egy makulátlan elme örök ragyogása (fotómontázs: saját)

Üljenek le, uraim! Minden rendben! Semmi baj! Vegyék le a csukájukat! Egytől egyig mindenki. Úgy van! Most szépen kocogtassák ki a kőre a stoplik közé szorult földet és gyepet! Hallják a sercegést? Ugye hallják? Ez a múlt. Ez az, amit hátra kell hagyni! Tudom, hogy furcsa lesz, amit mondok, de eddig pazarul játszottak! Kaptunk egy gólt? És? Biztos vagyok benne, hogy kapunk majd egy másodikat is. Miért? Mert ott, a másik öltözőben egy legenda mondja a játékosainak, hogy jók. Elhiszik? El. Komjáti jó focista? Jó. Váradynak zseniális a bal lába? Az. Izsóban benne van a gól? Benne. De! Vége van a meccsnek? Nincs! És ez a lényeg. Ez a különbség köztük és köztünk. Mert ők most elhiszik, hogy nyerhetnek, mert elhiszik, amit Rudi mond, de maguk tudják, hogy jobbak! És miért? Mert én mondom! Mert megmondtam maguknak egy évvel ezelőtt is! Mert én, az egykori Haller téri srác elmondtam maguknak, hogy jók. Mit jók? Nagyon jók! A legjobbak! Így lett? Így! Most sincs másként. Hallják a morajlást a nézőtérről? Igen? Azok között az emberek között, akik kint vannak, a többség maguknak szurkol. Nem hiszik? Menjenek ki! Rá fognak jönni, hogy Angyalföldön most Gyárváros a többség. Kovács! Mit hallott a lelátóról? Szidást? Ugyan! Erről beszélek. Kocogtassák csak azt a csukát! Van még a stoplik között fűszál? Igen? Akkor üssenek nagyobbat a kőre! Most ki fognak menni és megmutatják azoknak az embereknek, hogy jobbak mindenkinél. Nem csak magukban ízlelgetik a tudást, hanem megmutatják. Mert ez nem tudósok gyülekezete, hanem színészeké, akik minden szombaton felmennek a színpadra és bizonyítanak. Gyula! Csonka! Remek volt, de most le kell jönnie. Szijjas megy be és lenullázza a Kisst. Gyula! Maga lesz a kezdő a Honvéd ellen, ne izguljon! Készüljön a feladatra már most! Gyula! Hajszán! Maga helyet cserél Szabóval! Csinálja azt, amit a legjobban tud, firkálja meg az új védőjét! Nincs taktikai fegyelem, csak futball! Totális futball! Mit csinál Póczik? Ne vegye fel a cipőjét még! Majd, ha szólok! Üssék a követ! Ha van magukban düh, vezessék le! Jobb így? Most már elég legyen! Kell az energia a második félidőre. Uraim! Csak így tovább! Ha az elején gólt kapunk, ne essen kétségbe senki! Az idő, a tudás, a hit nekünk dolgozik! Mert mi vagyunk a jobbak. Most is! Meg mindörökké. Három kettőre nyerünk. Higgyék el! Ha nem lesz igazam, kérjék számon rajtam bátran! Hajrá ETO!

*

1983. június 4.

Vasas – Rába ETO 2-3 (1-0)

15.221 néző, vezette: Pádár

Vasas: Kakas – Farkas, Híres, Balog, Csima – Birinyi, Seres, Komjáti, Várady – Kiss, Izsó. Edző: Illovszky Rudolf

ETO: Kovács – Csonka =(46’ Szíjártó) Hlagyvik, Mile, Magyar – Hannich, Póczik, Burcsa – Szabó (53’ Szepesi), Szentes, Hajszán. Edző: Verebes József

Gólok: 35’ Komjáti 1-0, 47’ Izsó 2-0, 55’ Hajszán 2-1, 61’ Hajszán 2-2, 81’ Hajszán 2-3

Kiállítás: 83’ Izsó