Egy lépcső fölfelé

csillag született (fotó: youtube.com)

Markovics Bálint vagyok, szurkoló. Drukkernek nem nevezném magam, mert a drukkolás nekem hangos tevékenységet jelent, ami roppant távol áll a jellememtől. Be kell vallanom, hogy szeretem a csendet.

Régebben tartottam halakat, de azok sajnos elpusztultak. Pedig takarítottam az akváriumot rendesen, áttetsző volt a víz, és ha a hátsó üvegfalon megjelent egy apró folt, én azonnal észrevettem, hogy valami nem stimmel. Ilyenkor gondolkodás nélkül és azonnal cselekedtem. Újratervezés, szólt a parancs. Lecsapolás, szűrés, friss víz, zsilipelés, új élet. Boldogság. Mégis meghaltak. Haragudtam rájuk, mert nem az én hibám volt, én mindent megtettem, most meg ők az áldozatok. Ha élnének, akkor mindenki őket sajnálná. Pedig. Az etetéssel akadhattak gondok. Hiába csináltam mindent úgy, ahogy a könyvekben, meg a szakirodalomban írták. A legjobb cuccokat rendeltem a neten, egy milligrammal sem adtam több tápszert, mint az előírás, úgy tűnt, az állatkáim is elégedettek, falták a pici porszemcséket, fickándoztak, vidáman úszkáltak, olybá tűnt, még azt is elfelejtették, hogy fogságban vannak, aztán hirtelen, egyik percről a másikra minden elromlott. Először csak kedvtelennek tűntek a vízben, aztán szépen lassan zombivá váltak, a szemeik ijesztően meredtek rám, csak rám. Egy idő után hányni kezdtek, a víz zavarossá változott a mindenféle zagyvaléktól, ami a szájukon keresztül jutott a medencébe, majd elkövetkezett az utolsó stádium, amikor a hátukra feküdtek és nem mozdultak többé. Meghaltak. Az összes. Tizenegyen voltak és nem maradt belőlük egy sem. Akartam írni a netes cégnek, hogy ez mégis miért történt, de hamar kiderült, hogy a cím, amit a csomagolásra írtak, igazából nem is létezik. A Google Maps nem ismeri.

Az mondjuk nem kizárt, hogy ponttalanul írták át a kínai írásjeleket.

Markovics Bálint vagyok, szurkoló. Csak hazai meccsekre járok, mert nincsenek barátaim és nem tudok vezetni. A busztól pedig félek. Nem tudom, hogy ez miért lett így, talán az vitt félre, amikor nyolcvanhétben egyszer rám csukta az ajtót a sofőr a Munkásőr úton, mikor éppen csak elértem a csuklós tizenhetest. A sarkon vettem észre, hogy jön a busz, reménytelenül kezdtem futni, olyan minden mindegy alapon, magam is meglepődtem, amikor egyszerre a hátsó ajtó mellett találtam magam, már szólt az az idegesítő zörgő hang, a figyelmeztetés, vélhetően elfogyott az oxigén az agyamban, csak ez lehet az oka, hogy felugrottam. Ha kés lett volna, kettévág a záródó ajtó egy szempillantás alatt, így csak akként választotta el a testemet, hogy a fejem és a mellkasom helyet kapott a járaton, míg a lábaim kívül maradtak, és igyekeztek felvenni az induló jármű tempóját. Riadt pislogás közben egy idősebb asszony húzta meg a vészféket. Hálásan néztem rá, hogy megmentette az életemet, utóbb kiderült, hogy a megállóban felejtette a centrumos zacskóját, benne a Versenyben vásárolt fél mirelit csirkét, így nem volt teljesen önzetlen.

A végeredmény szempontjából a szándék közömbös.

Markovics Bálint vagyok, szurkoló. Idén is vettem bérletet, bár meg kell, hogy jegyezzem, ezért a szarért igazából nem nekem kellene fizetnem. Jön itt nekem mindenki, hogy azért ez nem így van, de mondja el már nekem valaki, hogy a tyúk és a tojás viszonyát tisztázták már megnyugtató módon? Most lehet ekézni, hogy demagóg vagyok, de ha én a gyárban tíz sorozatból kettőt elbaszok, akkor levonnak a normámból, és egy szavam sem lehet. Nem arról van szó, hogy majd egyszer, később jó leszek, hanem nekem egyből teljesítenem kell. Mégis mi a különbség egy sima labdaátvétel és egy csavaranya pontos méretezése között? Ugye, hogy semmi! Akkor meg? És itt most nem eurós fizetésekről beszélünk, bazmeg!

a rózsaszín bombázó megállítja Pistát (fotó: youtube.com)

Nekem ne gyere azzal, hogy ez látványsport, mert egyből megfejellek!

Markovics Bálint vagyok, szurkoló. Nem akarok semmi mást, csak annyit, hogy vegyenek komolyan. Hogy lehessenek kérdéseim. Hogy amennyiben valaki kíváncsi a véleményemre, válaszolhassak. Nem megbántva senkit, nem vagdalkozva, hanem a legjobb tudásom szerint. Tisztességesen. Mert nem akarok én mást, csak jó focit. Azt, amit mindenki.

Az utóbbi időben volt már némi pislákolás, amiért hálás is vagyok nagyon. Mindenki láthatja, hogy nekem nem kell annyira sok.

Arra gondoltam, hogy megint veszek halakat.

*

Egy csapat erejét az is megmutatja, ha behúzza a kötelezőt. Ha ez a tétel igaz, akkor most erős csapatunk van, legalábbis erősebb, mint amelyik pár hete elutazott Debrecenbe megenni a DEAC-ot, ami aztán csúnyán a torkán akadt. Most azon kár keseregni, hogy amennyiben az a könnyű három pont benne lenne a zsákban, már a hetedik helyen dekkolnánk és csupán egy győzelemre lennénk a második Gyirmóttól.

A csákvári kirándulás legnagyobb durranása kétségtelenül az volt, hogy Csató mester Várit rakta fel centerbe. Ha engem kérdeztek, én egyrészt kalapomat lengetve üdvözlöm a váltást, mert így a derék Barni lényegesen kevesebb kárt tudott okozni hátul, ami eddig nem volt tőle idegen, ugyanakkor szomorkodom is egy kört, mert kizárt, hogy Farkas Balázs ne tudta volna eljátszani azt az alibit, amit ő. Most persze lehet megdobálni vizes kotonnal, meg mindenféle más undorító dologgal, hogy de hát gólt lőtt, de azért mindenki nézze meg a visszajátszást, hogy neki a második gólunknál mekkora esélye volt úgy elugrani, hogy ne pattanjon be róla a bogyó. Segítek: semmi.

Ami csöppet aggasztó volt, hogy az első félidőben semmit nem mutattunk, a lelkes amatőr társulat szerepét remekül és hitelesen eljátszó Aqvital különösebb nehézség nélkül tartotta az ikszet. Sőt! Nekik voltak helyzeteik/lövéseik, nekünk meg nem. Szívesen meghallgatom a stáb verzióját, miszerint ez tudatos taktikai húzás volt, bár arról egyáltalán nem vagyok meggyőződve, hogy minezt bárki hitelesen el tudná adni egy minimum nyolc általánost elvégzett polgár számára. Meg is kaptuk, ami jár, Madarász beizélte a vezetést.

Szünet után aztán történt valami. Gandalf bement előtte az öltözőbe és azt mondta, hogy ez így nem mehet tovább, mormogott valamit, pattintott a varázspálcájával, aztán hirtelen eltűnt. Esetleg mindenki ránézett a szíve fölött feszülő címerre és elszégyellte magát. A legvalószínűbb, hogy Csató szólt a társaságnak, hogy ez így nem annyira kóser, kicsit fel kéne pörögni. A hazaiaknál meg elfogyott az erő a karantén áldásos tevékenysége után. A két történés aztán szerencsés csillagállást eredményezett, aminek következtében tükörsima negyvenöt perc következett, aminek a végén 1-6 is lehetett volna a táblán.

szépen eltekerte (fotó: youtube.com)

Rögzítsük a helyzetet. A milliárdos Vasas a hátunkat nézi, és amennyiben vasárnap leverjük a szegény ember (ti. Pécs) Gyirmótját, azaz a Szentlőrincet itthon, akkor már a dobogót támadhatjuk a következő válogatott szünet után.

Nem sokkal szebb így az élet?

*

Értékelés, röviden.

Gundel-Takács: Nem kellett védenie semmit. A kirúgások esetében indokolt a több célzóvíz.

Kovács: Krisz! Több önbizalom!

Lipták: Hátul sallangmentes, elől sajna csak akkor veszélyes, ha pont lábra/fejre jön a bőr.

Temesvári: Magas fiatalember, hosszú piszkafa lábakkal. Tegnap ült a sok bepiszkálás.

Kerkez: Sok rohangálásnak görcs lett a vége. Megint.

Bagi: Jó lesz ez, Pista!

Vashkeba: Vászka visszatért: csúszott, mászott és néha még épített is.

Simcho: Az alacsony súlypont határozottan jó hendikep. Érkezni meg tudni kell!

Berki: Hol volt a Zidane-csel, Pista?

Májer: Nagy nyereség! A befelé húzása plusz a visszalőtt labda, már majdnem Robben.

Vári: Jolly Joker. Kell még valamit kérdeznem?

Farkas: Fehér Miki Light. Azért van még mit tanulni.

Kiss: Ébresztő!

Forró: Az első csajomat is Forrónak hívták, mondjuk ő Andi volt és nem Gyula.

*

Aqvital Csákvár – WKW ETO 1-3 (1-0)

400 néző, vezette: Takács

Csákvár: Markek – Vukasović, Albert, Koch (63’ László) – Major, Magyar (56’ Daru), Posztobányi (71’ Vörös), Madarász, Mim – Tamás, Ganbayar. Edző: Visinkai Ed

ETO: Gundel-Takács 0 – Kovács 3, Lipták 3, Temesvári 3.5, Kerkez 3 (83’ Forró 0) – Bagi 3.5, Vashkeba 4 – Simcho 3, Berki 3 (77’ Kiss 0), Májer 4 – Vári 3 (71’ Farkas 0). Edző: Csató Sándor

Gólok: 40’ Madarász 1-0, 47’ Simcho 1-1, 61’ Vári 1-2, 69’ Májer 1-3

[Az osztályozásnál 1-től 6-ig terjed a skála, ahol a hatos a legjobb érdemjegy. Fontos tudnivaló, hogy van feles osztályzat is, illetve az kap értékelést, aki legalább egy fél félidőt a pályán töltött.]

Kategória: mérkőzés
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.