Irány a Mars, de ha csak a Holdig jutunk, az sem tragédia

különben dühbe jövünk (fotó: weser-kurier.de)

Megint van értelme reggel felkelni, kezdődik az NB II.

*

Rengeteg minden kavarog a fejemben, de a sok-sok gondolatfoszlány csak nem akar egységes egésszé összeállni. Görcsösen püfölöm a klaviatúrát, sorakoznak szépen a betűk, szavakká állnak össze, és mégis, ahogy követik egymást, csak döcögő mondatokat olvasok magamtól, kevés bennük az értelem. Ezt nem is én írtam, hanem valami manó, aki elfoglalta mindkét agyféltekémet és most vigyorogva szívat. Helyesírási hiba nincs benne, az egyeztetés is rendben van, de mégis ijesztő az egész katyvasz. A legjobb barát ilyenkor a Delete gomb, ami csendesen teszi a dolgát, a kurzor ütemesen ugrál visszafelé, aztán eléri az első sor elejét és villog. Üres a lap. Megint. Újratervezés, az eredmény ugyanaz. Most kéne becsukni a gépet, meghallgatni valami izgalmas zenét a Spotify-on, hátha megjön az ihlet. Lassan rájövök, hogy a legnehezebb a kötelező, hirtelen megsajnálom az összes iskolaigazgatót, akik az évnyitó előtt kénytelenek megalkotni megint a nagy beszédet, a tutit, de olyat, ami sosem volt. Ha esetleg eljön a klikkes nyanya belepistul, a gyerekek meg úgysem emlékeznek rá, fél órával később már boldogan nyalják a fagyit a cuki előtt, mert megérdemlik.

Ctrl+Alt+Del.

*

Talán ha a paloznaki piknik helyett az ankétot választottam volna. Lett volna benne ráció, az ég sötét volt, amikor Zsuzsával elindultunk, az AccuWeather sem ígért semmi jót, este kilenckor az eső valószínűsége nyolcvanöt százalék. Pazar, nagyon pazar. Ötven felé közeledve az ember álma semmi más, mint szarrá ázni a nyílt mezőn, esetleg bebújni egy ponyva alá, érezni azt a másik száz embert. Együtt vagyunk, hű de jó, éljen a felső középosztály! Tudják ti emberek, hogy mi az az NB II? Isszátok a pocsolya ízű Homola-fröccsöt, kézműves sajtot rágcsáltok és hallgatjátok ezt a borzalmas funkyt. Nem ez az élet, elmondanám.

pia, lámpa meg csaj (fotó: socfest.hu)

És miközben végigpásztáztam az értetlen, de jó szándékkal teli tekinteteket, sokan bizony mosolyogtak és senki sem volt haragos, egyszerre könnyűnek éreztem magam, hirtelen felemelkedtem a sárból, óvatosan kikerültem a színes lampionokat, ellebegtem a nagyszínpad felett, ott megálltam egy pillanatra, integettem a zenekarnak, a döbbent énekesnő szava elakadt, szerencsére a szintis kisegítette, gyorsan belekezdett egy valószínűtlenül bonyolult, ugyanakkor borzasztó szólóba, itt már tényleg nincs maradásom, gondoltam, és már repültem is, hazáig, pontosabban az ETO Park Hotelig. Nem állíthat meg senki, ha sietek, nem kések el.

*

Nem szeretek idegen ágyban ébredni. Kinyitom a szemem és először azt sem tudom, hol vagyok. Gyorsan becsukom újra, szeretném hinni, hogy ez nem a valóság, ellazulok, és megint pislantok egyet. Nem álmodom, ez az apartman, ahol megszálltunk. A telefonomra nézek, hét múlt pár perccel. Csend van, de mintha valaki óvatosan sertepertélne a konyhában. Eszembe jut, hogy Zsuzsa lovagolni megy a barátnőjével, biztosan ő matat a hűtőben. Nyújtózkodom egyet, aztán erőt veszek magamon és felülök az ágyban.

*

A MOL kút tíz per sétára van. Zsuzsáék elmentek, a többiek pedig még alszanak, unatkozás helyett jót fog tenni egy kis séta. Almádi lassan ébred, az emberek élvezik, hogy nincs őrült forróság. Lassan lépkedem, van időm megfigyelni az egyik utca egybefüggő épületeit. Olyan, mintha egy holland kisvárosban járnék, aprócska előkertek, nagy ablakok a házakon, sok helyütt függönyök sincsenek. De mi olyan furcsa mégis? Valami nem stimmel. Hát persze! A vörös tégla helyett betonból van minden. A kutas unottan üldögél a birodalma előtt, köszönésemre röviden biccent. Bent gyorsan megtalálom, amit keresek, gyakorlott mozdulattal emelem le a polcról a Sportot és az ÉS-t. Rövid gondolkodás után egy Naplót is magamhoz veszek, régi szokásom, hogy elolvasom, mit ír a helyi sajtó. A pénztárnál senki, de körbenézni sincs időm, máris ott terem új ismerősöm, a robotként működő kutas, aki az elébb még olyan volt, mint egy élő halott. Nem az, másodpercek alatt beüti a tételeimet és a fizetés után olyan gyorsan tűnik el, ahogy megjelent.

*

A Napló nem tartogat meglepetést, van benne egy könnyed tudósítás például a piknikről, igaz, nem a tegnapról, biztosan korán van lapzárta, hanem a csütörtökről, amikor a Jackson5 élő maradéka adott feledhető koncertet, bár erről nem ír a lap, sokkal inkább arról, hogy a nézők soraiban Michael Jackson-imitátorok is felbukkantak. Képet is mellékelnek, rajta az egyik Jacko, mellette ijedt nézésű tinilányok pózolnak, talán a nagymamájukkal. Vagy az anyukájukkal? A hangulat az egekben. Lapozás, semmi, lapozás, semmi. Végre sportoldal, teli futballal. A legnagyobb anyag egy hosszas felvezetés az FC Ajka szezonkezdéséről. A felkészülés, hmmm, hogy is mondjam?, volt jobb, mindenki izgatott, nem vagyunk esélyesek, de sokakkal pariban lehetünk. Und so weiter. Az utolsó bekezdés szól konkrétan a vasárnapi rajtról.

első stáció (fotó: ajkasportváros.hu)

A szezon nyitányán az ajkaiak otthon szerepelnek, s a mezőny egyik legjobb csapatát az ETO FC-t fogadják. Az összecsapás 19 órakor kezddődik.

A mezőny egyik legjobb csapata. Magam sem tudtam volna szebben megfogalmazni.

Ezt a fordulatot kerestem az elejétől fogva

.

*

Hetvenhét nap.

Pontosan ennyi telt el azóta, hogy a srácok levonultak az Óvár elleni győztes szezonzárót követően, hogy aztán elénekeljék a lelkes közönséggel a klasszikus ETO-indulót a kezdőkörben.

Hetvenhét nap.

Rengeteg idő. Mostanság egészen ritka, hogy ennyi jut a nyári felkészülésre. Külön szerencse, hogy ezúttal sikerült sok tartalommal megtölteni ezt a szakaszt, és a lejátszott meccsek mennyiség mellett a minőség is nagyobb szerepet kapott.

Újabb hetvenhét nap múlva már tizenegy bajnokin leszünk túl, és ha nem jön közbe váratlan, ne zárjuk ki!, akkor a Vác elleni hazaira futnak ki a fiúk. Legyen az első részcél, hogy addig minimum a megszerezhető pontok 77%-a a csapat neve mellett szerepeljen, azaz hét győzelem mellett négy iksz figyelgessen majd a zsákban.

Túlteljesíteni persze nem tilos, sőt ajánlott. Én bizakodó vagyok.

Hajrá ETO!

Kategória: gondolatok, mozgókép
Címke: , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.