ki gépen száll fölébe, annak miért kék e táj? (fotó: mifocink.hu)

Hogy ez korábban nem jutott eszünkbe? Pedig nincs olyan messze, nem egészen 90 kilométer, a gúgli szerint ötvennégy perc alatt oda lehet érni, jó mondjuk egy autópálya matricát azért rá kell áldozni, de tuti megéri. Mert ott tényleg még az egérlyukból is bújnak ki a tehetségek, sorban, ha Mari néni nem vigyáz, túlnépesítik a Földet, oda lesz a brazilok meg az argentinok imázsa, miszerint velük van tele az összes topliga, de még a koszovói enbéegy is.

A Váli-völgy ugyanis ontja magából a tehetségeket, az egy négyzetméterre jutó futballzsenik száma természetes számmal ki sem fejezhető. Azok a hamis hangok, amik arról sipárognak, hogy túlzás az oda csordogáló TAO pénzek nagysága, egész egyszerűen nem vesznek tudomást a tényekről. Vakok vagy szimplán rosszindulatúak, de hogy a haza ellenségei az biztos.

No de elég a hangzatos lózungokból, nézzünk meg gyorsan egy több mint tíz éves jegyzőkönyvet!

*

2007. június 6. u15 I. osztály Nyugat

Felcsút SE-G – ETO 0-2

Felcsút: Sztányi (Lengyel) – Farkas, Kummer (Végvári), Tóth (Czizi), Dénes – Balogh A. (Balog G.), Lakk (Orbán), Botos – Szolnoki (Lugosi), Dénes, Izing – Baracskai

ETO: Nacsa (Kőfalvi) – Vida (Szakács), Horváth G. (Hajba), Fehér, Németh – Pandúr (Bognár), Póczik (Nagy Sz.), Simigla, Kovács – Bölcsföldi (Unger), Pandúr.

Gólok: Simigla 0-2, Horváth G. 0-2

*

Most azon lendüljünk gyorsan túl, hogy a fentiek ellenére mégis mi nyertünk, mondhatni tükör simán. A gonosz emberek még nyilván az SE után odabiggyesztett G betűn élcelődnek, ami nem egy freudi előjele a 2016-os sajnálatos eseményeknek, hanem inkább annak a jele, hogy a falu nagy szülöttje milyen korán ismerte fel a labdarúgásban rejlő hihetetlen lehetőségeket és állt a csapat mögé, ráadásul mennyivel elegánsabban utalt jelenlétére, mint mondjuk megboldogult Stadler Józsi bácsi. És ez szerintem nem Gáz.

hátulról, lesből figyelget (fotó: molvidi.hu)

Ha végigfuttatjuk tekintetünket a hazai csapat névsorán, megállapíthatjuk, hogy mekkora spílerek futottak ki a gyepre. Szolnoki Roland például most tért haza a VideotonbólMOL Vidi FC-ből nevelőegyesületébe, Izing a Kisvárdában halmozza a sikereket, Farkas Norbert meg Siófokon tolja. Különleges történet Dénes Rolandé, aki a nagypálya mellett a futsallal is fakít, most éppen a Csokifaszikban zsonglőrködik, és példának okáért remekbe szabott gólt vágott a Bosszúállók FC-nek, amivel végleg eldőlt a meccs, 6-1 után.

Persze nem mindenki lett a futball által híres, a Lakk Péter (jelenleg Aba-Sárvíz) helyére beszálló srác például legutóbb Recep Tayyip Erdođan beiktatásán bukkant fel. Nem a hátsó sorban.

No de hagyjuk az ízetlen tréfákat, végtére is ez egy komoly blog. Az ETO ugyanis megszerezte, a csapatban csúcséket játszó Baracskai Rolandot. Egyelőre kölcsönbe kerül hozzánk Mezőkövesdről, ahol az előző idényben tízszer szállt be csereként a végül az első ligában éppen megkapaszkodó matyó brigádba. Nem csak epizodista volt, hiszen a Paks ellen megnyert kulcs-meccsen például gólt vágott, kicsit több mint tíz perccel a beállása után. Így lett 2-2, majd nem sokkal később Střeštík Marek beverte a győztes gólt. Igaz, hogy ez rögtön a második körben történt, de ha a matekot nézzük, bizony ez a három pont nagyon hiányzott volna a végén, Tállai csapata mondjuk kiesett volna az NB II-be és jöhetett volna Győrbe szívni. Roland tehát bent tartotta a Zsóryt.

dobogón vagyunk!

Baracskai egyébként a NER-es rosálás legjobb példája. 2006 után a Felcsút-Székesfehérvár relációban ingázott, mindig a megfelelő irányba. Kedvencem, hogy 2014 elején pályára lépett a Balmazban egy felkészülési meccsen, de végül nem került oda, aztán nyáron kikötött Kövesden. Kicsit fekete pont, hogy a 2015/16-os szezont a Sopronban töltötte kölcsönben és hasznosan segítette a csapatot a 12. hely elérésében, ti. nyolc gólt lőtt. A jövőre nézve roppant faszányos, hogy a Gyirmótot oda-vissza megkínálta, igaz, hogy ez nem járt pontszerzéssel.

Hogy most mire lesz képes? Meglátjuk. Az utolsó két szezon 66 potenciális mérkőzéséből huszonkétszer volt pályán a Mezőkövesdben, minden alkalommal csereként. Ez ugye egyharmad. Ehhez képest a rúgott négy gólt, ami a mindenkori osztrák tévé kommentátor szavajárása szerint is Riesenparade.

Üdv Győrben, Roland! Novemberben megyünk Gyirmótra, számítunk rád!

*

A szakmai vezetés azonban nem állt meg ilyen gyorsan, tovább szemezgetett a felcsúti nevelések között és újabb gyöngyszemre lelt. Az állhatatos munka megérdemelt gyümölcs az a Tar Zsolt, aki már 2009-ben is játszott az ETO ellen. (Az igazsághoz tartozik, hogy Zsolt már korábban is részese volt egy ETO-Puskás összecsapásnak, egészen pontosan 2008. augusztus 27-én. Ráadásul még gólt is szerzett a győri szempontból 0-4-re végződött derbin. Szerencsére arról a meccsről nincs komplett jegyzőkönyv, így spongyát rá. Régen volt, talán igaz sem volt.)

*

2009. november 11. u17 I. osztály

ETO – Puskás Akadémia Fehérvár 3-0 (1-0)

ETO: Haga – Kozma, Nagy, Mondovics, Miklós – Kocsis (35’ Ködmön), Papp T., Serfőző – Kollár, Matetits, Paku. Edző: Tuifel Péter

Puskás: Jobbágy (77’ Rauf) – Tar, Rakić, Balga (33’ Szabó), Galambos – Vakulya, Tóth (55’ Németh), Szombati – Hosszú (33’ Gerebics), Sárközi (55’ Vachtler), Papp M. (70’ Gajdos). Edző: Dobos Barnabás

Gólok: 24’ Serfőző 1-0, 57’ Matetits 2-0, 69’ Paku 3-0

*

Nem mondok túlzott újdonságot azzal, hogy Tar sem hagyta el ifista élete után Fejér megyét, sőt soha sem játszott más régióban. Az ő iniciáléja annyival színesebb, hogy miután megjárta a Videotont és már érett játékosként kellett neki helyet keresni (lásd! senkit sem hagyunk az út szélén!), a felcsúti konglomerátum csákvári lerakatában találta meg a számítását, ahol az utolsó szezonban futballozott. Azt azért ne vitassuk el tőle, hogy három idény alatt abszolvált 38 NB I-es bajnokit (Videoton+Puskás), és egy gólja is van. A Szöllősi György által gründolt eredetmítosz alapján neki mindig helye lesz a felcsúti Hall Of Fame csarnokában, hiszen a Honvéd ellen szerezte azt az egyetlen találatot, ami százszor többet ér, mint mondjuk a Dorognak rúgni egy félpályás sarkazós remeket.

Öcsi bácsi jó napot!

Zsolt egyébként igazi rutinróka, elnyűhetetlen harcos, aki az elmúlt bajnokság minden, még egyszer mondom minden meccsen kezdőként lépett pályára a Csákvárban, és csak a Kisvárda elleni hazain kapták le a szünetben, azaz 2.925 játékpercet teljesített. Nem tudom, hogy a másik tizenkilenc csapatnál hányan tudnak felmutatni ilyen mutatót, szerintem nagyon kevesen.

A jövőre nézve roppant faszányos, hogy 2018. április 11-én rúgott egy öngólt. Eddig ez volt az utolsó alkalom, amikor megzörgette a hálót. Hogy ki volt az ellenfél?

odateszem, bevered (fotó: aqvitalfc.hu)

Hát persze, hogy az ETO!

Üdv Győrben, Zsolt! Most már ne tévessz kaput!