esik a hó nagy csomóban (fotó: vice.com)

-Idegenben jó az iksz, – mondta Heródes király a Jeruzsálemi Sportnak, amikor már sokadszorra igyekeztek kiszedni belőle, hogy mit vár a betlehemi meccstől. – Azt hiszem a felkészülésünk jól sikerült, alaposan feltérképeztük az ellenfelet, különösebb meglepetés nem érhet minket – folytatta magabiztosan.

A sajtós türelmetlenül nézett körbe az aranytól csillogó teremben, és dühösen nyugtázta, hogy a hátsó sorban valaki megállás nélkül jelentkezik.

-Semmi gond, Aristobulus – súgta neki kedves hangon Heródes király, – nem sietünk mi sehová, meg egyébként is elvem a nyílt és őszinte kommunikáció, hadd kérdezzen csak a kis féreg!

-Parancsolj! – adta meg a szót nyájasan a sajtós, de közben vért köpött.

-Aulus Gabinius, Galilai Hírnök, köszönöm a lehetőséget, – kezdett bele udvariasan a meglehetősen vézna felépítésű firkász, akiről el nem tudnád képzelni, hogy valaha is sportolt – Azt szeretném megkérdezni, hogy mit gondol arról, hogy a hírek szerint a betlehemiek állítólag egy egészen friss igazolással erősítettek, aki a tervek szerint pályára is fog lépni, bár csak pár napos, sőt, bizonyos vélekedések szerint még meg sem született?

A teremben egyszerre megfagyott a levegő. A padokon az addig békésen egymás mellett üldögélő újságírók hirtelen kővé meredtek, mindegyikük keresett a márványpadlón egy pontot és már csak azt figyelte, mintha ezzel láthatatlanná változtatta volna magát, de legalábbis kívül került volna a figyelmen. Heródes király is meglepődött. a másodperc tört része alatt kizuhant az addigi magabiztos szerepből.

-Tessék? – válaszolt emelt hangon kérdéssel, miközben sűrűn köszörülte a torkát.

-Ön még nem hallott a Messiásról? – folytatta vakmerően a kisember, és át sem gondolta, hogy az életével játszik. – Azt mondják, jobb mint bárki, aki valaha Galileában vagy Judeában labdába rúgott. Abszolút kétlábas, úgy lát a pályán mint senki más, egyesek szerint maga a csoda. De lehet, hogy csak szóbeszéd, mert még senki sem látta.

-Mi az, hogy én erről nem tudok, Aristobulus? – hajolt közelebb a mellette lassan összetöpörödő emberhez Heródes király.

-Még nem volt időnk szólni róla – védekezett a sajtós, – csak az elébb érkeztek a hírnökeink.

-Semmi baj, ne reszkess már annyira, mint egy nyárfalevél! – igyekezett Aristobulust megnyugtatni Heródes király, de közben már az őrséget kereste a tekintetével, s mikor megtalálta szótlanul magához szólította a három markos legényt. – Elnézést! Csak egy apró technikai szünet, addig bátran fogyasszanak a friss pogácsákból. A barátunk sajnos hirtelen rosszul lett. Marcus Scaurus, kérlek vedd át a helyét! Jobbulást, Aristobulus!

Akkor látták élve utoljára a jó Aristobulust, akiről azért elneveztek évekkel később egy szektort a stadionban, a hátsó karéjon, nagyjából a szögletzászló magasságában. Hol volt már akkor a nagy Heródes király?

-Hol is tartottunk? – vette fel a beszélgetés fonalát a hegemón. – Nos, igen… A Messiás. Természetesen minden információval rendelkezünk róla és a szakmai stáb vele kapcsolatban külön beszélt a fiúkkal. Legyen elég annyi, hogy neki is vannak gyengeségei, és itt most nem a szemtelenül fiatal korára gondolok. Annyit nyugodtan leírhat, fiam, hogy ebben a sportban a könyörületesség nem előny. Egyébként nem tudja véletlenül, hol kis lakik pontosan ez a srác?

*

És mondd, Apu, ott fent is van foci? Már úgy értem, saját csapatok meg bajnokság. Olyan mennyei liga. Egy nagy országos verseny, mert csak egy ország van, az Istené, ahol mindenki mindenkivel játszik, ahonnan nincsenek kiesők. A derbiket, gondolom belengi a fairplay szelleme, lapokra nincs is szükség. Mondjuk ez így unalmas lehet, mert a futball sajátja a stikli, nem igaz? Vagy ti is azt nézitek, amit mi, csak nem a tévében, hanem kiültök szépen a felhők szélére egymás mellé, lógatjátok a lábatokat a nagy semmibe, közben pásztáztok mindenfelé, aztán ha megláttok valahol egy stadiont, máris indulhat az őrület. A legjobb hely a tiétek, látni mindenhonnan és látni mindent, olyan mintha ott lennétek a pályán, persze feltűnés nélkül, futtok a csatárral, csúsztok a védővel, lehúzzátok a szögletet, bemondanátok a faultot a sporinak, ha takarásban van éppen, de nem lehet, mert azt megtiltotta a mindenható. Tényleg! Neki van kedvence? Én azt mondanám, hogy a Cityből a Gabriel Jesust biztosan külön figyeli.

Jut eszembe! Sikerült már rábeszélni esetleg a többieket ott fenn, hogy nézzetek meg egy ETO-meccset közösen? A csapat, mármint a tiéd erősebb lett. Januárban a Sanyi, a ’Mille’, most meg néhány hete a Kiss Dzsoni. Bajnokok. Szar év volt ez, de szerencsére hamarosan vége. Azért az Urat megkérhetnéd, hogy picit nézzen rá szeretett klubunkra. Tudom, hogy neked is mennyire fontos.

Emlékszel ’77-re? A Karácsonyra? Én halványan, sőt igazából sehogyse. De ahogy múlik az idő, egyre jobban akarok. Elsős voltam, lett barátom és fémépítőt kaptam a Jézuskától, amit imádtam. Már Szenteste elkezdtem játszani vele, és csak akkor hagytam abba, amikor ettünk, vagy aludni küldtetek. Te is segítettél, ha más nem abban, hogy távol tartottad tőlem az öcsémet, aki igyekezett mindent módszeresen tönkretenni. Daru lett, emelős, egészen magas, amivel már a stokedlire is fel lehetett rakni kisebb dolgokat. Azt mondtad, ügyes vagyok, én meg tudtam, hogy túlzol, mert egy csomó helyen kihagytam a csavarok alól az anyát, ami miatt billegett egy kicsit a szerkezet. Most mennem kell, mondtad hirtelen. Hová?, kérdeztem riadtan. Meccsre, válaszoltál. Mi az a meccs?, kérdeztem tágra nyílt szemekkel. Az egyik legjobb dolog a világon, válaszoltál és én már tudtam, hogy a meccs nekem is fontos lesz az életemben. Ha megjövök, mesélek neked, simogattad meg az arcomat, az öcsédnek nem kell tudni róla.

Aztán hazajöttél és meséltél.

*

1977. december 26.

Rába ETO – Bp. Honvéd 1-1 (0-0)

4.000 néző, vezette: Tátrai

ETO: Földes – Baumann, Cs. Horváth, Pardavi, Virágh – Somogyi, Hannich, Onhausz – Szabó, Mile (46’ Glázer), Pénzes (70’ Pásztor). Edző: Palicskó Tibor

Honvéd: Gujdár – Paróczai, Kocsis, Lukács, Varga – Varga II (56’ Gyimesi), Pintér, Nagy (70’ Pál) – Bodonyi, Weimper, Kozma: Edző: Tichy Lajos

Gólok: 53’ Glázer 1-0, 73’ Pál 1-1