ha felkerül a youtube-ra, garantált a több ezres kattintás. Érdekes szituáció, hogy a tizenegyest nem ő vállalta, talán a rutinja sűgta, hogy nem áll készen rá és volt ereje átadni a labdát az ifjú titánnak.

Aki, mármint Szánthó Regő pedig bevállalta és ha nem is elsőre, de azért csak beverte a bogyót. A fiatalság minden előnye és hátránya megmutatkozott a jelentben. Szívből sajnáltam, hogy ilyen ambivalens helyzetben szerezte első felnőtt bajnoki gólját, azt meg különösen, hogy az eredményjelző kezelője inkább Magasföldi egóját akarta helyrehozni, ezért az ő nevét pötyögte a kompjúterbe.

Tajthy Tamás kapcsán nekem azon járt végig az eszem, hogy az a mozdulat, amivel elindítja a mozgását, no az egy kicsit hajaz Messiére, talán még a második taktusnál is van némi hasonlóság, ott azonban végzetesen félrecsúszik a párhuzam, és a másodperc töredéke alatt visszazuhanunk a magyar másodosztályba. Én azért hálás vagyok azért a kevésért is.

A védők közül még Rokszin Ádámra áldoznék pár sort. Az első félidőben teljesen rendben volt a játéka. Lendületes felfutások, pimasz cselek, bátorság. Így képzeli el az ember, ha valaki fülest kap arról, hogy figyeli őt egy komoly menedzser és van esély egy jó kis külföldi szerződésre. A mentálisan erős futballista ilyenkor nem szarja össze magát, hanem jól teljesít. Nem mellesleg a mentálisan erős és jó futballista sosem szarja össze magát és bármikor jól teljesít. Szóval nem tudom mi volt a háttérben, a keleti lelátó kis üvegkalickáiban sok-sok embert lehetett látni, akik között lehettek akár ügynökök is, bár ez nem annyira életszerű. Rokszin szinte ficánkolt. A térfélcserét követően azonban eltűnt a varázs, pedig akkor volt jobban szem előtt.

*

Maradjunk annyiban, hogy ez a meccs is felfogható a nem titkolt kísérletezés egy újabb fázisaként, ami a tervek szerint felkészít egy reménybeli NB I-es szereplésre valamikor a nem túl távoli jövőben. Bónuszként ma ráadásul kaptunk három pontot is, amiért melóztak a srácok, de ha van kellő önkritikájuk maguk is belátják, hogy ehhez vastagon kellett a hatvanadik perc környékének borzalma.

nem kell, hogy elvakítson (fotó: saját)

A tanulságokat pedig nyilván leszűri, akinek ez a dolga, de ha elfogad tőlem egy tanácsot, Zamót ne játszassuk a későbbiekben balszélsőként vagy baloldali támadó középpályásként és keressük tovább serényen azt a spílert, aki fazont ad a társaságnak.

És végül még egyszer a legfontosabb: Jobbulást Koszó Balázs! Várunk vissza a pályára!

*

ETO – Ceglédi VSE 3-0 (0-0)

ETO: Gyurákovics 3 – Vadász 2.5, Debreceni 2.5, Koszó 2.5 (65’ Kovács 2.5), Rokszin 3 – Tajthy 3 – Magasföldi 3, Szánthó R. 3 (88’ Szatmári L. 0) – Szabó L. 2.5 (85’ Beliczky 0), Zamostny 2 – Daru 2

Cegléd: Mursits – G. Bíró, Nánási, Preklet, Farkas – Albert – Damásdi, Hujber, Nyilas (77’ Sándor), Szilágyi (77’ Peres) – Asztalos (80’ Kerekes)

Gólok: 65’ Szánthó R. 1-0, 68’ Magasföldi 2-0, 90+5’ Beliczky 3-0

[Az osztályozásnál 1-től 6-ig terjed skála, ahol a hatos a legjobb érdemjegy. Fontos tudnivaló, hogy van feles osztályzat is, illetve az kap értékelést, aki legalább egy fél félidőt a pályán töltött.]

Kategória: mérkőzés
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Jobbulást Koszó Balázs! bejegyzéshez

  1. Zöldvérű szerint:

    Szinte mindennel egyetértek. Az egy kivétel, hogy az első félidő alapján szerintem a Cegléd közelebb volt a három ponthoz. Formás támadásokat futtattak és volt egy kapufájuk is, meg Gyurákovicsnak egy óriási védése az egyedül kilépő ceglédivel szemben. Szóval erre azt írni, hogy nem hitték el hogy van Győrben keresnivalójuk szerintem nem valós. Több helyzetük volt mint nekünk, igaz a mi egy helyzetünket nem vllt nehéz túlteljesíteni.
    Az már más kérdés, hogy normális játékvezetés mellett a 21-es és a 17-es ceglédi spillernek már az első félidőben le kellett volna jönnie a pályáról két sárga után. Egész undorítóan fociztak, amihez a volt NB1-es játékvezető Oláh szépen aszisztált.
    Egyébiránt ha nincs Koszó sajnálatos sérülése, szerintem napestig játszhattunk volna, akkor sem rúgtunk volna gólt ezzel az impotens játékkal és felállással.
    Igazad van Zamo nem szélső, neki pont a tegnap Darunak szánt szerep ült volna. Viszont Daru meg szerintem tipikus befejező csatár és a tegnapi szerepkörben használhatatlan, teljesen eltűnik. Mondjuk ennek ellent mond, hogy a mérkőzés végén három méterről sem tudott a kapuba találni. Nálam teljesen Erdélyi alteregója, és a volt soproni sem illik ebbe a csapatjátékba.
    Főleg, hogy nincs egy a játékot irányítani képes játékosunk a középpályán.
    És szerintem ezért ilyen impotens a játékunk.
    És még egy, ha már annyit szidtuk Gyurákovicsot, most illik megdícsérni.

    Kedvelés

    • nagyd szerint:

      Van benne igazság. Vélhetően a Siófok tett rám jobb benyomást két hete, ezért értékeltem őket alul.

      Kedvelés

      • Zöldvérű szerint:

        Az a baj, hogy a Siófok meccsen jobb volt végig az ellenfél, tegnap meg az első félidőben mindenképp.Ez egy feltörekvő csapattól, mint az ETO kevés. Hazai pályán uralnunk kellene a mérkőzéseket és irányítani. Ezt nem láttam sem a Siófok meccsen, sem tegnap az első félidőben.

        Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.