narancsos pince (fotó: keleten.hu)

Arra szeretnélek megkérni, hogy ne itt italozzál, és ne itt szórakozzál, mert ez engem bánt. Legyél olyan kedves és hagyd el a helységet!

A rendszerváltozást követő zavaros évek elején jártunk. Tanultuk az átmenetet, bár az gyorsan kiderült, hogy berúgni ugyanúgy kell, csak éppen sokkal jobb unicummaL lekísérni a sört, mint azzal a borzalommal, amit avicumnak neveztek el a roppant elmés elvtársak. Azért egyesekben élt még a latin műveltség, amikor a repülést akasztották a szó elejére, nyilván ismerték a hatást. Az más kérdés, hogy Zwackék titkos receptjét nem sikerült megszerezni, vagy ha mégis, olyan összetevőt raktak a főzetbe az esetleges későbbi jogviták elkerülése érdekében, ami csakis egy sajnálatos tévedés eredménye lehetett. Mi azért boldogok voltunk, amikor először kikértük a felest a strand melletti bódéban, és biztosak voltunk benne, hogy ez már a nyugat a maga valójában. Aztán hipp-hopp, felgyorsultak az események, és nem sokkal később megjelent a kocsmák polcain a zöld gömbüveg, címkéjén az összetéveszthetetlen kereszttel, és rá kellett döbbennünk, hogy egy hatalmas átverés áldozatai voltunk annak előtte, szart itattak velünk évekig, ráadásul a kereszt sem úgy állt, ahogy most már, tiszta fejjel visszagondolok az ifjúságomra. A harag olyan három percig tartott. Nem voltunk hülyék, tisztában voltunk vele, hogy kár a múlton rágódni, bár az sokakban felmerült, ha ebben, hazudtak, vajon minden másban is? Én mindenesetre hosszú és őszinte barátságot kötöttem a dunaszigeti Zátony diszkóban Peti bácsi termékével.

Arra szeretnélek megkérni, hogy ne itt italozzál, és ne itt szórakozzál, mert ez engem bánt. Legyél olyan kedves és hagyd el a helységet!

P. találta ki, hogy menjünk a Narancs klubba. P. volt a helyi erő, ismerte Békéscsaba éjszakai életének minden zugát, ha ő azt mondta, hogy Narancs klub, akkor annak oka volt, nem kérdeztem vissza, hogy miért pont Narancs klub, hanem engedelmesen követtem. Előtte mondta, hogy Rózsa, aztán azt, hogy Pikk Dáma, és mindig igaza volt. P. igazi menő arc volt a városban, vívott a helyi klubban, később elvitte az MTK és még az ifi vébén is volt egy asszója. Imádták a csajok, tapadtak rá, mi meg piszkosul irigyeltük ezért és igyekeztünk ellesni a titkát, de valahogy sosem állt össze a kép. Annyira egyszerűnek tűnt, amit csinált és mégis hatásos, ellenben ha mi próbálkoztunk a módszerével csúfos kudarc lett a vége. Biztosan a vívás volt csodafegyver. Én párszor előhozakodtam jobb híján, aduászként azzal, hogy valaha kézilabdáztam, kapus voltam, csodálatosak a reflexeim, nem is beszélve arról, hogy fél másodperc alatt elérem egymás után a bal alsó kapufát, aztán meg a jobb felső sarkot, de csak sajnálkozó mosoly volt a válasz. Bocs, nekem mennem kell, zárta le rapid módon beszélgetésünket a mindenkori kis hölgy, azaz innentől kezdve utolsó ribanc, pedig azt nem is mondtam, hogy az egyesület takarékossági okokból nem vett nekünk szuszpenzort, szóval van bennem kockázat.

Arra szeretnélek megkérni, hogy ne itt italozzál és ne itt szórakozzál, mert ez engem bánt. Legyél olyan kedves és hagyd el a helységet!

nyerő páros (fotó: foursquare.com)

Ez lesz az, szólt határozottan P. egy semmilyen kapu előtt és csak akkor tűnt fel, hogy a bejárat felett sápadt Narancs klub felirat igyekszik becsábítani az arra tévedőket, több-kevesebb sikerrel. Bent már zajlott a móka és a kacagás, az egy négyzetméterre jutó ittas emberek száma minden bizonnyal nagyobb volt mint bármilyen EU szabvány, de szerencsére még jócskán a belépés előtt állt a haza. Senki nem akart szégyenben maradni, ezért határozott mozdulatokkal becéloztuk a pultot, és mint egy a téli álomból éppen csak ébredő mackócsapat, akik előtt hirtelen étel villan fel, meg is rohamoztuk az ijedt Marikát vagy Erikát. Egy unicumsör lesz, szólt a rendelés, de nem keverve!, és még le se tehette szegényke a szesztől tocsogó asztalra a poharakat, mi már fel is hajtottuk azokat egy lendületből. Langyos volt az a november, jól esett a hideg csapolt, az unicum meg szépen felmelegítette az egyszerre lehülő torkot, fontos az egyensúly. Még egyszer ugyanezt, amíg el nem felejtem, mondtam hamiskás mosollyal a szám szegletében, és tudtam, hogy elvesztem újra,. A szemüvegedre vigyázz!, veregette meg a vállamat P., ki tudja miért, bár jártunk már együtt pár helyen, és tényleg, mintha előfordult volna párszor némi homály. Húsz vagyok, ne viccelj, játszottam a sértődöttet, de már éreztem, hogy kezdek elnehezülni, ezért aztán kértem hirtelen két kisfröccsöt, mert beláttam, hogy sok lesz a tüske. A csatát már így is elvesztettem, egész pontosan akkor, amikor fittyet hánytam anyám jótanácsára, miszerint ne keverd a piát fiam, tudod, hogy abból csak baj lesz!

Arra szeretnélek megkérni, hogy ne itt italozzál és ne itt szórakozzál, mert ez engem bánt. Legyél olyan kedves és hagyd el a helységet!

Amikor másnap már megjártam a csabai fül-orr-gégészetet a Kórház utcában, ahol megállapították, hogy a hasító fájdalmat nem a dobhártya beszakadása okozza, hanem csak valami enyhe zúzódás lehet a ludas, ellenben nem ártana kimosni a hallójárataimat, mert lassan totál eldugítja azokat a vax, szóval minekutána újra összeállt a nagy csapat, elkezdtük rekonstruálni az előző estét. Az hamar kiderült, hogy igazából semmi különös nem történt, szépen, csendesen zajlottak az események, úgy, ahogy ez zenés-táncos helyen szokott. P. szerint én egy idő után elvonultam egy boxba, ahol szolid magányomban lassan elaludtam a félhomályban. A gond ott kezdődött, hogy a szomszédos társaság egyik tagját, egy nagydarab benga állatot, valamiért kezdte zavarni szolid, de kétségtelenül hallható horkolásom. Először csak pikírt megjegyzéseket tett, amire érthető módon nem reagáltam, hiszen alaposan elnyomott a buzgóság, aztán pörkölt mogyoróval és szotyival kezdett dobálni, ami lássuk be, meglehetősen barátságtalan viselkedés. Az ilyeneket az irritálja a legjobban, ha átnéznek rajtuk, ha nem vesznek részt a műsorukban, ettől vetkőznek ki magukból és lesznek még nagyobb állatok, mint amilyenek alapból. Felállt hát a körösparti Godzilla és úgy rám ordított, hogy erre egyből letekerte a volumét Marika vagy Erika a szalagos BRG-n, amire lett is rettenetes csend a műintézményben. Én is felriadtam, milyen érdekes, hogy pont a hangzavar hiánya zökkentett ki katatón állapotomból, zavartan körbenéztem, majd bárgyú vigyorral emeltem tekintetemet a kihívó félre. Na ezt nem kellett volna, ez volt a felhívás keringőre, olyan ballépés, mint amikor Híres Gabinak vagy Jancsikának megcsinálod a kötényt.

Arra szeretnélek megkérni, hogy ne itt italozzál és ne itt szórakozzál, mert ez engem bánt. Legyél olyan kedves és hagyd el a helységet!

mindenlila (fotó: beol.hu)

Mondhatta volna ezt is szépen, illedelmesen a koma, de nem tette. Az agytekervényei kiszámíthatatlanságából inkább egy rajtam röhögsz kisköcsög? szerű fordulat tört elő, majd azzal a lendülettel pofán baszott, de nagyon. Megállt a levegő a teremben, többen azt hitték, hogy meghaltam, mert nézni is fájt, ahogy elszenvedem a parasztlengő sújtását, majd lassan az asztalra hullik vissza a fejem, koppan egy kicsit, majd nem mozdul a test. P. hajolt fölém, óvatosan megvizsgált, végül hüvelykujja felmutatásával jelezte a közönségnek, hogy nincs különösebb baj. A szemüvege egyben van!

*

Két és fél hét után ismét pályán a csapat, és mindenki legnagyobb örömére a tévé is adja a békéscsabai kirándulást. Boér Gabi hazatér ráadásul, remélhetőleg plusz motivációt adva a feladathoz, ha esetleg magában nem lenne elég annyi, hogy mostanság elég szarok vagyunk. A hangulat egyébként is roppant bizakodó, hiszen Hariszteász Angel kezének hála simán verjük majd márciusban a bolgárkertészeket, aztán agyonbasszuk a szőröstalpú románokat a Puskásban és irány az EB! A magyar fotball nem halt meg, csak valaki fültövön vágták a velszi bárdok meg az Urugváj.

Most mindenesetre az lenne a feladat, hogy a húsleves és a rántott husi bepakolása után, egy kis szunya talán még belefér, be kell darálni a színtelen-szagtalan csabai legényeket, mert kell a három pont.

Marko nincs, kifogás nincs, az esetleges ellenérvek kapcsán pedig nem nyitok vitát!

Hajrá ETO!

a példa adott