Hamis kilences

engedjenek ki (fotó: toonpool.com)

Horváth Zoltán a csapat új játékosa. Az Eger, a DVSC és a Kisvárda színeiben 49 első osztályú meccsen lépett pályára, amiken összesen 14 gólt szerzett.

*

Régi történet, szóra se érdemes. Mint minden rendes iskolában, a mi giminkben is rendeztek sulibajnokságot. Évfolyamonként hat csapat, a sorsolás után két csoportban három-három, két kemény derbi és már jöhettek is a helyosztók. A nulladik órában meccseltünk, mert akkor jobban ráért a többség, a nap végén nehezebb volt összeszedni a csapatokat. Szakkör, edzés, különóra, randi, más úri huncutságok. Nekünk ez komoly gondot jelentett, mert Kokó Tétről járt be, hajnalban kezdhette a napot, így nem mindig volt ébren az első félidőben. Nyolc fiú járt az osztályunkba, ketten szóba se jöhettek, nehezen állt össze a keret. A kapusunkat, a többiek jóváhagyásával a béből igazoltuk, ők tele voltak igazi focistákkal. Ennyi volt a könnyítés, nem több. Lement két forduló és úgy álltunk, hogy az utolsó ellenfelünkkel egy iksz esetén kéz a kézben elődöntősök vagyunk. Nem emlékszem pontosan, de úgy rémlik, közeledett a tél. Bár ez lehet, hogy mégsem így volt, mert akkor hétkor nem lett volna elég világos. A salakos pályánál biztos, hogy nem voltak lámpák, ha mégis, a kedvünkért tuti nem kapcsolták volna fel. Hideg volt, arra mérget veszek, mikorra kiírták a meccset. Kokó azt mondta, nem jön be, mert mindig csak szívatjuk, meg egyébként is megfagy a buszon. Nagy a baj, gondoltuk, igazi vészhelyzet. Ekkor a másik csapatból, akik már nem tudom kik voltak, talán a bések, de az is lehet, hogy az efesek, különösebben nincs jelentősége, odajött egy srác. Ajánlatom lenne, mondta, gond van a meccsel, nem tudjuk összerakni a csapatot, vannak betegek, mások meg összevesztek egymással. Mi lenne, ha?, kérdezte végül. Mi lenne, ha mi?, kérdeztük mi. Mi lenne, ha, mi lenne? Utálom a virágnyelvet!, nézett ránk szúrós szemmel. Azt akarod mondani?, tettettük az ártatlant. Úgyis tudjátok, tette fel a kezét. Ki írja be?, kérdeztük. Majd mi, zárta rövidre.

2-2 lett. Egy hét alatt lebuktunk, mindkét csapatot kizárták.

*

Amikor először felmerült annak a lehetősége, hogy a Kisvárdán futballozó Horváth Zoltán az ETO-hoz igazol, a következő nagyon egyszerű kérdést tettem fel magamnak: ha én lennék döntési helyzetben, vajon leigazolnék-e olyan játékost, akit elsőfokon elítélt a bíróság, és a verdikt részben arról is rendelkezik, hogy nem gyakorolhatja a foglalkozását, azaz nem focizhat? Gondolkodás nélkül nemet mondtam magamnak, még akkor is, ha az ítélet nem jogerős, így semmi akadálya nincs, hogy a delikvens hétről-hétre pályára léphessen. A kérdés persze csak költői volt, hiszen nem vagyok sem edző, sem sportvezető, sem klubtulajdonos, így mérlegeléskor a morális szempont, illetve a gyakorlati megközelítés egyáltalán nem állt egyensúlyban egymással, az utóbbi létjogosultságát ezért egyetlen laza mozdulattal söpörhettem le az asztalról.

a labda bővöletében (fotó: szuperinfo.hu)

A helyzet komplexitását és valószerűtlenségét egyébként kiválóan jellemzi, hogy Horváth Zoltán kapcsán pár napja írt hosszabb anyagot a Nemzeti Sport, amiben gondolkodás nélkül leírta a csatár nevét, miközben az ottani sportigazgatót idézte, majd minden átkötés nélkül H. Zoltánként hivatkozott rá a PKKB ítélete kapcsán. Bravó!

Révész Attila, az elébb emlegetett várdai atyaúristen egyébként minimum ellentmondásba keveredik önmagával a cikkben idézett szövegben, amikor arról beszél, hogy felelősen gondolkodó klubvezető Magyarországon aligha köt Horváthtal szerződést, hiszen ő legalább öt hónapig alkalmazta úgy, hogy kezében volt az ítélet, ennek ellenére nem bontotta fel élő szerződését, most meg úgy osztja az észt, mintha ő lenne az Erkölcs maga. A magyarfutballban persze nem lehet semmin sem csodálkozni.

Révésznek egyébként alapvetően igaza van. Felelősen gondolkodó klubvezető aligha igazolna le olyan futballistával, akinek múltjára homály vetül és ezzel összefüggésben sorsa rendezetlen, de ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy kis hazánkban teljesen mást jelentenek a szavak, mint a világ boldogabb részén. A szükség példának okáért nagy úr. Gondoljunk csak bele, van egy NB II-es szinten jónak mondott, értékelhető elsőligás múlttal rendelkező spíler, aki finoman szólva is kiszolgáltatott helyzetben van, és most tekintsünk el attól, hogy lehetőségként előtte áll a komplett osztrák Landesliga, így aztán amikor tárgyalnak vele, nem ő diktálja a feltételeket, és vélhetően a kondíciók tekintetében sem erősíti a pozícióját a rovott múlt. Nem ragozom, szinte ingyér’ van, bazmeg!

Ha gáz lesz, ami ebben az esetben egy kedvezőtlen, és a vártnál sokkal gyorsabban megszülető jogerős ítéletet jelent, szépen elengedjük a kezét, a miénket meg majd jól megmossuk. Ha az itt töltött idő alatt rúg mondjuk öt gólt, akkor bejött a deal, ha meg nem, hát akkor meg mi van? Volt itt már mimóza csatár is sok per nullás mutatóval, az jobb volt, he? Mit dumáltok? Nincs itt semmi látnivaló! Egyébként is! Az MLSZ Adatbankban háromszázhét Horváth Zoltán nevű játékos van, honnan tudhattuk előre, hogy pont ő az?

Magyarázat lesz sokféle. A széplelkűeknek például az, hogy nem engedtük el a kezét egy korábban megtévedt báránynak, aminél szebb keresztényi cselekedet nincs is. Az is lehet, hogy a végén megdicsőülünk, és együtt megyünk a mennybe, akarom mondani a mennyeibe.

Szép dolog ez kétségtelenül, de én mégiscsak azt mondanám, hogy ennek az egész sztorinak nagyon rossz íze van. Azt üzeni a külvilágnak, hogy itt mindent lehet, a bűn úgyis bocsánatos, hogy még nem vezekeltek érte.

A bűn relatív.

A mondás szerint nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Minden tiszteletem ellenére, ezzel a lépéssel most adtunk egy méretes pofont a klub, az ETO szellemiségének.

Kategória: újfiúk
Címke: , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Horváth Tibor szerint:

    “Állítja, csupán annyi a bűne, hogy nem jelentette a mérkőzések manipulálását a klub vezetőinek, illetve a szövetség illetékeseinek, és úgy érzi, a hároméves eltiltással megbűnhődött a mulasztásáért.” – csak ennyi?

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.