Arab liga

ránk borul az ég (fotó: saját)

 – Nem rossz, nem rossz, Hamupipőke! – csettintett Tündérkeresztanyám, miközben nem is tudom hányadszor ugrottam be a Gonoszmostoha házába nulla óra kettő perckor, mögöttem a sistergő tökhintó, ami egyszerre vált semmivé.

– Az üvegcipő, bakker! – üvöltötte és én máris tudtam, hogy megint elcsesztem, és ha így folytatom, az életben nem leszek a világ legcukibb és legszeretettebb királynője, plusz a filmforgalmazók keresett karaktere, pedig ez lenne a cél.

– Holnap újra lesz bál, ugye? – kérdeztem óvatlanul, miközben a galambokat kerestem, a barátaimat, akik megint megcsinálták a legaljább munkát, mikor kiszemezték a lencsét a borzasztó őrleményből.

– Két hét múlva jön a végső leszámolás – felelte Mauszmaki, az egerek királya, aki még új volt az udvarban, és akit egyébként senki sem kérdezett, de aki szeretett minden olyan kérdésre válaszolni, amihez nem volt köze. – Vagy rosszul mondom? –nézett riadtan mentorára, az öreg, sok harcot megélt pocokra, Haígynekire.

– Az üvegcipő lemaradt, ez kétségtelen – merengett magában a pocok. – De meg lehet próbálni újra. – Maki! Szerintem elbasztad, de kapsz még egy esélyt.

Tiszta szerencse, hogy én voltam a mese hőse. Arra gondoltam, hogy ezek itt milyen jól elvannak egymással, miközben elvész a lényeg. Tündérkeresztanyámnak azon jár az esze, hogy nem leszek menyasszony, ami neki tényleg fontos. Pedig én őszintén kerestem az igaz szerelmet.

– Újfent leszállt az ég, kezdjük újra – fontoskodott Tündérkeresztanyám. – Hamupipőke! Vedd fel a szép ruhádat, és szállj be a hintóba! Azt azonban ne feledd, hogy mielőtt tizenkettőt üt az óra, vissza kell térned!

– Értettem, Tündérkeresztanyám! – feleltem és közben Haígyneki Úrra pislantottam, no meg persze Mauszmakira, aki természetesen ott fontoskodott a sarokban, elővette például a papírjait, mielőtt kidobták volna a Szövetség minden lében kanál emberei.

A Herceg szokás szerint epekedve várt rám és amint észrevett, máris szaladt a márványlépcsőn, hogy méltón fogadhasson. Rengeteget táncoltunk, alig vettem észre a vendégek között megbújó Haígyneki Urat és Mauszmakit. Boldogok voltunk, talán soha ennyire nem engedtem el magam, mióta az eszemet tudtam. Egyetlen dolog nem hagyott nyugodni, mégpedig az éjféli óraütés. Tudat alatt igyekeztem megbűvölni a toronyban lakó szerkezetet, hogy most az egyszer romoljon el. Már csak percek voltak hátra, mikor csoda történt és a két mutató egyszerre megállt.

A Herceg megcsókolt és tudtam, hogy az idő megállt.

Tündérkeresztanyám nem értette, mi történt. A hatalma elméletileg minden varázslatot uralt, de ez a mágia most azon is túl volt.

Az eleve elrendeltetést láthatta Haígyneki Úr és Mauszmaki is.

*

Vannak adatbázisok miszerint Ázsiában a szaúdi bajnokság a negyedik legerősebb. Az Emirátusok, Korea és Kína után közvetlenül jön az ottani pontvadászat. A másik összevetés arról szól, hogy a világban az NB I a negyvenkettedik legjobb liga, és ebben az összehasonlításban a szaúdi versengés a huszonhetedik.

Ha így vesszük, hatalmas megtiszteltetés, hogy az ottani másodosztály friss bajnoka leáll meccselni az NB II közepének posványában lubickoló csapattal. Köszönjük.

van bennem félsz (fotó: Facebook)

Ha a valós tényeket nézzük, összeakadtunk egy erős NB III-as szintű társasággal, amelyik nem igazán akart semmit, mi meg csupán néztünk, mint a moziban. A végeredmény egy alacsony nívójú találkozó, aminek a sportértéke alig haladja meg a nullát, hiába hazudja a végén a hazai tréner, hogy jó úton járunk. Persze nem kizárt, hogy totál mást gondolunk a futballról Klausz mesterrel, de ez nem biztos, hogy a szurkolói oldalról gáz.

No de vegyük a tényeket! A kezdő tizenegy kapcsán nehéz volt észrevenni a különbséget az előző szezont gyalázatosan befejező társasággal összehasonlítva. Hátul magabiztos, ugyanakkor semmire sem jó labdázgatás, az előrejátékban totál impotencia. Az ellenfél az első félidőben kábé akkor volt veszélyes, amikor Priska elbaszott egy visszapasszot, amiből lett egy gyors kontra, aminek a végén felső lécen landolt a pettyes. Megúsztuk. Pozitívum, hogy a Forgács Dávid PR kisfilmjében belengetett ígéretes beadások valóban működnek, működhetnek. Az más kérdés, hogy sem Bacsa, sem Priskin nem volt sehol, mikor jöttek a labdák.

A második félidő közel felénél kvázi sort cseréltünk, amit nem tudott lekövetni a szaúdi szakmai stáb, így játszi könnyedséggel fordította meg a csapat az állást. Ezekben a percekben azt hihette a gyanútlan drukker, hogy jön a mészárlás, idegen sportbarátainknak megmutatjuk, mi is a magyarok istene, de nem bújtunk ki a bőrünkből és egy felhozó szarvashibával visszahoztuk őket a meccsbe. Kétségtelenül szép gesztus volt, az információ hiánya miatt azt is hihetném, hogy része volt az együttműködési szerződésnek.

A sokak által megváltóként számon tartott Kulcsár Kornél mindenesetre megmutatta, mit jelent az, ha valaki kábé két gondolattal előrébb jár, mint bárki más a pályán, ami hosszabb távon kétségtelenül bíztató. Azt azért szeretném jelezni, hogy az Al-Hazem SC csöppet van előrébb futballtudásban, mint mondjuk a Szentlőrinc, szóval elájulni nem kell.

A mester minden együtt roppant bizakodó, legalábbis a szavak szintjén. Engem ez nem kicsit ijeszt meg. A bizalom egyelőpre él, de szeretném hangsúlyozni, hogy ez az első bajnoki meccsig tart. Szögezzük le: kívánni sem lehet kellemesebb kezdést, mint az egyik feljutó ellen, itthon. Én azért már most szólok, amennyiben nem nyerünk a rajton, kíméletlen leszek és a tollamat mélyen bele fogom mártani a vitriolba.

*

ETO – Al-Hazem SC* 2-2 (0-0)

150 néző, vezette: Szőts

ETO: Fadgyas (69’ Ruisz) – Kovács, Lipták (69’ Vukasović), Csonka, Forgács (62’ Vincze) –Bagi (62’ Tuboly), Toma (69’ Kiss), Vitális (62’ Berki) – Simcho (62’ Óvári), Priskin (69’ Kulcsár), Bacsa (62’ Farkas). Edző: Klausz László

Gólok: 60’ Strandberg 0-1, 76’ Óvári 1-1, 79’ Farkas 2-1, 86’ Alharthi 2-2

*Az Al-Hazem SC összeállítását azért nem írom le, mert egész egyszerűen nincs olyan forrás, ami ehhez támpontot adna. Az ETO honlapján szereplő felállás önmagában vicces, hiszen, ha hiszek nekik, akkor a vendégek nyolc mezőnyjátékossal kezdtek. Ott voltam, nem így volt. Hab a tortán, hogy ezt különösebb kritikai forrás nélkül átvette a Kisalföld… Az ott szereplő nevek közül egyébként talán kettőt ismer a Transfermarkt, szóval inkább hagyjuk.

Kategória: felkészülés, mérkőzés
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.