
nem feltétlenül csatornázási művek (fotó: flexas.com)
Nemrég láttam az Örkény Színházban a Zűrzavar 2045 című, a mindennapjainkra nem kicsit reflektáló darabot. Talán kiderült, hogy ez egy, a már nem is olyan távoli jövőben játszódó fikciós történet, amiben Magyarország egy hatalmas keleti birodalom nyugati perifériájának kicsiny része, aktuális nevén Vengrija. A távoli központból kevés figyelem jut már ide, szóval szabadon dúlhat az önkény, amit a hatalomhoz dörgölőzők élveznek, az attól messzebb lévők meg elszenvednek. A tévében már csak és kizárólag okosan kimódolt, előre megcsinált híreket mondanak be, a tudósítások képanyagát greenbox technikával veszik fel a stúdiókban, így megerősítve a fej által sulykolt narratívát.
Azonban semmi sem tökéletes, néha becsúszhat egy-egy hiba, mondjuk egy olyan, amikor a kedves vezetőről különböző internetes gerillaoldalakon kiszivárog egy kellemetlen videó, amin ő egyértelműen felismerhető. Olyan helyzet ez, amiről még mindig nagyobb gáz nem tudomást venni, mint reagálni valami eszeveszett blődséget.
(Apró mellékszál és egyben jótanács kezdő autokraták részére: ha belevágsz egy állam leuralásába, amint lehet, vágd le az országodat a világhálóról, mert előbb vagy utóbb baj lesz.)
Megjelenik hát a szervilis médiamókus mikrofonnal a kezében és az alábbi párbeszédet rögzíti a kamera.
Riporter: Ön van a felvételeken?
Kormányzó: Nem.
Snitt. Az operatőr vagy rendező ugyan odaveti, hogy ez talán kevés lesz, de lehurrogják. Az írás szempontjából elhanyagolható, de mindenképpen érdekes csatlakozási pont lesz, lehet később, hogy ez a személy a hanyatló Nyugatról, pontosabban Hollandiából menekült Vengrijába.
*
Azóta, hogy Világi Oszkár a városházán, ünnepélyes körülmények között személyesen jelentette be az ETO megvásárlását, kikezdhetetlen toposz, hogy ő a tulajdonos.
Az Opten cégadatbázisában kis spéttel jelent meg a csapatot működtető ETO Futball Kft. tulajdoni szerkezetében bekövetkezett változás, miszerint Mányi József tulajdoni hányadát, ami történetesen 100% volt, egy frissen bejegyzett cég, a Circum Kft. vásárolta ki. Az új tulajdonos is egy egyszemélyes kft., amit Jan van Daele birtokol kizárólag. Könnyen belátható, hogy Jan van Daele nem Világi Oszkár.
Aztán március közepén jött a következő aktus, ugyanis Jan van Daele eladta az üzletrészét egy amszterdami bejegyzésű alapítványnak, név szerint a Stichting Administratiekantoor ETO-nak, Vagy –nek. Így már egy csöppet nehezebb a kiigazodás, de az továbbra is vélelmezhető, hogy a ’Stichting Administratiekantoor ETO’ nem a ’Világi Oszkár’ holland vagy flamad esetleg búr fordítása.
Ma reggel a városvezetés tagjai közül az ETO-hoz legközelebb álló alpolgármester, Szeles Szabolcs volt a helyi rádió vendége. A költségvetés nehézségei mellett szó esett a klubról is, ahol új korszak kezdődik, hiszen Világi Oszkár lett a tulajdonos.
Lehet, hogy fölöslegesen picsogok, de nem is olyan régen még Szeles úr főnöke rémüldözött egy sort a női kéziseknél kötelezően lezajló gazdasági társasággá alakulás kapcsán egy olyan lehetséges (veszély)helyzet miatt, hogy ismeretlen kezekbe kerülhet a klub, ellenőrizhetetlenné válhatnak a folyamatok és elveszíthetünk egy fontos brandet, lásd még Quaestor-bukta.
Most akkor ez így meg teljesen oké?
Persze nem zárom ki, hogy a holland alapítványban ott ülnek azok a lokálpatrióták, akik csak a testükön keresztül engednék elveszejteni az ETO 118 éves dicső múltját, hiszen ez annyira, de annyira életszerű.
Légy vagyok, kicsi pont, de nem lehetne egyszer és mindenkorra megvilágítani a megmaradt drukkereknek az egész sztori hátterét? Megmagyarázni, hogy ki kivel van, miért kellett ezeket a lépéseket ebben a formában megtenni?
Higgyék el ott a klubnál: a kíváncsiságomat nem a rossz szándék vezérli, hanem a transzparencia utáni óhatatlan vágy.
Mert amit most látok, hallok, olvasok, az nekem egy kicsit kevés.
Hajrá ETO!
P.S. Ha valaki azzal érvelne, hogy de ez nem jobb, mint a Diósgyőrnél látható inverz modell, amikor a valós tulajdonos helyett, aki még véletlenül sem szeretne hivatalosan kilépni a fényre, annak ellenére, hogy mindenki tudja, hogy ő, vagy egy duplacsavarral az őt mozgató még magasabb hely a tényleges góré, van egy nyilvánvaló stróman, aki a legnagyobb faszságokat képes faarccal elmondani, annak azt mondom: de, minimum egy fokkal jobb.