Bezzeg a Handel Gyuri!

új útra indult (fotó: Labdarúgás)

Hatvankét évesen, rövid betegséget követően meghalt Handel György, aki 1986 és 1989 között három és fél szezonon keresztül viselte az ETO dresszét.

*

Ha konkrét emléket vagy megmozdulást kellene vele kapcsolatban elmesélnem, nagy bajban lennék.

Pedig viszonylag hosszú időt húzott le a klubnál, ráadásul nem is csak epizodistaként, és azokban az években, amikor nálunk játszott, minden hazai meccsen kint voltam. Mondhatjuk, hogy lázadó kamaszként éppen a minden szar korszakát éltem, a csapat meg elkezdett visszaszürkülni a pár évvel korábbi csillogásból, amit sok más mellett azzal igyekezett megfordítani, de legalábbis lassítani a klubvezetés, hogy újabb és újabb gólvágót hozott a csatársorba, mert az istenadta nép egyre csak morgott, hogy nem rúgunk meccsenként öt dugót. Az évtized második felében így került Győrbe a két Béla, Békéscsabáról Melis, Debrecenből Mörtel.

A két igazolás között, egész pontosan nyolcvanhat nyarán pedig az NB II-es Veszprémből Handel Gyuri, akit akkor a fél első liga meg akart szerezni.

Gólok ugyan nincsenek a fejemben, de benyomásaim vannak, amiket nyilvánvalóan megkoptatott és talán meg is szépített az a több mint harminc év, ami időközben eltelt. Szépen játszott, inkább művésze, mint iparosa volt ennek a gyönyörű játéknak. Rémlik, hogy jól cselezett, tökéletes helyen volt nála a bőr, és azért rúgott gólokat is, bár nem annyit, amennyit várt tőle az, aki szeret álmodozni. Márpedig a győri szurkoló ilyen, s ha csalódik, kegyetlen tud lenni. Így aztán nem csoda, hogy sokat vette szájára a lelátó, Melis mennyivel jobb volt, üvöltötte ezer torok is talán, lehet, hogy nem pont ilyen szépen és cizelláltan harsogott az ítélet, de ettől még fájhatott.

Aztán amikor elment, nem kellett sokat várni és mindenki őt hiányolta, pokolba küldött elnököt, szakosztályvezetőt, talán még a pártbizottságot és a gyárat is az ezerfejű, hogy miért kellett elengedni ezt a szent embert, mert bezzeg ő berúgta nyolcról a kapu előtt keresztbe guruló pettyest, arról nem is beszélve, hogy úgy fejelt mint senki más, talán csak a Lázár, mennyire hiányzik az a hatnyolc gól, beljebb lennénk, talán bajnokok is, de minimum a dobogó.

Most meg itt a hír, hogy elvitte őt a kór, roppant gyorsan és kegyetlenül.

Újfent bebizonyosodott, hogy az élet igazságtalan, amit csak azzal tudunk picit helyre billenteni, hogy egyértelműen leszögezzük: Handel György a klub történetének fontos szereplője volt, s bár nem nyert nálunk címeket, az például vitathatatlan tény, hogy az ETO focistájaként játszotta egyetlen válogatott meccsét nyolcvanhét őszén a lengyelek ellen.

Isten nyugosztalja!

*

1988. szeptember 11.

Békéscsabai Előre – Rába ETO 1-2 (1-1)

10.000 néző, vezette: Plasek

Békéscsaba: Gulyás – Szenti, Ottlakán, Csató, Belvon (58’ Kanál) – Árky, Gruborovics, Csanálosi, Horváth – Miklya (46’ Csernus), Szekeres. Edző: Csank János

ETO: Balázs – Csikós, Hlagyvik, Turbék, Pecsics – Urbányi, Rubold, Bücs, Bordás – Mörtel (68’ Handel), Hajszán. Edző: Haász Sándor

Gólok: 9’ Ottlakán (11-es) 1-0, 22’ Hajszán 1-1, 68’ Handel 2-1

Handel – aki szinte néhány másodperccel előtte állt be – jó érzékkel mozdult a Rubold révén elvégzett szabadrúgásra. A csabai védők leálltak, így a tisztán érkező Handel 8 méterről zavartalanul fejelt Gulyás hálójába. Erre mondják: tökéletes csere volt.”

Kategória: mindenmás
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.