Én őszintén nem értem az embereket, mert amit Messiás úr megígért, az hellyel-közzel úgy is van. Időarányosan. Vagy, ha jobban tetszik, úgy is lesz, mert ugyan mindig lesznek olyanok, akiknek minden azonnal kell, és ezzel muszáj foglalkozni, hiszen ezek az emberek is fontosak, ők is számítanak, de mi itt nem tudunk gyorsan megváltást csinálni. Meg nem is akarunk. Miért? Egyrészt a kapkodás egy hülyeség, most hadd ne hivatkozzak arra, hogy a teremtés sem ment gyorsan. Ugye? Képzeljük csak el, hogy először vannak a halak és csak utána a folyók, a tavak és a tengerek, mert összecsúszott a számtalan feladat és hirtelen hibás lett a sorrend. A katasztrófa garantált. Lehet kezdeni az egészet elölről, plusz oda a hitelesség. Nem így történt, pár napot kellett várni, mégis milyen szép és kerek lett a világ. Azt mondod, hogy ez csak marketinges duma? Szerinted. Akkor mondok mást. A leírt szövegekben jobban hiszel? Igen? Hol van a Bibliában a sietés? Na? Nem találod te sem. Mondjuk én nem is kerestem, mert fölösleges. Bölcs az Úr. Bölcsebb mindenkinél. Messiás úr is az, hidd el! Mármint bölcs.

Bizonyosságot akarsz? De miért? Nem elég erős a hited? Akkor talán magadban van a hiba. Fel kell nőni és nem állandóan mástól várni a segítséget. Ha a lelkedet és az elmédet megtisztítod, Messiás úr ígérete elég kell, hogy legyen. Szerintem. Meg azt se felejtsük már el, hogy azért volt neki korábban pár kisebb csodatétele. Jó, akkor még nem így hívták, de nem a név a fontos, hanem a cselekedet. Kenyérszaporítás, borrá változtatott víz, látóvá tett vak, járni tudó béna. A halott ember feltámasztása. Nem rossz ajánlólevél. Oké, más körülmények között és kisebb társaságban, de valahol el kell kezdeni. Tudom, hogy a megváltás vagy a feltámadás egy nagyobb falat, egy komplexebb projekt, amihez lényegesen több erőforrás kell, de miért ne lehetne inplantálni a már megszerzett tapasztalatokat? Csak egy kis türelmet kérek, mert időre van szükségünk. Hogy már adtál? Nem eleget. Bocsáss meg, de azt kell mondanom, hogy fogalmad sincs mindez mekkora munka. Nem sértődtél meg, ugye? Nem volt szándékomban a bántás, de szerintem érdemes őszintének lenni. Az azért jó lenne, ha a később nem akarnál okosabb lenni nálunk. Főleg Messiás úrnál nem.

Egyébként most megfordítom a kérdést. Ha nem Messiás úr, akkor kicsoda? Voltak itt már hamis próféták bőven. És sokkal többen olyanok, akik csak csalfa beszéddel jöttek, de amikor eljött volna a tettek ideje, láthatatlanná váltak és nem voltak sehol. Nekik is hittél, ne is tagadd! Hogy most ezért vagy ilyen bizalmatlan? Megértem. Csak éppen nem szeretem, mert az nem miattunk van. Főleg nem Messiás úr miatt. Azt mondod, az a baj, hogy nem látod Messiás urat. Nem érzed a paradoxont? Már maga a felvetés is egy téves kiindulási alap eredménye. Messiás úr egy elvonatkoztatott személy, akinek nincs dolga az egyes emberekkel. Neki a feladatra kell koncentrálnia, minden más tevékenység csak elvonná az energiáit. Ő kiválasztotta azokat a szolgáit, akik elvégzik a teendőket a legjobb tudásuk szerint. Arra viszont nem hatalmazta fel őket, hogy érintkezzenek veletek. Ez most egy különleges alkalom, hogy én most itt állok és beszélek hozzátok. Sajnos kérdésekre most nincs lehetőség, ha bármi felmerülne, küldjetek mailt az uristen@menny.hu címre és igyekszünk válaszolni rá. Ha érkezik felelet, a feladó No-reply lesz.

Akkor most csak a felsorolás szintjén. A Megváltóhoz vezető út egyáltalán nem göröngyös, csupán a szokásostól eltérő a vonalvezetése. A bevonulási zene csak a rosszakarók szerint hamis és kakofón, a muzsikát komponáló angyalok a legújabb trendeknek megfelelő harmóniákkal frissítették a dallamvilágot, és bőven lesz idő arra, hogy mindenki megszokja és boldogan dúdolja azt, amikor eljön a nagy nap. Az egyes csoportok vezetői kompetensek, és mint már említettem, korábban bőven bizonyították, hogy kellően rátermettek a feladatra. Ha mostanában valaki apátiát érez, az teljességgel természetes, ezt nevezzük belső tisztítótűznek. Az elbizonytalanodás, a hit elvesztése akár csak egy röpke pillanatra is a legrosszabb reakció ilyenkor, ami csak részben azért baj, mert elszomorítja a Megváltót, de mellette beláthatatlan távolságba tolhatja az Úr ismételt eljövetelét. Ne tegyetek így hát!

Higgyetek Messiás úrnak, szeressétek az ő szolgáit és elnyeritek méltó jutalmatok: lesz feltámadás!

Nem, pontos időpontos sajnos nem tudok mondani.

Az Úr legyen veletek!

*

Teljesen bizonyos vagyok benne, hogy totális paradigmaváltásra van szükség, ha az új éra eddig elért eredményeit akarjuk értékelni. Én magam is súlyos tévedésben voltam mostanáig, mert azt hittem, hogy a tulajdonos(ok)nak igazából fogalmuk sincs arról, hogy mit akar, mit akarnak kezdeni az ETO-val, ha meg mégis van tudatosság a tevékenység(ük)ben, annak célja szeretett klubunk elveszejtése, de minimum másodrangúvá degradálása az elsődleges projekt, a DAC mellett. Mindez értelemszerűen feltételez némi rosszindulatot, de minimum lenézést is a részükről. Ha megengedő vagyok: fingjuk sincs arról, mi az az ETO és nem is akarják megtudni.

Nos! Ez így fölösleges leegyszerűsítése a dolgoknak, ráadásul igazságtalan. Nagyon is képben vannak az egésszel, határozott elképzeléseik vannak, olyanok, amiben az ETO kiemelt szerepet játszik, csak most még egy átmeneti időszakot élünk, ahol a közelmúlt eseményei miatt még nem itt van a fókusz, de ez változni fog, amit tudatos építkezés előz meg. Sajnos az egész folyamat annyira komplex, hogy annak átláthatósága meghaladja egy átlagos szurkoló képességeit, de annyira, hogy semmi értelme azzal próbálkozni, hogy elmagyarázzuk neki, miért is ő lesz az egész haszonélvezője, ezért a legjobb egyelőre a teljes sötétségben tartani. Minden elejtett mondat félreérthető lenne, ezért sokkal hasznosabb a szimpla kinyilatkoztatás, ahol nincs mód semmilyen visszakérdezésre.

Hogy ennek az egésznek a produktuma látható és bár lehet passzírozni sokféleképpen a dolgokat, ehetetlen? Így jártunk. Rendszerhiba. Nem ez a lényeg. Erre kihegyezni az egészet súlyos tévedés. Egyébként meg jobb lesz. Jövőre. Ha nem akkor, majd később. Ha akkor sem, akkor mi van? Mi lesz? Nem jön ki az a másfélszáz félkegyelmű a stadionba? És? Nem jön ki az a másfélszáz félkegyelmű a stadionba. Ha ennyire nem érdekli őket a klub, a csapat, majd streamelni sem fogunk, mert azzal is lehet spórolni. Win-win. El leszünk mi itt egymás között a klubházban. Lesz szeretet és béke.

Iróniának erős, igaz? Pedig nem áll annyira távol a valóságtól.

*

Kimondhatatlanul hálás vagyok nektek azért, mert 155-en (százötvenöten!) kitöltöttétek az általam összetákolt és nem túl szofisztikált kérdőívet. Az az igazság, hogy közel harminc éve immár annak, hogy az ilyesfajta felmérések logikáját és szakmai hátterét magamba szívtam, szóval lehetnek bukkanók és hiátusok, de őszintén hiszem, hogy annyira nagyon nem lőttem vele mellé.

Az elsődleges szempont az volt, hogy ne vigyelek benneteket az erdőbe, ti. ne legyenek a lehetséges válaszok nagyon szájbarágósak és irányítottak, onnantól kezdve pedig nem lehetett hiba, hiszen az istenadta nép, azaz a ti véleményetek mindenek felett. Az pedig egy érdekes játék, hogy az egyes játékosok értékelésében milyen különbözőségek vannak a ti és az én preferenciáim alapján.

+

Először nézzük meg a beugró statisztikai adatokat!

Az önbevallások szerint a kitöltők 48,4%-a látott 8 (nyolc) vagy annál kevesebb meccset élőben, míg 32,9% válaszolta azt, hogy 9 és 15 között volt az élőben megtekintett mérkőzések száma. Az igazán kemények csoportja sem elhanyagolható, hiszen 18,7% mondta, hogy ő bizony legalább 16-szor kint volt a húszból. Mindenkinek jár a taps, de leginkább a második és harmadik társaságnak, mert ők legalább ötször utaztak is. (Az ősszel egyaránt tíz hazai és idegenbeli meccsünk volt.)

Érdekes módon a streameléseknél ugyanez a sorrend alakult ki, csak más arányokkal. Vagyis 60% került a legkevesebb meccset megnézők csoportjába (0-8), 28,4% látta a meccsek nagyjából felét (9-15) és egy 11,6%-os szelet jutott azoknak, akik szinte az összes alkalmából a monitor elé ültek (16-20). A számsornak az lehet az oka, hogy viszonylag széles sávokat adtam meg, így az egyes kategóriákon belül is nagy lehetett a szórás. Az az igazság, hogy a relatív alacsony esetszám miatt indokolatlan lett volna egy pontosabb mintavétel.

Általánosságban elmondható, hogy az összes zavaró körülmény ellenére van egy kemény mag, akit minden nehézség ellenére igenis érdekel, mit nyújtanak a fiúk a pályán. Azt mondjuk nehéz lenne állítani, hogy ezt a társaságot a minőségi futball iránti olthatatlan vágy viszi ki a pályákra vagy egy kellemes kikapcsolódás reményében kapcsolják be a laptopot. Sokkal inkább beszélhetünk egy vadromantikus attitűdről, vagy gyilkos megszokásról. Az érdeklődés fenntartása azonban egyre nehezebb, lassan nyolc év romboló munkája lassan elvisz mindenkit valahová máshova.

+

Most lássuk a teljesítményekre vonatkozó konkrétumokat!

Egyrészt a csapat komplett őszi teljesítményére kértem tőletek egy darab osztályzatot az általam alkalmazott 1-6 skálán, és mellette a szakmai stáb véleményezésére is kíváncsi voltam, hasonló metodika alapján.

CSAPAT:

[1] 35 osztályzat (22,6%)

[2] 66 (42,6%)

[3] 52 (33,5%)

[4] 2 (1,3%)

[5] 0 (0,0%)

[6] 0 (0,0%)

STÁB:

[1] 38 osztályzat (24,5%)

[2] 62 (40,0%)

[3] 29 (18,7%)

[4] 7 (4,5%)

[5] 7 (4,5%)

[6] 12 (7,7%)

Szembetűnő hasonlóságokat, de közben meglepő eltéréseket tapasztalhatunk a két listát nézegetve. Az tiszta sor, hogy a szurkolók döntő hányada a nem túl szívderítő kettes osztályzattal honorálta az őszt mindkét összevetésben. A teljes eredménysor számtani átlaga ennek megfelelően 2,14 (csapat) és 2,48 (stáb) lett, ami a közepesnél gyengébb értékelést jelent. Szerintem ez mind a tényleges teljesítmény, mind a várakozásoktól való elmaradás miatt totál valid végeredmény. Ami izgalmasabb, hogy a az edzői brigád jobban jött ki a felmérésből. Egészen elképesztő, hogy még a jó [4] és a jónál is jobb [5] kategóriákba is besorolta pár társunk őket, sőt a topkategóriába [6] már a statisztikai hibahatáron túli szavazat érkezett. Értem a tréfát, mi több, szeretem is, de itt nyilván működött a trollfaktor vagy sikerült a rokonságot rábeszélni a voksolásra. Ha szigorúan a szakmára koncentrálok, csupán a számok alapján az az ítélet, hogy a keret alkalmatlan volt a jobb teljesítményre még úgyis, hogy a stáb mindent megtett a siker érdekében. Hihető? Aligha.

+

Érdemes most egy pillantást vetni arra kérdésre, hogy mit gondoltatok egy esetleges edzőváltásról?

A többség amellett tette le a voksát, hogy igen, kellene a változtatás (51,3%), de izmos tábora van annak is, hogy mehessen tovább minden ugyanúgy (40,1%). Sőt! Ha a direkt válaszokon felül finomítom a számokat a szabadszöveges szavazatokkal, akkor az utóbbi arány máris 44,7%-ra módosul. Az olló így 11,2%-ról 6,7%-ra szűkül. Az mindenesetre látszik, hogy Tímárék elutasítottsága messze nem elsöprő a válaszadó szurkolók között, am i minimum elgondolkodtató.

Most vessünk egy pillantást a tulajdonoshoz/tulajdonosokhoz való viszonyra. A lehetséges érdemi válaszok meglehetősen kiegyensúlyozott eredményt hoztak. 31,0% szeretne erősebb kezet, 27,7% nem igazán látja, hogy lenne gazdája a klubnak és 27,1% várná el, hogy ha már birtokon belül került valaki, akkor mutassa magát többször a klubház környékén (vagy akár a sajtóban). Mondhat itt bárki bármit, ezek az adatok  egyértelműen a csalódottságot mutatják és azt kell mondanom, hogy ez az érzés most már általános, legyen szó azokról, akik az elején hiú ábrándokat kergettek vagy azokról, akik a kezdetkor sem vártak csodát. Valami végzetesen félrecsúszott itt, aminek a gyökere a szörnyű kommunikációban rejlik, ami igazából nincs is. Nem újdonság errefelé, hogy ilyen bűnt követnek el, az az érdekes inkább, hogy senki sem tanul a korábbi hibákból és mélyen alulméri azokat a veszélyeket, amik táptalajt adnak meddő vitáknak, félreértésekből fakadó sértődéseknek és főként fölösleges frontvonalak megnyitásának.

Én ebből a székből csak annyit szeretnék kérni, hogy legyen érdemi változtatás azonnal!

+

Végül jöjjön a legérdekesebb rész, az egyéni értékelés!

Négy listával foglak bombázni benneteket. Kettő az én osztályzataimból áll össze, kettő pedig a ti voksaitokból. Lesz egy-egy abszolút lista, ahol szimplán a leadott szavazatok számtani közepe adja ki a spílerek rangsorát, illetve készítettem egy olyan összeállítást, ahol korrigáltam az abszolút osztályzatokat egyrészt azzal, hogy az adott játékos a lehetséges összes játékpercből mennyit töltött a pályán, illetve a meccsenkénti átlagos játékperce miként aránylik az egészhez. (Értsd! Ha valaki minden meccset végigjátszott, az ő együtthatója 1,00, ha kevesebbet, az együttható arányosan kevesebb). Ez egy önhatalmúlag kialakított rendszer a részemről, ami lehetne egzaktabb is, de úgy gondolom, hogy már ezekkel a finomításokkal, árnyalni tudtam képet és reálisabb végeredményt sikerült elérni.

[Fontos! A mérésbe beleszámít az előrehozott tavaszi első fordulóban lejátszott meccs is. Én a húszból 18 mérkőzést láttam, így értelemszerűen ennyiszer osztályoztam. A dorogi és a kozármislenyi kirándulás maradt ki. A súlyokat ennek megfelelően 18 meccs alapján számítottam ki. Természetesen a jól ismert 1-6 kategória az alap. Ha az átlagban azonosságot láttok, ott első körben az rangsorol, hogy több tizedesjegyre számítva ki a jobb, ha teljes holtverseny számít, a több osztályzat számít.]

*

SZURKOLÓI LISTA/ABSZOLÚT

1. Csinger Márk 3,71
2. Toma György 3,64
3. Fadgyas Tamás 3,60
4. Kovács Krisztián 3,45
5. Benczenleitner Barna 3,38
6. Lacza Alex 3,31
7. Kiss Bence 3,06
8. Fodor Ferenc 3,06
9. Szujó Attila 3,04
10. Papp Milán 3,01
11. Vitális Milán 2,92
12. Tuboly Máté 2,79
13. Kiss Balázs 2,76
14. Borsos Filip 2,72
15. Bencze Márk 2,64
16. Priskin Tamás 2,55
17. Kiss Máté 2,52
18. Óvári Zsolt 2,49
19. Babati Benjámin 2,45
20. Csonka Bonifác 2,43
21. Ruisz Barnabás 2,43
22. Kovács István 2,16
23. Bacsa Patrik 1,78
24. Vincze Ádám 1,76
25. Kovácsik Ádám 1,75

*

BLOG LISTA/ABSZOLÚT

1. Csinger Márk 3,45
2. Fadgyas Tamás 3,38
3. Toma György 3,13
4. Lacza Alex 2,90
5. Kiss Balázs 2,88
6. Kovács Krisztián 2,73
7. Fodor Ferenc 2,73
8. Vitális Milán 2,60
9. Bencze Márk 2,60
10. Kiss Máté 2,57
11. Priskin Tamás 2,56
12. Benczenleitner Barna 2,50
13. Kiss Bence 2,50
14. Ruisz Barnabás 2,50
15. Babati Benjámin 2,45
16. Kovács István 2,43
17. Papp Milán 2,42
18. Csonka Bonifác 2,41
19. Tuboly Máté 2,40
20. Szujó Attila 2,40
21. Borsos Filip 2,33
22. Kovácsik Ádám 2,33
23. Vincze Ádám 2,25
24. Bacsa Patrik 2,25
25. Óvári Zsolt 2,20

*

Amikor a két listát összevetjük, mindenképpen figyelembe kell venni, hogy nektek mindenkinél csak egy dobásotok volt, azaz egy számot nyomhattatok a komplett ősz osztályzataként, míg nekem elvileg 18 lehetőségem volt. Ennek ellenére a nyerő hármas megegyezik, ha a dobogó alsó fokai fordítottak. Csinger Márk lett a bajnok, akinek a sajnálatos sérülése miatt csak 10 meccs jutott. Az első pillanattól kezdve látszott, hogy ő más futballkultúrából érkezett és hiába volt „csak” a Primaverában alapember, elképesztő érett játékot nyújtott fiatal kora ellenére. Kíváncsi leszek, hogy a DAC elviszi-e tavaszra és vélhetően jobbára a padra ülteti, vagy tud nekünk segíteni még egy fél évet? Arra mérget veszek, hogy legkésőbb nyártól már nem ETO-mezben fog labdát kergetni. Sajnos.

A hátsó régióban többnyire olyanok szerepelnek, akik tényleg oda valók, de viszonylag keveset is játszottak. A legnagyobb differencia Kovács István, akinek összejött nálam 13 osztályzat és máris jobb pozíciót csípett el, mint a drukkereknél, akik arra szavaztak egyöntetűen, hogy nem tett a közösbe eleget. Belátta ő is, vagy beláttatták vele.

Ami még elmondható, hogy Vitális volt lényegesen visszafogottabb, mint egy évvel korábban, talán a kelleténél jobban megzavarta a DAC-os történet. Benczenleitner összességében jó benyomást tett, kár, hogy nagyobb fantáziát lát a Honvédban nem-játszani az NB I-ben, mint itt folyamatosan kezdeni az NB II-ben. Ha ő hozta meg ezt a döntést, meglehetősen éretlen gondolkodásra utal a választása, ennek ellenére őszintén sajnálom, hogy elmegy. A kezdeti mellőzés után Kovács Krisztián szerencsére nem sértődött be, kiegyensúlyozott átlagot hozott és stabil tag lett. Abszolút pozitív élmény a titán Lacza Alex szerepeltetése, aki talán a korából fakadó félelem nélküli, sokszor meglepően gátlástalan (ez most nem negatív jelző!) játékával még a sötétben is fényt tudott gyújtani néha. Kiss Bencétől azok után, hogy olyan valaki, akinek adok a szavára az NB II legjobb játékosának titulálta a nyáron, inkább csalódás. Ez a kategória Kiss Balázs is, aki kurvajól nyitott nálam, csak sajna elfogyott a szufla kábé a harmadik meccs után és nagyjából Sényőn jött vissza. A már többször nyugdíjazott Kiss Máté ezúttal is a szürke veréb szerepet osztotta magára, amit remekül el is játszott. Engem kimondottan bosszant, hogy egy ilyen viszonylag jó képességű futballista miért nem szakad meg jobban, mert vallom, hogy jobb mentalitással nagyságrendekkel lógni ki fölfelé a második ligából. Priska keveset játszott, akkor is inkább csak szenvedett. Ez a birkózás ennyi idősen már totál szívás. Pappot és Szujót megmondom nektek, nem tudom hova rakni. Azt nehezen hiszem el, hogy ilyen középső védő nincs még vagy harminc akár az NB II-ben is. Nem szeretném kihagyni Tuboly Mátét sem, aki mélyen tudása alatt focizott szerintem. Tekintettel arra, hogy ő az akadémiánk egyik ékköve (ti. potenciális eladható játékos), most egy kicsit nyugodtabb vagyok, hogy nem viszik el.

A végén nézzük meg, miként állnak a nagyon szofisztikált rangsorok is!

*

SZURKOLÓI LISTA/SÚLYOZOTT

1. Toma György 2,54
2. Benczenleitner Barna 2,49
3. Fadgyas Tamás 2,40
4. Csinger Márk 2,06
5. Papp Milán 1,92
6. Kovács Krisztián 1,70
7. Fodor Ferenc 1,66
8. Csonka Bonifác 1,39
9. Kiss Bence 1,24
10. Kiss Balázs 1,23
11. Vitális Milán 0,94
12. Szujó Attila 0,83
13. Tuboly é 0,70
14. Lacza Alex 0,64
15. Kiss Máté 0,55
16. Borsos Filip 0,53
17. Óvári Zsolt 0,47
18. Babati Benjámin 0,46
19. Priskin Tamás 0,46
20. Ruisz Barnabás 0,41
21. Bencze Márk 0,34
22. Kovácsik Ádám 0,29
23. Vincze Ádám 0,24
24. Kovács István 0,21
25. Bacsa Patrik 0,08

BLOG LISTA/SÚLYOZOTT

1. Fadgyas Tamás 2,25
2. Toma György 2,19
3. Csinger Márk 1,92
4. Benczenleitner Barna 1,84
5. Papp Milán 1,55
6. Fodor Ferenc 1,48
7. Csonka Bonifác 1, 38
8. Kovács Krisztián 1,35
9. Kiss Balázs 1,29
10. Kiss Bence 1,01
11. Vitális Milán 0,84
12. Szujó Attila 0,66
13. Tuboly Máté 0,60
14. Lacza Alex 0,56
15. Kiss Máté 0,56
16. Babati Benjámin 0,46
17. Priskin Tamás 0,46
18. Borsos Filip 0,45
19. Ruisz Barnabás 0,42
20. Óvári Zsolt 0,42
21. Kovácsik Ádám 0,39
22. Bencze Márk 0,33
23. Vincze Ádám 0,31
24. Kovács István 0,23
25. Bacsa Patrik 0,10

*

Van némi differencia, főként akkor történt mozgás, ha az egyébként magasra taksált játékos kevesebbet játszott, így lejjebb csúszott a tabellán. Az azonban látszik, hogy az erősorrend eléggé egyértelmű.

Fentebb nem ejtettem szót róluk, de azért muszáj megtenni. Óvári egészen remek volt tavaly, ezzel szemben ez a félszezonja gyakorlatilag értékelhetetlen. Nem tudom, hogy ennek az az oka, hogy mást kellene játszania vagy valami más, de vele kezdeni kéne valamit, mert fontos láncszem lehet. Borsos Filipnél beégett a nyáron lőtt ollózós gólja, azzal magasra tette a lécet, amit nyilván le is vert. Nem szeretek egy momentum alapján elásni senkit, de neki az Ajkán bemutatott magánszám után sokat kell tennie ahhoz, hogy nálam visszajöjjön. Bencze Márk. Egyszer kicsit megalázó módon szünet előtt lehozta Tímár. Nem igazán bizonyította, hogy kirobbanthatatlan lenne a kezdőből. Sajnos Babati sem hozta, amiért itt van, a gól/meccs mutatója nem átlag feletti, pedig egy sokszoros NB I-es játékostól mi mást várna az emberfia?

*

Összegzés? Volt jobb és remélhetőleg lesz is. Úgy tudom, hogy a klubházban inkább elégedettek a fejek, ami gáz, ha igaz.

Én annyit tudok mondani, hogy személy szerint nekem nagyon kevés volt az elmúlt félév és nem kockáztatok nagyot, ha azt mondom, nem vagyok egyedül.

Ugye van szándék arra, hogy megtartsanak a klub feltétlen szimpatizánsának, aki elég sok időt és energiát fektet abba, hogy magasra tartsa a lángot azoknak, akik még jönnek ezen az egyelőre semmibe vezető úton?

Nem hálát várok, hanem szimpla megbecsülést.

Hajrá ETO!