A helyes irány

kicsi a rakás (fotó: saját)

És akkor az az ember bement a boltba, és megvette azt a tévét, amiről tudta, hogy szar, legalábbis vélelmezte, mert nem sokkal előtte egy másik helyen már kipróbálta, és hát valljuk be, szar volt, zavaros volt a kép, recsegett az egész, mint az állat, szegény eladó megpróbált mindent, a szomszéd üzletben mobilokat árulnak, de nem ám igazi márkákat, hanem ócska gagyit, biztos az zavarja a jelet, hazudta, miközben babrált a távirányítóval, annyira szürreális volt az egész jelenet, hogy a többi eladó inkább úgy csinált, mintha roppant fontos dolga lenne, például felinstallálni a legújabb Windows-t az összes laptopra, mert biztos megjött már a friss verzió, esetleg porszívózni a raktárban, meg ilyesmik, de csak azért csinálták, mert nem tudták leplezni a röhögésüket, mert az tényleg vicces volt, ahogy magyarázkodott a kolléga, a próbaidős, aki még bizonyítani akart, kinek is?, a tervszámok azonban a béka segge alatt vannak, szóval de jó lenne, ha összejönne a Norbinak ez a dolog, de az istennek nem akart összejönni Norbinak a dolog, pedig még át is pakolta a készüléket egy másik polcra, aztán meg egy másik sorba, aztán meg egy másik osztályra, aztán még ki is ment vele az átriumba, de csak nem akart elmúlni a recsegés, a kép meg, hát az barátom egyre zavarosabb lett, ott állta a mozgólépcső mellett a Norbi azzal a böhöm nagy cuccal, éppen belépett volna a Tesco-ba, mikor jött a szekuritis, hogy hohó!, tévét nem lehet bevinni az élelmiszerboltba, de nekem el kell adnom, nézett rá könyörgőn Norbi, úgy, ahogy csak a Csizmás Kandúr tud nézni abban a szirupos izében, most nem jut eszembe a címe, de nem hatott meg senkit, főleg a szekuritis embert nem, a többi vevőt meg végképp nem, mert totál eltorlaszolta a bejáratot, és ugye fogyott bent cefetül az akciós banán, így aztán Norbinak nem volt más választása, mint csinálni egy gyors hátraarcot, aztán föl a mozgólépcsőn, ott biztos jobban jön a jel, hogy ez eddig nem jutott eszembe, csapott a homlokára, pontosabban csak csapott volna, mert ha tényleg, akkor elejti a tévét, ripityára törik, ki kell fizetnie, ráadásul még csak próbaidős, ezer százalék, hogy kibasszák a francba, neki meg semmilyen képzettsége nincs, ide is csak benyomták, benyomták a nyomit, súgtak össze a háta mögött a kollégái, de ez nem különösebben érdekelte, mert azt a rohadt törlesztőt ki kell csengetni valamiből, nem csapott hát a homlokára, hanem töretlen lelkesedéssel , bár egyre kisebb energiával utazott fölfelé a mozgólépcsőn, igyekezett megpihenni, rátette a lassan suhanó műanyag korlátra félig a tévét, és lássatok csodát!, kiegyenesedett a kép, tudtam bazmeg!, örvendezett a Norbi, éreztem!, és rázta az öklét, mintha gólt rúgott volna, pedig utálta a focit, de nem csinált inkább semmit, mert tudjuk mi történt volna, miközben haladt fölfelé, hatalmas összegek pörögtek a szemei előtt, a prémium számai, amiért eladta ezt a szart, ő!, a Norbi, meghálálta a bizalmat, a próbaidőt is lerövidítik biztosan, és egyből kék polót kap majd, nem azt az undorító barnát, amire az van írva, hogy Segíthetek?, de valamiért mindenki csak azt olvassa le róla, hogy Lúzer, jobb esetben azt, hogy Bocs, hogy élek…, ennek ezennel vége, nem fog ő mindenféle szarral foglalkozni, csak a kiemelt vevőket fogadja, prémium kategóriás márkákat értékesít, ha valaki kekeckedik, azt meg rövid úton lepasszolja valamelyik nyomi kollégájának, felért végre az emeletre, egészen visszanyerte az erejét, úgy emelte le azt a bazi nagy monstrumot a korlátról, mintha világ életében kondizni járt volna, pedig nem, mert szerinte oda csak a látens buzik járnak, az irigység beszélt belőle, no meg számos gyerekkori frusztráció, amire most nem térek ki, mert nem akarom, hogy sírjatok, nem értette, hogy miért néznek rá olyan furcsán a korzózó párok, miért vihognak a hülyefrizurás hülyegyerekek, miért nem övezi tisztelet, őt, az innovátort, az erőművészt, ekkor vette észre, hogy fordítva tartja a tévét, a hátlapba fúródik bele a feje, ellenben rajta kívül mindenki más a képernyőt bámulja, mi a fasz?, szakadt ki belőle az előző félóra minden keserve, nincs itt semmi látnivaló, hessegetett el mindenkit, maga is meglepődött, milyen határozott tud lenni, ha kell, szét is rebbentek, mint azok a galambok, azon a szép téren, amit mindig ellep a víz, most nem jut eszembe hirtelen a neve, nem magyar, keresett gyorsan egy viszonylag eldugott placcot, óvatosan lerakta a tévét a földre, szembeállt vele, a recsegés felerősödött újra, a hangszórók az előlapon voltak, a monitoron kusza színes foltok futottak balról jobbra, aztán meg vissza, bár egy kicsit nehezen lehetett kivenni a képet, de az a hatalmas pénisz határozottan felismerhető volt, meg még pár elsődleges nemi jelleg, és akkor a Norbi körülnézett, és elkezdte keresni az embert, akinek ő ezt a tévét tulajdonképpen el akarta adni, de nem volt sehol, sőt már senki nem volt sehol, a bevásárlóközpont is eltűnt egy pillanat alatt, csak ő szobrozott ott, földbe gyökerezett lábbal, meg egy baromi nagy tévével egy óriási parkoló közepén, ahol egyetlen autó sem állt, a neonlámpákat éppen lekapcsolta valaki, a hangszórókból halkan szólt valami borzasztó zene, majd hirtelen élesen beleszólt valaki egy távoli mikrofonba, miszerint mindenki haladéktalanul hagyja el a helyszínt, mert kezdik a visszaszámlálást és harminc másodperc múlva felrobban az egész kóceráj, de Norbi nem mozdult, becsukta a szemét, így várta az elkerülhetetlent, és ott is maradt örökre.

zöld emberke nyomogat (fotó: saját)

Az az ember pedig abban a másik boltban három nappal később megvette azt a tévét, amiről tudta, hogy szar, de nem érdekelte, mert hitt abban, hogy vannak még csodák, a napokkal korábban még működésképtelen készülék valamiért megjavul, arról nem is beszélve, hogy baromi jó áron kínálták, kár lett volna kihagyni ezt a lehetőséget, sosem bocsátotta volna meg magának, ha nem veszi meg, kipróbálja?, kérdezte az eladó, ő azonban meg sem várta a választ, azonnal rávágta, hogy nem szükséges, csomagolják be tüstént, drága az ideje, ami nem volt igaz, semmi dolga nem akadt, csupán szerette volna hazavinni ezt a valamit, ezt a vélelmezett csodát, a boltban néztek nagyokat, nem vitatkoztak, gépies mozdulatokkal tették a dolgukat, ha kártyával fizet, igénybe veheti az ingyen házhozszállítást is, próbált kedvesnek tűnni Flóra, akinek ez komoly megerőltetést jelentett, mert még sosem volt kedves, nem szükséges, felelte, a büszkesége nem engedte elfogadni a gáláns ajánlatot, pedig fogalma sem volt, miként tuszkolja be a készüléket a Twingóba, majd felrakom a tetőre, nincs olyan messze a Kunigunda utca innen, futatott le a fejében egy röpke útvonaltervezést, nem kell segítség, tette hozzá, s már vitte is a hóna alatt a tévét, nagy volt a hely a hóna alatt, bőven befért oda a tévé, akkor a Twingóba is befér, morfondírozott, és tényleg, vagy megnőtt volna az autó, mióta a parkolóban hagyta?, tízzel ment végig, mert azért kilógott mindkét oldalon, kitette a vészvillogót, persze mindenki leszarta, csak nyomta a dudát, ha meg elkerülte valaki, nyomta szitkokat ezerrel, ő mosolygott, már a Bokréta utcánál járt, egy sarok még, a ház előtt állt meg, érdekes, sosem szokott szabad hely lenni itt, most meg igen, ez egyjel!, kettesével szedte a lépcsőket, a nappaliban már előkészítette a helyet, előre bedugta a kábelt a falba, csak le kellett tennie az asztalra a monstrumot, csatlakoztatni, beilleszteni a kártyát, és máris mehet!

Olyan tiszta volt a kép, hogy szinte elvakította. A hang tökéletességét pedig nem is lehet leírni. Vajon mi történt három nap alatt?

*

Vajon mi történt három nap alatt?

Miért nem pattan el minden egyes labda? Miért él a kispad? Miért pörög ezerrel Gyagya Attila a cserék mozgatása közben az alapvonalnál? Miért csúszik-mászik mindenki az utolsó pillanatig? Miért nyerünk meg rengeteg fejpárbajt? Miért lett kedve futballozni Kovács Krisznek? Miért érzem fentről, hogy ezt most meg fogjuk nyerni? Még a nyolcvanötödik percben is. De ha 0-0 lesz, akkor sem leszek szomorú, az eredmény miatt persze igen, de egyébként meg nem, és a többség is így lenne, ha a kezdés előtt nem 0-3-2 állna a táblázaton, no meg a 18. pozíció. Miért indul be Priska sokadszor is, mikor előtte már ezerszer futott a semmiért? Rengeteg kérdés, és még ezen kívül mennyi kavargott a fejemben a meccs alatt is, de még utána is sokáig.

Félreértés ne essék! A rozoga kerítés nem változott egy varázsütésre kolbásszá, a kopott csapból nem kezdett sör folyni a poshadt víz helyett. És igen! Ezen a játékon még bőven lehet tekerni, mert az előrejátékunk továbbra is az impotens irányába mutat, kevés a kapocs a csapatrészek között, rengeteg az esetlegesség, de volt akarat, volt rengeteg futás, jut eszembe!, nekem úgy tűnt, hogy a kondícióval nincs különösebb probléma, példának okáért S. Viktor még a nyolcvanadik perc után is bírta a száguldást, és a többiek sem a fülükön vették a levegőt, volt morál, s nagyon remélem, hogy ezzel a diadallal most átszakadt egy gát. A gólöröm intenzitása sok mindent elárult.

ránk sütött a napocska (fotó: saját)

Szóval ne triumfáljunk ész nélkül, de becsüljük meg ezt az estét, mert jó alap. Én már marha régen nem éreztem magam így, mint tegnap. Bevallom, a gól után akkorát üvöltöttem, hogy egy szűk húsz perccel később is csak suttogva tudtam szép álmokat kívánni a gyermekeimnek, miközben megkapták tőlem a jóéjtpuszit.

Ja és egy gondolat Sipőcz Bencéről. Hihetetlenül jól szállt be, és ha úgy vesszük valahol ő döntötte el ezt a meccset, nem eltagadva természetesen, hogy Priskinnek azért be kellett fejelni az álompasszt. Csak így tovább Bence!

*

WKW ETO – Nyíregyháza Spartacus 1-0 (0-0)

1.037 néző, vezette: Szilasi

ETO: Gundel-Takács 3 – Kovács 3, Lipták 2.5, Temesvári 3, Vári 2.5 – Simcho 4 (89’ Vankó 0), Vashkeba 2.5, Bagi 3, Kerkez 3.5 (69’ Sipőcz 4) – Májer 2.5 (66’ Berki 2), Priskin 3.5. Edző: Király József

Nyíregyháza: Fejér – Svedyuk, Fodor, Papucsek (38’ Végső), Galambos – Farkas, Papp – Hamed (63’ Györgyi), Kalocsai, Ötvös (78’ Kártik). Edző: Gálhidi György

Gól: 90+1’ Priskin 1-0

[Az osztályozásnál 1-től 6-ig terjed a skála, ahol a hatos a legjobb érdemjegy. Fontos tudnivaló, hogy van feles osztályzat is, illetve az kap értékelést, aki legalább egy fél félidőt a pályán töltött. Mivel Sipőcz Bence esetében ez a kritérium csak másfél percen múlt ÉS piszok sokat hozzátett a játékhoz, most kivételt teszek.]

jó ezt nézni!

Kategória: mérkőzés
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) A helyes irány bejegyzéshez

  1. Kutasi Károly szerint:

    Jó volt, szép volt! Én is örültem, utána a Fradinak is, de azért Temesvári megint elesett a saját lábában egy bedobásért folyó harcban, néhány támadásnál a két méterre álló játékos mögé passzoltunk, S. Viktor kissé molett…

    Kedvelés

    • nagyd szerint:

      Temesvári attrakciója nincs meg, de simán benne van a srácban, mert elég magasan van a súlypontja. S.Viktor testalkata kissé hajaz O.Viktoréra, bár nem gondolom, hogy utóbbi ilyen gyors lenne.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.