mint a gép (fotó: clubfutbol.org)

A Nyíregyháza lassan a portást is kirúgja. A ZTE tulajdonosa, aki mellesleg a stadionépítés egyik legnagyobb nyertese, szóval nem kell annyira félteni, azon gondolkodik, hogy kilép a klub finanszírozásából.

Zajlik az élet az NB II-ben, piszkosul.

Ehhez képest nálunk rend van és nyugalom, Mányi úr meghozza a stratégiai döntéseket, jelentsen is ez bármit, mondjuk például azt, hogy, a Szeged ellen jó a 0-0, vagy mit tudom én, és kifizet mindenkit időben.

Egy kedves barátom azt mondta, hogy az olasz bajnokság vége előtt pár fordulóval lényegesen változtatnak az oddsokon a fogadóirodák. Hirtelen kisebb potenciális nyereményt adnak arra, ha egy kisesés elől menekülő déli csapat megveri a Nápolyt például.

A futball milyen szép! – alélunk el mindannyian, és ebben van valami, mert a Liverpool-Alaves UEFA Kupa-döntő [aranygóllal 5-4] kapcsán fel sem merülhet az előzetes megegyezés.

Ha így nézzük, semmi különös nincs benne, hogy példának okáért a Békéscsaba elbukik otthon a Budafok ellenében és egyébként is gyengélkedik a kisebb csapatokkal szemben.

A futball kiszámíthatatlan.

Az ETO-nak még négy meccse van hátra, és a nehéz időkben egyelőre jó ezer szurkolója.

Jó alap, amire lehet építeni, különösen akkor, ha azt vesszük, hogy az NB I-ben sokan összetennék a két kezüket, ha ennyi ember kimenne a szánalmas produkciójukra.

Az MTK már bajnok, ráadásul az előállók ellen valamiért nagyon megy a város határain kívül (Kisvárda, Békéscsaba, Nyíregyháza), aztán jöhet a megyei bajnokság (Sopron, Mosonmagyaróvár, Gyirmót).

Presztízs, presztízs, presztízs.

Legyen cél a tizenkét pont!

A helyezés ezek után már édesmindegy.