pályán a helye (fotó: masterfile.com)

Miért mindig a medve?

Egymástól függetlenül pontosan ez a kérdés járt a plüssállatok fejében. Tyutyu, akiről nehéz volt eldönteni, hogy ő most igazából egy sima tyúk, esetleg egy félresikerült hóbagoly, vagy egy olyan sárgára festett flamingó, akinek elfelejtettek nyakat tervezni, szóval olyan valaki, akivel csúnyán kibabrált a varroda, jobb híján bosszúsan károgott magában. Miszter Megesz rögtön a villanyoltás után befordult a sarokba, és azzal igyekezett elterelni a figyelmét, hogy sípolós gumicsontokra gondolt. Mindhiába, mert folyamatosan egy joviális mackó arca villant be neki, aki ráadásul annyira bárgyún vigyorgott, hogy kezdte megsajnálni. Már majdnem azt írtam, hogy megszeretni. Módszeresen, de egyre kevesebb meggyőződéssel tudta csak elhessegetni a tenyérbe mászó fejet, végül beletörődött, hogy ez most már mindig így lesz. Szőrmók kis kitérővel a bárányokat számolta magában, ami egyáltalán nem meglepő egy olyan báránytól, akinek még az átlagosnál is kevesebb gondolatot pakoltak a puha buksijába, tőle még az is szép teljesítmény volt, hogy egyáltalán eljutott százig. Mondjuk a száz közvetlenül a kilenc után következett. Talán Frajdmakit idegesített a legjobban a dolog. Ő volt az a díszes kompániában, akinek teljesen a meggyőződésévé vált, hogy nála okosabb nincs az egész gyerekszobában, ihletettebb napjain ezt a gondolatmenetet kiterjesztette arra is, hogy ő a legszebb, de ilyenkor mindig előkerült egy tükör, és mivel nem volt hülye, gyorsan be kellett látnia, hogy egy csálé fülű kék majom azért sok minden lehet, de szép nem, így aztán maradt a tudás vonalán. Nekem kéne odamennem, dünnyögte, de igazán senki sem figyelt rá. Fura, hogy a fene nagy eszével ő sem jutott egyről a kettőre, a bosszankodása nem fordult át semmilyen aktív cselekvéssé, a felsőbbrendűsége egy kalap szart sem ért. Teodóró az ágy sarkában ült, hatalmas szemei messziről világítottak még a sötétben is. Félelemmel vegyes tisztelet övezte a közösségben, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy senki sem tudta róla, hogy ó tulajdonképpen miféle szerzet? A feje fekete és fehér csíkokban pompázott. a testét a véletlen tehette olyanná, amilyen, mivel a szivárvány minden színe megtalálható volt rajta, paca paca hátán. A hátán is. A végtagjai teljesen különbözőek voltak: kacsaláb, őzláb, dinóláb és haluszony. Tiszta iszony. Keveset szólt, de akkor is nagyon kellett figyelni, mert a makogás és a huhogás keveréke jött ki a torkából, amit megmagyarázhatatlan okból néha oroszlánüvöltéssel szakított meg, aztán ott folytatta, ahol előtte abbahagyta. Ebbe az oltári zagyvaságba rejtette el a mondandóját, ami jellemzően egy rövid, de velős mondat volt.

– Meg kell tőlük szabadulni!

Ezt mondta most Teodóró és a többiek, miután eljutott a tudatukig, hogy mit is akar közölni velük sejtelmes lakótársuk, helyeslően bólogattak.

– Negyvennyolc – tette hozzá Szörmók, aki éppen elért a százig a számolásban és nagyon elégedett volt magával.

– Ez az! – csattant föl Miszter Megesz, mert éppen megint megjelent előtte egy öntelt macifej.

– Hogy ez nekem nem jutott hamarabb eszembe? – csapott a homlokára Frajdmaki, de most valamiért nem bánta, hogy nem az ő fejéből pattant ki a mindent megoldó szupergondolat.

– Dologra! – igyekezett kézbe venni az irányítást Tyutyu, aki mindig is szeretett volna kitörni a csúfság igazságtalan börtönéből – Csináljuk ki őket, most éppen alszanak!

– Ácsi! – Frajdmaki Tyutyu vállára tette a kezét és próbálta csitítani. – Nem vagyunk mi olyanok! Finomabb módszerekre van szükség, a lényeg, hogy ők is menni akarjanak.

ott repül (fotó: philadelphiaunion.com)

– Zseni vagy, Frajdmaki! – ismerte el Miszter Megesz, – Tuti, hogy neked már van is egy terved.

– Éppenséggel van. Jól átgondoltam és szerintem mindenki jól fog járni. Voltatok már focimeccsen? – tette fel végül a mindenkit elámító kérdést.

*

A csapat bűnbocsátó mérkőzésre készül a mindenki számára veszélyes Budafok ellen, és közben a jószolgálat oltárán is áldozni fog. Kettős feladat lesz tehát, és csak az utóbbiban kapott, kaphatott hathatós segítséget. A futballt bizony egyedül kell megoldani. A Gázgyárral szemben megvívott kupacsata csupán gyenge ujjgyakorlat volt, edzés helyetti testmozgás élesben, amit tisztességgel abszolváltak a srácok. Most jöhet a mestermunka. Mi ott leszünk és figyelünk.

*

Ne feledjétek, hogy a meccs előtt lehetőség van egy jótékonysági akcióban való részvételre, amihez nem kell semmi mást tenni, csupán magatokkal hozni egy vagy több plüssmackót. Sok-sok beteg kisgyereknek szerezhetünk boldog perceket. Megéri.