Legyen úrrá rajtunk a virtuális láz!

aki nem lép egyszerre (fotó: joydigitalmag.com)

– Te! Ezeket hogyan fogjuk megkülönböztetni? – tette fel a rém egyszerű kérdést P., miután óvatosan bekukkantott a résnyire nyitott ajtón.

– Kérdezd attól, aki kitalálta ezt a baromságot! – kezdett azon nyomban védekező manővert H., akitől sosem állt távol a passzív agresszió – Én az első perctől fogva elleneztem az egészet. Egyébként meg kap mindenki egy szép névtáblát, színes logósat. Haza is vihetik a végén.

– Haza? Nem lehetsz ennyire hülye. Persze, ki tudja? Nekik lehet, mást jelent a haza, és pont így gondolnak arra a büdös és sötét raktárépületre. Tudnak egyébként önállóan gondolkodni?

– Nem kérdeztem a szállítót – felelte H., aki hirtelen rápillantott az órájára, csinos darab volt, olyan, ami nem csak szép, hanem legalább háromszáz méterig vízálló is, igaz H. nem tudott úszni, de itt nem az volt a lényeg, hanem a státuszszimbólum. K.-nak, az Orákulum Kft. ügyvezető igazgatójának is volt valami hasonló, de az egyrészt nem mutatta az ezredmásodperceket, másrészt csak kétszázötven méterre lehetett vele merülni biztonságosan.

– Mi van? Sietsz valahová? Mondtam, hogy ezt az időt tett szabaddá, nem? – horgadt fel P.és még nem hívott

– Dehogy! – dünnyögte H. kicsit kelletlenül. – Csak a gyereknek most kellene odaérnie a szinkronúszó edzésre és még nem hívott. Mit is kérdeztél?

– Nem fontos.

– A szállító egyébként azt mondta, hogy csak a programot kell betölteni mindegyikbe. Mehet pendrájvról is, de elvileg a bluetooth és a wifi is működik. Remélem T. megcsinálta a szükséges konfigurációkat – H. most már teljesen visszatért a valóságba, a gyerek küldött magáról egy úszóruhás fotót a messengeren, ahogy éppen beleugrik a medencébe. – Tényleg! Hol van T.?

– Ott matat a második sorban az egyiknél – P. hangja továbbra sem volt nyugodt. Valahogy nem hitt ebben az egészben. Nyitott volt ugyan mindenre, ráadásul a tanácsadó cég is azt javasolta, hogy kevés az elérés a fiatalabb korosztálynál, kellene némi vérfrissítés, egy igazi nagy durranás, de nem bízott a nem kipróbált dolgokban. –Öt perc múlva kezdenünk kellene – morogta, – és még sehol sem vagyunk.

– Nyugi van! Szólok T.-nek, hogy húzzon bele, oké? – amikor a munkára koncentrált, hamar kiderült, hogy H. pótolhatatlan.

– Rendben van, de előtte gyorsan fussuk át a karaktereket! – váltott határozott stílusra P. – Akkor van a mindig aggódós, aztán a máshol nagyon bátor, de itt beszari, az okoskodó, aztán az, aki már ötven éve blablabla, a javíthatatlanul naív és romantikus, a kekec, a hülyeségeket kérdezős. Kihagytam volna valakit?

van még kérdés? (fotó: raywilliams.ca)

– Aki mindig ugyanazt kérdezi? Vagy esetleg M. bácsi?

– Ő átpártolt, nem tudtad?

– Rebesgették, de nem akartam elhinni – tettetett meglepetést H.

– Van ez így – legyintett P., aztán gyorsan rápillantott a jegyzeteire. – A többiek akkor csak díszletek?

– Aha. Elvileg képesek az érzelemnyilvánításra. A leírás szerint a többségi hangulattal mennek, de távirányítóval szabályozható a működésük. Egyszerre és egyesével is kikapcsolhatod őket. Sőt! Egy mozdulattal át tudod fordítani a viselkedésüket az ellenkezőjére. – az utolsó mondatoknál H. már annyira leplezetlenül lelkendezett, hogy a megindultsága több volt, mint gyanús.

– Valld be, hogy ez az egész a te ötleted volt! – P. nem volt mérges, sőt! Magában röhögött is, mert az elejétől sejtette, csupán arra volt kíváncsi, H. mikor bukik le.

– Főnök!

– Nincs gond! – atyáskodott P. –De azt most megmondom, hogy amennyiben beválik a kísérlet, akkor az az én dicsőségem, de ha befürdünk, te viszed el a balhét.

– Természetesen!

– Akkor nézz rá T.-re, aztán kezdjük!

– Már megyek is!

– Egy pillanat! Eszembe jutott valami! – P. arcára valami különleges izgalom ült ki, – Olyat lehet csinálni, hogy ne egyformán nézzen ki az összes?

– Kicsit többe kerül, de megoldható.

– Teljes hasonmásokat is tudnak küldeni?

– Csak egy jó minőségű teljes alakos fotó kell, meg a magasság hozzávetőlegesen.

– Szuper! Nyáron az asztal mögött is robotok fognak ülni. Teljes létszámban itt leszünk. A komplett keret a stábbal, plusz menedzsment. És! Most figyelj! A tulajdonosok is! Zseni vagy! Egyszerűen zseni vagy! Pontosabban én vagyok az! Ezt ne felejtsd el!

P. talán még soha nem volt ennyire elégedett magával, és tegyük hozzá: joggal.

Mondjuk H. nem feltétlenül gondolta ugyanezt, de már csak ilyen igazságtalan az élet.

*

Ha az a volna ott nem lett volna, és a Covid járvány csupán egy rossz álom lenne az életünkben, amiből simán fel lehet ébredni, akkor most, azaz az leső bajnoki előtti csütörtökön, pontosan hat órakor minden bizonnyal ott ülnénk az ETO Park Hotel konferenciatermében és hallgatnánk a félévkezdet előtti szokásos szövegeket.

A dolgok mostanság nem úgy történnek, ahogy szeretnénk, a pandémiás szabályok következtében jó ideig meccsre sem járhatunk még, így arra sincs lehetőség, hogy a szezont megelőzően találkozzunk a csapat képviselőivel. Van, ahol bevonták az interaktivitást, szeretett klubunk nem él ezzel a lehetőséggel.

Jobb is ez így. Nekem ugyanis elfogytak a kérdéseim.

 

Kategória: mindenmás
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.