ő félig Monori, aki nem monori és Sanyi (fotó: magyar.film.hu)

Alkotói válságba kerültem, aminek természetesen nem én vagyok az oka, hanem kizárólag az, hogy a mai ellenfél kapcsán semmi érdekes nem jut az eszembe. Pontosítok: az ég adta világon SEMMI nem jut az eszembe. Pedig igyekeztem nagyon. Szokás szerint lementem alfába, szépen lepergettem magam előtt az egész életemet, lázasan kerestem a kapcsolódási pontokat, aztán igyekeztem felidézni a Népsport, meg a Nemzeti Sport millió példányának betűtengeréből valami hasznosíthatót, különös tekintettel azokból az időkből, amikor az egyetemi kolesz budijában olvastam el az alsóbb osztályú bajnokságok komplett eredménysorát, nem törődve a folyamatos kopogtatással, ti engem ugyan nem vertek át, van még mellettem négy fülke, egyébként meg másszál be a Spónerné lakattal gondosan lezárt birodalmába, ha annyira sürgős, felülről nyitva van az is.

Hoppácska! Rendek Zoli monori! Hoppácska… Rendek Zoli futball témákban nem kompetens. Az elején ugyan beállt játszani közénk kicsikhez, de inkább csak unalomból, mert a futás és gyúrás mellett változatosságra vágyott. De nem ragadt meg, mert túlságosan darabos és merev volt a focihoz, így ezt a szálat is kénytelen vagyok elvarrni.

A legnagyobb gáz, hogy bár fene mód büszke vagyok arra, iskolásként a földrajz volt a mindenem, képes voltam a műszaki rajzoló anyámtól pauszpapírt kunyizni, aztán már tudom is én honnan, de szereztem egy üveglapot, amit két háttal álló kisebb szék támlájára fektettem óvatosan, majd egy íróasztallámpával alulról megvilágítottam a gondosan felépített szerkezetet, és már mehetett is a térképmásolás ezerrel, szóval ilyen háttérrel, meg kellett néznem, pontosan hol is van az a Monor? A pesti agglomeráció még megvolt, de hogy északon vagy inkább délebbre? Csak úgy nagyjából!

És tessék! Nem megmondtam, hogy Gomba mellett!?

*

Bereményi Géza Eldorádója alapmű. Ha valaki Eperjes Károlyt úgy akarja megőrizni az emlékezetében, hogy kurva jó színész, az nézze meg ezt a filmet, de utána többet egyet se tőle, mer’ rá fog jönni, hogy a későbbi alakításai tulajdonképpen ennek a karakternek a remake-jei, lényegesen gyengébb kivitelben. Természetesen vannak extra béna alakítások, mint például a Hyppolit, de esztétikai kérdésekbe ne menjünk bele, ha valakinek van kedve vitatkozni, azért állok elébe.

Az Eldorádó egyik nagy kettőse a Teleki téri piac elpusztíthatatlan árusa Monori (Eperjes) és a háború utáni új rend szorgos harcosa, a cipészből kispályás kommunista funcionáriussá avanzsáló idősebb Gombacsik (Pauer Henrik), tűz és víz, akik azért néha egy platformra kerülnek, persze szigorúan saját érdekeik mentén, például akkor, amikor a pártnak pénzre van szüksége, ezért hajlandóak Monorinak eladni az általuk termesztett almát. Az más kérdés, hogy a dörzsölt árus 40 fillért ad érte, mejd 2 forint 40 fillér ellenében árulja, amitől a kommunisták nagyon morcosak lesznek, de tehetetlenek.

ő tényleg Monori, de szintén nem monori és Lili (fotó: szinhaz.hu)

Monorit nem érdeklik az ideológiák, ő csak élni akar. Jól. Egyszer azért megkérdezi Gombacsiktól, hogy mi van azzal a kommunizmussal, mire az határozottan csak annyit felel: Megcsináljuk!

És megcsinálták. Monorinak is, meg a monoriaknak is.

*

A monori futball a szájhagyomány szerint régebbről eredezteti magát, mint az ETO, az egyesületet 1901-ben lapították. A klubnevek változása jól mutatja a huszadik századi magyar történelem hullámvasútját, hiszen a második nagy háború alatt például volt Monori MOVE TSE, hogy aztán a Gombacsik-félék fénykorában legyen először Munkás, pár év múlva Építők végül Vörös Meteor, hogy csak az 1945 és 1955 közötti időszakot foglaljam össze.

A rendszerváltást követően a korszellemnek megfelelően jöttek sorra a névszponzorok: Monor-Ecker, Monor-Ilzer, Monor Sáma és most legújabban, az NB II elérését követően BSS Monor.

A csapat a hosszú évek során számos osztályt megjárt. Volt a Pest megyei területi bajnokság első osztályának, vagy éppen a Monor-Cegléd járás élvonalának tagja (a piramison a hatodik szint), de már a kétezres évek elején, 2000 és 2003 között megjárta az akkori második ligát, az NB I/B keleti csoportját, majd az egyosztályos második vonalat is.

A búcsú akkor keserédesre sikerült, mert éppen a századik NB I/B-s bajnoki volt az utolsó, ami azt jelentette, hogy a Monor SE a csonka tabella utolsó, 18. helyén zárt és ment egy osztállyal lejjebb. A Demecser abban az évben visszalépett, a Vasast pedig kizárták. Igen, kizárták!

A jegyzőkönyv alapján két dolog állapítható meg. Egyrészt a monori összeállítást Csukás István és Lázár Ervin írta közösen, másrészt vagy ennek, vagy másnak köszönhetően mesés mérkőzés kerekedett és legalább a nézők jól szórakoztak.

*

2003. június 21.

Monor SE – BKV Előre 3-5 (1-3)

Monor: Kisnémeth – Sontra, Zila, Tejnóra, Danyis – Csőke, Kerepeszki, Kajli, Halgas (84’ Gilan) – Sidó (75’ Siklósi), Bokros. Edző: Gubucz László

BKV: Szűcs – Csordás, Hegedűs, Ruppert – Mészáros (85’ Varga), Földvári, Kovács, Vörös, Filó – Ruźić (46’ Bene), Török (46’ Horváth). Edző: Dajka László

Gólok: 3’ Ruźić 0-1, 15’ Vörös 0-2, 28’ Földvári 0-3, 31’ Kajli 1-3, 67’ Csőke 2-3, 68’ Földvári 2-4, 73’ Mészáros 2-5, 88’ Csőke 3-5

*

A Monor jelenleg tökutolsó az NB II-ben, bennmaradási esélyei kábé olyan jók, mint a Haladásnak a Borsodi Ligában. Nem tudom milyen céllal vágtak neki tavaly nyáron a szezonnak, bár azt kétlem, hogy csak szerettek volna körülnézni eggyel feljebb, aztán vissza az NB III-be, mert milyen finom volt az a bor Tállyán, nyam-nyam, de az indulás nem volt ennyire borzasztó. Az első fordulóban csak egy utolsó perces góllal veszítettek a Vasasnál (1-2), majd megverték a Siófokot (2-0). Talán mindenki emlékszik, mi is mekkorát szenvedtünk az idegenbeli meccsen és csak Kiskokó bátorságán múlt, hogy nem jöttünk haza egy gyalázatos iksszel.

itt már van egy igazi monori, meg egy Debreceni (fotó: eto.hu)

A helyzet most rosszabb. A tavaszi nyitányon ugyan kicsit meglepő módon döntetleneztek a Csákvárral (2-2), de az őszt például hat gyufával fejezték be. A huszonkét forduló alatt a Siófok mellett csak a Vácot (2-1) és a Mosonmagyaróvárt (2-0) sikerült csak legyűrniük.

Mivel az ETO játékban egész jól indított Zalaegerszegen, bár ezért csak egy nagy büdös bunkót kaptunk, de pontot nem, nagyon bízom benne, hogy most végre tényleg kiszakad a gólzsák. A példa adott, mert emlékeztetőül leírom: Gyirmóton a 7-3-ra kapott ki a mini-MTK.

A Verebes-féle filozófiára hajtó kék-sárgáknak nem szájkaratéval, hanem parádés futballal kellene megmutatni, hol lakik a magyarok istene, akarom mondani: a Mágus igazi szelleme.

*

2018. augusztus 19.

BSS Monor – WKW ETO 2-3 (0-1)

Monor: Bozsó – Sági, Karacs (86’ Tóth Á.), Fülöp, Balanescu – Bori – Palincsár (76’ Haragos), Hunya – Szuhodovszki, Tóth B., Balogh (55’ Ficsor): Edző: Horváth Dávid

ETO: Horváth T. – Kovács, Tar, Debreceni, Völgyi – Vukasović – Bagi (86’ Vadász), Magasföldi (65’ Tajthy) – Szánthó, Baracskai, Mervó (69’ Koltai). Edző: Méészöly Géza

Gólok: 25’ Szánthó 0-1, 53’ Tóth B. 1-1, 83’ Tajthy 1-2, 90+2’ Tóth B. (11-es) 2-2, 90+5’ Kovács 2-3

kevésbé izzadósat, izgulósat, ha kérhetem