„Böjte Attila fejlett technikájú, jó taktikai érzékű, kiválóan ütemező, labdabiztos, tud irányítani, lát a pályán, hátránya az alacsonysága. (…) E keményen megfogalmazott bizonyítvány ne okozzon gondot a szülőknek. Az erények mellett a hiányosságok nyers megfogalmazása inkább ösztönzőleg hasson a gyerekekre, mintsem elrontsa hozzáállásukat. Ne feledjék a kis labdarúgók – de szüleik se – , hogy ha még csupán serdülő a koruk, de már NB I-esek, akikről hétről hétre írnak az újságok.”

[Végh Ferenc, Kisalföld, 1992. március 25.]

*

Nem egy könnyű ember, nekem elhihetitek.

A maximalizmusa fölöttébb megsüvegelendő, de kissé pocakos ötvenesként, heti nulla edzés mellett azért sokszor bosszantó tud lenni, amikor számon kéri rajtad azt a taktikai fegyelmet, amit mondjuk még megboldogult Bicskei Berci bácsi próbált azon a keserű a Vaduz elleni meccsen.

Neki sikerült? Ugye hogy nem! Akkor legyen elég ennyi a szakmáról.

A szíve viszont hatalmas. Ez leginkább abból ismerszik meg a pályán, hogy tiszta lövőhelyzetben is passzol. Neked. Lődd el, Atti! Ugyan már!, morogja maga elé, ez rólatok szól. Aztán gondolkodás nélkül lebasz, jobb esetben mond valami cifrát, ha sikerül fél méterről fölé vágni azt, amit még Moke is berúgott volna.

Megpattant. Hát persze. A műfű már csak ilyen.

*

1995. november 18.

Újpesti TE – Győri ETO 1-0 (1-0)

2.500 néző, vezette: Vágner

UTE: Szűcs – Tomka, Füzesi, N’Doumbe – Jenei, Túri (73’ Đorđević), Bérczy, Szlezák – Tiefenbach, Szanyó, Egressy (59’ Belvon). Edző: Garami József

ETO: Čaban – Böjte, Lakos, Hornyák (61’ Bíró), Hajszán –Moke (57’ Ördög, 78’ Fehér), Korsós, Miriuţa, Fűzi Á. – Azoiţei, Hámori. Edző: Póczik József

Gól: 42’ Szlezák 1-0

Kiállítás: 60’ Čaban

*

A kortársaim bizton emlékeznek még a hetvenes-nyolcvanas évek legendás Móra Kupáira. Elképesztő derbiket játszottak töpörtyű emberek, komoly presztízse volt egy Móra-Kék meccsnek. Évekig égette a szerencsétlenek szemét a Garab Büfé melletti a tűzfalon a diadalmas eredménysor, az ítélet, mármint a Munkásőr út túloldaláról szemlélve a végítélet, maga az armageddon: Móra-Kék 15-0.

Egyébként a Ságvárinak és a Pirosnak is egész jó kis csapatai voltak, de természetesen a legnagyobb királyok mi voltunk, azaz a Móra. Olé-olé-olé!

Attila a korosztályához képest kicsi volt, de elképesztően ügyes. Szinte ficánkolt a parketten, sorra pattantak le róla a melákok a bordásfal mellett. Nem volt kérdés, hogy ő lett a gólkirály, meg a torna MVP-je, akarom mondani, a korszellemnek megfelelően az LFP, azaz a Legügyesebb Futballista Pajtás.

*

2004. május 19.

EFC Békéscsaba – Győri ETO 2-0 (2-0)

1.500 néző, vezette: Bede

Békéscsaba: Fekete – Schindler, Grujić, Udvari, Valentényi – Szeverényi (73’ Paróczai), Simon, Kovács, Vincze – Hoffmann (63’ Tóth), Yavruyan (84’ Bánföldi). Megbízott edző: Németh Zoltán

ETO: Sebők – Zsók (39’ Valjić), Stark, Regedei (39’ Németh) – Böjte (53’ Jäkl), Horváth, Kartelo, Makra – Varga – Perić, Nichenko. Edző: Reszeli Soós István

Gólok: 9’ Udvari 1-0, 29’ Kovács (11-es) 2-0

*

Lövésem sincs hogyan kerültünk oda, mindenesetre üdítő volt a hűs levegő a klubházban. Kibaszottul meleg volt, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen augusztus elején, vasárnap fél tizenkettőre tűzték ki a kezdést. Én másnaposan kóvályogtam be a stadionba, kicsit hosszúra nyúlt az előző este. Stoplik kopogására lettem egyszerre figyelmes, ami egyértelműen jelezte, hogy ez nem a 2-es szektor lesz. Attila a fal mellett, egy ócska asztalon, civilbe öltözve lógatta a lábát. Te mit keresel itt?, kérdeztük tőle. Pontosabban, miért itt vagy?

Nem akarok szerződést szegni, felelte rezignáltan.

Ez volt az utolsó alkalom, amikor őt utoljára az ETO futballistájaként láttam.

Már ott és akkor is szarul érintett, pedig még nem sejthettem, hogy ő igazából létszámfelettivé vált és nincs számára hely a klub jövőképében.

A nyolcadik percben 2-0-ra vezetett a Fradi, a védelem átjáróházasat játszott és nyerésre állt.

Szemetek!

*

Böjte Attila ma 45 éves. Ikon. Manapság gyerekekkel igyekszik megszerettetni ezt a fájóan gyönyörű sportot és nem mellesleg az ETO-t.

Akik nála játszanak, jó kezekben vannak. Csak arra figyeljenek, hogy minden percben tegyék oda magukat, mondjuk százhúsz százalékig. Mert akkor nem lesz baj.

Isten éltessen Oggie!