ide lőjjetek! (fotó: jta.org)

„A honvédvezérkar főnöke közli: A honvédhadsereg védelmi tűzrendszerében az ellenség több támadó vállalkozása összeomlott. Az arcvonal egyik szakaszán sikeres saját vállalkozással védelmi vonalunkat néhány száz méterrel kedvezőbb terepszakaszra toltuk előre. Egyébként említésre méltó cselekmény nem történt.”

„Hej de finom illata van annak az ételnek, mintha csak most húzták volna le a tűzhelyről… Tudja mikor főzte az asszony? Tegnap délben, akkor frissiben tette bele ebbe az ORION hőtárba. Akárki találta föl, nagyon praktikus!”

*

A háború: pokol.

A háború mutatja meg leginkább, hogy az ember semmivel sem több, mint az általa oly gyakran lenézett és kihasznált állatvilág, hiszen melyik állat igyekszik újabb és újabb módszereket kitalálni fajtársai kiirtására? A háború nem lehet nemes akkor sem, ha az államok vezetői magasztos eszmék nevében küldik vágóhídra fiaikat és a legnagyobb vereségeket is győzelemnek hazudva teremtenek mítoszt ki másnak, mint saját maguknak A háború embertelen, mert arra kényszerít, hogy ölj, miközben sokszor a szeretetről papolnak azok, akik magukat végtelen gyávasággal mentik ki a csatatérről. A háború gyengeség, mert keserű beismerése annak, hogy nincsenek, hogy elfogytak az érveink a saját igazunk bebizonyítására, ugyanakkor nem vagyunk hajlandók engedni. A háború paradoxona, hogy nem lehetnek igazi győztesek, mert a legnehezebb feladat megnyerni a békét, és azt még senkinek sem sikerült igazán.

A háború: pokol.

*

„Koncz István 42 éves kocsis Rákospalotán, a Pozsonyi út 30. számú ház udvarán egy eperfára felakasztotta magát. Holtan találták meg.”

*

„A 20. percben egy téves ítélet miatt a közönség egy része zajongani kezd, mire a játékvezető félbeszakítja a mérkőzést (BSzKRt SE-Budapesti LK 1-0, NB II Wesselényi Csoport)”

A háború viharai közepette sem állhatott meg az élet. A második magyar hadsereg utolsó egységei 1942 júniusában kerültek ki a keleti frontra, mélyen a Szovjetunió belsejében várták az elkerülhetetlent, talán még hittek is a győzelemben, a gyors hazatérésben, miközben itthon csupán a propagandán keresztül találkozhattak az emberek tényleges harci cselekményekkel. A futballtársadalom igyekezett függetleníteni magát a történelem viharától, szeptembertől öt csoportban (Mátyás [Kelet-Magyarország és Erdély], Rákóczi [Észak-Magyarország és Felvidék], Wesselényi [Budapest és környéke], Széchenyi [Nyugat-Magyarország] és Zrínyi [Dél-Magyarország és Újvidék]) és összesen hatvankét csapattal indult útjára a labda az NB II-es bajnokságban a mindössze három feljutó helyért.

csillagosok, katonák (fotó: pbs.org)

Az ETO tizenegy vetélytársat kapott a Széchenyi Csoportban, akiket annak rendje és módja szerint meg is előzött, de sajna az ötcsapatos rájátszásban csak negyedik lett, így aztán maradt a második ligában.

A szezon egyik legnagyobb győzelmét a Testvériség ellen aratta a csapat, ami gyanítom, a legtöbb gólt hozó NB-s meccse a klubnak az tizenöt dugóval, de nem a legnagyobb különbségű siker, mert a szezonban a Hangya SE-t 13-0-ra vertük, míg egy évvel korábban 14-0-val küldtük haza az újvidéki Bezdáni SE-t. (Tudni kell, hogy akkor csak három csoportban volt küzdelem, és mi a Zrínyiben versenyeztünk.)

Az eredményt két okból is érdemes megbecsülni. Egyrészt a tavaszi visszavágón 1-0-ra a Testvériség nyert, pedig az ETO összesen csak háromszor veszített, másrészt az ellenfél végül a hatodik helyen zárt, ami a középmezőny eleje, szóval egyáltalán nem voltak ők pofozógépek a ligában.

*

1942. szeptember 27.

NB II Széchenyi Csoport, 4. forduló

ETO – Testvériség 13-2 (3-1)

2.500 néző; vezette: Kőrösi

ETO: Pécsi – Fekete, Bányik – Farkas, Tóth, Hrabovszki – Neiger, Nyíregyházki, Kovács I, Gőcze, Kovács II.

Testvériség: Kálló – Juhász, Lenkefi – Koppányi, Forró, Cserei – Csepela, Jávor, Herde, Horváth, Abai.

Gólok: Kovács I (4), Gőcze (4), Nyíregyházky (3), Neiger, Forró (öngól) illetve Abai, Herde (11-es)

A Testvériség a II. félidőre teljesen kimerült és visszaesett. A klasszisfölényben lévő ETO lépésben nyert.

[A forduló további eredményei a Széchenyi Csoportban:

Hangya SE – Pápai Perutz 2-2 (0-2)

Soproni VSE – Tatabányai SC 5-2 (3-2)

Tokodi ÜSC – Magyar Pamut SC 3-4 (2-0)

Szombathelyi FC – Soproni FAC 4-3 (3-2)

Alba Régia AK – Érsekújvári SE-Cikta 2-3 (0-3)]

—

Az idézetek a Népszava 1942. szeptember 27-i és 29-i számaiból származnak.