És akkor elképzelem, hogy jó negyven év múlva a frissen kinevezett Priskin Tamás sportigazgató, némi friss szelet hozva az egyre inkább elpunnyadó közegbe, nekiugrik a lehetetlennek tűnő feladatnak, hogy végre valahára felvigye a klubot az immár csak hatcsapatos NB I-be. Az embereket már legkevésbé sem érdekli a futball, csak páran lézengenek a stadionban, ahol kellő nosztalgiával emlékeznek vissza a Szolnok idegenbeli legyőzésére. Horváth Cs. Attila sportigazgató hipermodern kerekesszékben pörög az klubházban, irodáról irodára száguld, tele van ötletekkel, hogy miként lehetne több nézőt kicsalni a meccsekre, de csupa üveges tekintettel találkozik, amitől elszomorodik.

– Te is láttad streamen? – kérdezi a hajlotthátú Krisztián bácsi a szépen szépkorú Martin bácsitól, miközben működőképes budit keresnek a még mindig impozáns épületben.

– Az semmi, öregem – szól a kissé pikírt válasz, – ennél nagyobb durranás volt szerintem 2035-ben, amikor 5-1-re vertük a Fehérvári Molt a Nyugati csoportban. Ott egy pillanatra elhittem, hogy meglesz az elsőosztály, de megint csalódnom kellett. Pedig abban az évben már Szegeden játszottuk minden második hazait, mert azt ígérték odafönt a Mányinak, hogy ez lesz az ára. Kicsit ódzkodtam ugyan, de a teleportálás korában végül beláttam, áldozatokat kell hozni. A te unokádat izgatja egyébként az igazi foci? Vagy csak azt a 5D-s szaron nyomja?

– Én lemaradtam a 3D-nél… Figyu! Az Imre még él? Mostanság nem láttam. Talán a Mágus szobrának avatásán volt ott utoljára.

– Tuti! Vagy hibernáltatta magát. De az biztos, hogy minden miatta szar.

Képzelődni, álmokat szövögetni persze mindig lehet. Akinek még erre sincs ingerenciája, az tényleg nem érdemel mást, mint folyamatos térdepelést a sarokban, kukoricaszemeken, de azon a jó pattogatott kukoricának valón, lehetőleg egyesével s fenekére állítva, fölfelével a hegyével, hogy még jobban fájjon.

Aztán az is lehet, hogy addigra simán megsülünk a klímakatasztrófa következményeként, ha éppenséggel nem férünk fel a Mars felé induló mentő űrhajók egyikére vagy simán agyonbasz minket egy bazi nagy aszteroida.

*

1979. október 20.

Rába ETO – Székesfehérvári MÁV Előre 4-1 (2-0)

3.255 néző, vezette: Nagy B.

ETO: Palla – Csonka, Pardavi, Pásztor, Magyar – Hannich, Onhausz, Póczik – Szabó O., Glázer (76’ Jugovits), Pölöskei (76’ Mile). Edző: Kovács Imre

MÁV Előre: Horváth – Rábaközi, Szabó Gy., Meggyes (63’ Ambrus), Tóth – Sugár, Lazsányi, Lechner – Litvik, László II, Bruder (63’ Úr). Edző: Szőke Miklós

Gólok: 3’ Hannich 1-0, 17’ Hannich (11-es) 2-0, 51’ Lazsányi 2-1, 58’ Glázer 3-1, 60’ Hannich (11-es) 4-1