Új szúrker született

 

a nagy halál (fotó: saját)

Szeretném bemutatni Lacit, a legújabb igazolásunkat. Laci hatvanöt éves és Miskolcról, egész pontosan Diósgyőrből érkezett hozzánk. Már évek óta dolgoztam a megszerzésén, de az ismert körülmények, tudniillik a borsodi és a győri ingatlanpiac között tátongó irdatlan olló, megakadályozta a gyors szerződtetést. A kitartás azonban végre meghozta a megérdemelt jutalmat, Laci december eleje óta győri lakos. Pontosabban csanaki, de az is Győr. Ugyanúgy, ahogy Gyirmót is. Ha tetszik, ha nem. És ennek még lesz jelentőseége a későbbiekben.

Laciról sokat elmond, hogy ifjú korábban Pixinek hívták a barátai. Természetesen nem Dragan Stojković volt a névadó, mert az egy másik generáció, és jugoszlávokról egyébként sem nevezünk el senkit, hanem a diósgyőri legenda Solymosi Ernő, aki az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején tolta a DVTK-ban. Ő volt a Pixi. Vagy Pikszi, kinek hogyan tetszik. Laci tízéves sem volt, amikor Pixi a vasgyár tövében bűvölte a pettyest, oda voltak érte a melósok, imádták a csajok. A számozott utcákban mindenki sírt, amikor Pixit elvitte az Újpesti Dózsa. Sokan tudták, hogy ez csak erővel történhetett, mert Pixi imádta a Bükköt. Ő még az NB II-be is otthon játszott volna, de a belügyesek először villantottak neki egy pesti lakást, aztán amikor ez sem volt elég, megcsavargatták a tökeit. Ellenállt sokáig Pixi, de végül beadta a derekát. ne búsuljon édesanyám, sokat járok majd haza, ha visszajut a Diósgyőr az NB I-be, a bajnokikra is. Ha így volt, így volt, ha nem így volt, akkor is így volt, mert ilyen ember volt ez a Pixi. És róla nevezték el Lacit a barátai. Szeretett ő is focizni, mint minden kölyök, ráadásul majdnem úgy hívták, mint a Pixit. Adta magát a dolog. Laci egyébként ismerte Pataki Attilát is, még abból az időből, mikor Atti rocksztár sem volt, nemhogy földönkívüliekkel kokettáló elmebeteg. Átlagos gyerek volt, mesélte nekem, sőt, inkább hülyének nevezném, és ebből rögtön az is lejön, hogy senki sem kerülheti el a sorsát, még akkor sem, ha kiad tíz aranylemezt. Szóval Lacit elkaphatta volna a kőkemény rock&roll is, de ő maradt a focinál. Milyen bénán nézne ki most ondolált hosszú hajjal, miközben léggitározna a TV2-n. A hideg is kiráz.

Lacit régebben, amikor még csak támadta az ingatlanpiacot, meg rendbe tette a kertet nálunk, elvittem egy meccsre. DAC-Zámoly, megye kettő. Álltunk a metsző hidegben a műfüves mellett, néztük, ahogy szenvednek a csapatok. Ez meg mi, kérdezte, nagyon gyenge. Mondtam neki, te Laci, ez megye kettő, mégis mit vársz? Többet. Ezek nem is hajtanak. Nem nagyon voltak ellenérveim, gyorsan kifogyott a táram. Persze, a Parasznya-Varbó az biztos rohadt jó lehet, durcáskodtam, miközben bevillant pár homályos emlék a kilencvenes évek MEAFC-meccseiről. Ott mondjuk volt futópálya körben, messzebb rúgták a bőrt, mi söröztünk serényen, meg is szépült az élmény, mire eljutott a tudatomig mindaz, amit láttam. Végül nyert a DAC sok kevésre, a zámolyi centerhalf szentségelt a műfű miatt, de ez senkit sem érdekelt. Idióta falusi paraszt, mondta egy bácsi, de csak annyira halkan, hogy ne hallja a címzett. Ezt talán nem kéne, tata, mondta neki Laci, az meg csöppet elszégyellte magát.

Most végre eljött az igazság pillanata: Laci és én végre kimehettünk ETO-meccsre. Már lett volna két lehetőség, hiszen járt közben itt a Kövesd, ami ritka magas labdának tűnt, mivel Kuttorék, vagy ahogy ő mondja Kutorék, pár házzal lejjebb laktak a Görögszőlő alatt. Tökéletes átmenet, gondoltam, bevezetés a paradicsomba, de a cudar hideg eltántorított, és így nem forszíroztam annyira a dolgot. Csapó kettő, Ajka. Nincs mentség. A vasárnapi ebéd sem az, én kérek elnézést. A gyirmóti derbi aztán tökéletes megoldásnak tetszett, az új ház emeleti ablakából látszanak a kandeláberek, tíz perc alatt kilépjük, az már csak hab a tortán, hogy majdnem húsz fok van. Pontosan egy éve a Cegléd ellen konkrétan szarrá fagytam egy félidő alatt, fél kettőkor fel kellett kapcsolni a világítást olyan sötét volt a felhők miatt. Most meg? Sapkára sem volt szükség. Útközben azon dumáltunk, hogy ez az arénaméret az optimális, ilyennel kellene teleszórni az országot, ha már mindenképpen közpénzt akarunk égetni. Laci, aki nagyon otthon van a műszaki témákban, megemelte a kalapját a látványbeton minősége előtt. Pedig ő ott volt az új DVTK stadion avatóján, és abba rakott cuccot rendesen a Magyar Építő meg a Market. Az más kérdés, hogy a vereség után annyira kifakadt, hogy szent fogadalmat tett, akkor megy legközelebb, ha a frissen átadott komplexum bontási anyagából felhúzott még újabb aréna elkészül. Szó se róla, nem kispályázott és egy negatív élmény után egyből cirka száz évre tervezett. Mondtam is neki, hogy ne várjon ma sem sokat, és Kondás még csak elkezdte lerakni a jövő sikercsapatának alapjait, szóval, ha esetleg, ne adjon isten úgy alakulna, azért a tavasszal nézze már meg az ETO Parkot is. Kezet adott rá.

még nem találkoztunk, a nevem Karakó és showman vagyok (fotó: saját)

Az, hogy új srác még a placcon egyből lejött, mert a kezdőrúgás előtt óvatlanul feltette az egyébként teljesen jogos kérdést, miszerint ki a túró az a dagi pacák, aki laza bőrjakóban és panyókára vetett sálban közelített, rossz nyelvek szerint gurult a kezdőkör felé. Ne olyan hangosan, még megszólnak minket, pisszegtem le vörös fejjel, miközben ott és akkor megbántam, hogy egy nappal korábban elzavartam azt a hat jólfésült aktivistát, akik szabadidejüket nem sajnálva, még a délelőtti miséről is lemondva rakták össze apró mozaikokból a Kubatov-listát. Fasznak kellett kiírni a nevünket a csengőre, jutott eszembe, de ez már késő bánat. A kampány viszonylag rendben lezajlott, elkészülhettek a stockfotók, a stáb elégedetten távozhatott. Utólag nem lehetek eléggé hálás a kameramannak, mert piszok jó perspektívából örökítette meg a gólunkat és a kihagyott tizenegyest is. Az egyenlítés már nem fért bele a cuccba, akkor már csattogtak az ollók a jól fűtött vágószobában. Az elérhetőséget nem linkelem be a semlegesség jegyében, nem kell Sherlock Holmesnak lennie annak aki keresi, átlagos FB felhasználói tapasztalat elegendő.

Az, hogy hol vagyunk tulajdonképpen, hamar kiderült. Tisztesség ne érje, a déli lelátón ugráló ETO-drukkerek a Hajrá ETO! és a Hajrá Győr! rigmusokkal sem maradtak adósak, azonban a verbális csatát hamar beterítették a szerencsétlen ellenfelet becsmérlő skandálások. Lehet, hogy sokan fújni fognak rám, de akkor is leírom, piszkosul nincs szükség erre, arra meg különösen, hogy ez a stílus uralja a szurkolást. Szemközt láthatóan békés polgárok üldögéltek, láthatóan a rosszindulat legkisebb csírája nélkül, a pályán meg sárgában több volt az ETO-nevelés mint zöldben. Vagy gondoljunk az edzői zónában ugrándozó Csertői Aurélra. Szóval miről beszélünk? Állítom, hogy azok a srácok, most is szívesebben játszanának zöld-fehérben, ha módjuk és lehetőségük lenne rá. Kicsit olyan volt ez az egész, mikor a suliban a nagydarab melák büszkén veri a nála kisebbeket. Túl nagy kockázatot nem vállal.

A meccs összességében egy kalap szart sem ért. Kicsit olyan érzésem volt, mintha a pár héttel ezelőtti Békéscsaba-ETO remake-jét látnám. A relatív gyorsan megszerezett vezetés után keményen őriztük az 1-0-át. Ebből a szempontból még rosszul is jött Szarka ritka gyengén megrúgott tizenegyese, mert érdekes lett volna látni, hogy mi a szitu, ha 25 perc után is ikszre állunk. Ami különösen bántó volt a szemnek, hogy a belső védők milyen játszi könnyedséggel adják vissza a bogyót az ellenfélnek, miután valahogyan megszerezték, aztán csináltak két oldalpasszt. Ebben a szituációs játékban Horváth Tomi is vastagon benne volt párszor, amikor a visszagurított labdát nem volt képes magasan előre rúgni, hanem szinte eltörte azt. Tudatosságot továbbra is csak abban érzékelek, hogy felívelgetünk Hováth Zolinak és Lovrencsicsnek, akik igyekeznek a bőrt vagy megtartani (ennek hatékonysága kábé a nullával volt egyenlő) vagy fejjel megjátszani. Zoli ezt színezi a mellel, izomból továbbított verzióval. Még az utóbbi sikerült a legjobban, kár, hogy általában a félpályánál történik a móka, így utána gyorsan elhal az akció. A kapuig szinte egyáltalán nem jutottunk el, ami annak a számlájára is írható, hogy a szélső támadójáték extrán impotens volt hétfő este. Imádom például Nemanját, de most formán kívül futballozott.

Ami érdekes, hogy Elemér meglepően higgadtan figyelte az eseményeket, engem tuti szétbaszott volna az ideg a vonal mellett. Azért nem fordult teljes apátiába, Hidi Sanyi érdekes támadásindítási kísérletei után például igyekezett hátra simítani nem létező haját a meglepően szabályos tar koponyáján. Sanyit vélhetően felcsigázhatta annak lehetősége, hogy Magyarország öt év múlva embert küld a világűrbe, más magyarázata nincs, hogy mi a fenének állította a labdákat intergalaktikus pályára. Kun egész bíztatóan mozgott, bár néha beleszerelmesedett a saját húzogatásaiba, amitől kissé öncélúvá váltak míves mozdulatai. Ő egészen futballistának látszik, egy igazi csiszolatlan gyémánt. Jó kérdés, mivel foglalatoskodtak az eindhoveni ifiben az edzői?

A két tankszerű csatárunk egyszer mutatott valamit, abból egyből gól lett, utána néma csend. Horváth Zoli fájdalmasan ügyetlen, ha lábbal kezdeni kell valamit a labdával, Lovre egy fokkal jobb volt. Nálam érthetetlen, hogy miért mégis neki kellett előbb lejönnie. Egyébként mindketten anatómiai csodák, mert ilyen magasság mellett meglepően lent van a súlypontjuk, értsd az első kontaktra esnek, kelnek, a mérkőzés nívójához maximálisan alkalmazkodó Karakó sporttárs pedig megértette a feladatot és megfújta harci sípját, ha kellett, ha nem. Én a tizit is szívesen megnéztem volna mégegyszer, de sajna a DézsiTV ezt nem adta le.

ahol tud, segít (fotó: saját)

Jó lesz már, hogy jön a karácsony és ideiglenesen felfüggesztik a lábilabda bajnokságot, mert így talán Elemér kitalál valamit a fa alatt. Van dolog bőven. Sok szép ajándékot és rengeteg videózást ajánlok tisztelettel.

Laci nem volt teljesen elkeseredve, és ami ennél sokkal fontosabb az asszimilációja lassan, de biztosan megkezdődött. Úgy a hetvenedik perc táján már nagyon feszengett a kék műanyag székben és folyton azzal frusztrált, hogy így gólt fogunk kapni. Mi. Így, többes szám első személyben. Aztán a vendégparkolóban már azt elemezte, hogy öt éve nem történt semmi érdemleges a csapatnál, hiába volt száz edzőnk, egy helyben toporgunk, nincs egy szimpla alapjátékunk. Nekünk. Így, többes szám első személyben.

Laci nem mellékesen az apósom. Annyira szeretném, ha lenne egy kis öröme ebben a szaros sportéletben, ha már ideköltözött háromszáz kilométerről. Hozzánk. Így, többes szám első személyben.

*

Gyirmót FC – WKW ETO 1-1 (0-1)

2.500 néző, vezette: Karakó

Gyirmót: Rusák – Villám, Hudák, Széles, Zeke – Vass – Májer, Lázár (79’ Koltai), Vogyikcska (68’ Herjeczki), Heffler – Szarka (82’ Mayer). Edző: Csertői Aurél

ETO: Horváth T. 2.5 – Kovács 3, Bagi 2, Gengeliczki 1.5, Vári 1.5 – Charizopulos 2 – Andrić 2 (64’ Múcska 2), Hidi 1.5, Kun 2.5 (90’ Vitális 0) – Lovrencsics 2.5 (75’ Szánthó 0), Horváth Z. 1.5. Edző: Kondás Elemér

Gólok: 19’ Lovrencsics 0-1, 89’ Mayer 1-1

Kihagyott 11-es: 23’ Szarka

[Az osztályozásnál 1-től 6-ig terjed skála, ahol a hatos a legjobb érdemjegy. Fontos tudnivaló, hogy van feles osztályzat is, illetve az kap értékelést, aki legalább egy fél félidőt a pályán töltött.]

Kategória: elemzés, mérkőzés
Címke: , , , , , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Új szúrker született bejegyzéshez

  1. Zöldvérű szerint:

    Horváth vajon miért csak 2,5? Nálam (mivel abból adódott hogy ilyen falusi futballt játszottunk, hogy nem volt középpályánk) a görög és Kun sem kapna 1-esnél többet. De Andricnak sem volt sok jó megoldása. Elemér csak csóválta a fejét és amikor a szurkolók rávilágtottak arra hogy nincs középpályánk csak széttárta a kezét… A padot elnézve nem is volt nagyon módja változtatni.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.