Petit Trianon

nem, nem, soha (fotó: Kisalföld)

A tizedik percben Galád Iván örömittasan csapott a levegőbe, majd boldogan borult az egyik stábtag nyakába. Nyeregben érezte magát, azt gondolta, joggal, hogy innen minden sima lesz. Honnan is tudhatta volna, hogy az a kis közösség, amit King Pinyő összerakott, ahol nem számított, ki, honnan jött, olyan gyúelegy, ami bármikor robbanni képes. Millió helyről jöttek, totál különböző emberek, akik zöldbe bújva, egyszerre látták a célt, a győzelmet. A Nyitrai Lelkeseknek még volt tizenkét jó percük, de aztán máris szembesültek Franz Beckenbauer klasszikusával, miszerint keine Chance… Innentől kezdve iskolajáték következett. Lenghettek a lobogók, szépen egymás mellett, maga Wilson elnök sem képzelhetett volna szebbet úgy kilencven évvel korábban, szinte megvalósult a Dunamenti Köztársaság.

Plusz Baltikum.

Plusz Kaukázus.

Plusz Brazília.

Plusz Gabon.

*

2010. július 8.

EL selejtező, 1. forduló

Győri ETO – FC Nitra 3-1 (1-1)

3.518 néző, vezette: Jug (SVN)

ETO: Sánta – Tokody, Đorđević, Fehér, Szabó – Koltai (56’ Ceolin), Pilibaitis, Kiss (46’ Babić), Kink – Nicorec, Aleksidze (75’ Copa). Edző: Pintér Attila

Nitra: Hroššo – Kaspřák, Štetina, Tóth, Glenda – Bališ (46’ Kolár), Leško, Šimončič, Sloboda (61’ Valenta) – Mikuš (51’ Rák), Hodúr. Edző: Iván Galád

Gólok: 10’ Hodúr 0-1, 22’ Aleksidze 1-1, 60’ Nicorec 2-1, 90+2’ Kink 3-1

*

2010. július 8.

Felkészülési mérkőzés

Győri ETO – FK Rača 8-0 (5-0)

ETO: Stevanović (Marinescu) – Nagy Á., Berde, Totadze, Föglein – Morrison (Ganugrava), Ćetković, Trajković (Nyitrai) – Tikac (Hudec), Dinjar (Horváth), Ahjupera

Gólok: Ahjupera (3), Totadze, Dinjar, Ćetković, Horváth, Hudec

magasabb szint

Kategória: mérkőzés, történelem | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Képzelt riport

nagyobb állvány nem volt? (fotó: pcx.hu)

-Helló, szia, szevasztok, itt az FM Izé, tudjátok, csak nálunk hallhatjátok, meg másképp! Meg izé!

-Ne izélj már, Marcell!

-De jól mondod, annyira spontán vagy, imádlak, Krisztike, mintha nem írták volna le!

-Nem írták le, Marcell!

-Neked lehet, hogy nem, Krisztike! De én pörgök ezerrel! Jöhet is valami durva a Green Day-től!

-Egy hete azt sem tudtad, hogy mi az a Green Day…

-Én profi vagyok, Krisztike! Most már úgy szeretem a Green Day-t, mint előtte soha.

-Hülye vagy, bazmeg!

-Ne beszélj így, Krisztike! Csúnya a szád. Profik vagyunk! Juhúúú!

-Beadom a vendéget!

-Mindenkinek és mindenképpen szép napot, szervusz tekintetes úr!

-Marcell!

-Rég jártál nálunk, mi a mizújság?

-Marcell!

-Laza vagyok mint mindig, kérdésem meg nincs, miről szeretnél beszélni? Kérlek parancsolj!

-Marcell!

-Mi van, mi van, mi van, Krisztike?

-Hétfő van…

-És akkor mi van, Krisztike?

-Önállóság…

-Az meg mi a fasz?

-Kérdezd azt, ami eszedbe jut, Marcell! Adom a vendéget!

-Vendég is lesz, Krisztike? Nincs benne a szerződésembe.

-Meglepetés!

-Felmondok!

-Nem mered!

-De igen!

-De nem!

-Tényleg…

-Akkor indul, Marcellka!

-Helló! Ki vagy?

-Futballista vagyok és Balázsnak hívnak.

-Nem kérdeztem.

-Gondoltam, fontos.

-Aki mondja, annak lehet. Nekem nem.

-A tekintetes úr azt mondta…

-Ja, az más! Mióta játszol a ZAC-ban?

-Soha nem játszottam a ZAC-ban.

-Krisztike!

-Igen, Marcell?

-Valami nem stimmel, szerintem.

-Minden oké, Marcellka! Lazuljál le szépen!

-Amikor kicsi voltam, sokat fociztam egy nagyfiúval, akiről már akkor tudtam, hogy sokra fogja vinni.

-Tovább is van, Balázs?

-A tekintetes úr fiai is ott voltak.

-És a nagyfiú?

-Ő már nagyon nagyfiú lett.

-Egyre jobb, Balázs, egyre jobb.

-Többre is vihettem volna, de elbasztam. Tudod, Marcell: fiatalság, bolondság…

-Itt én kérdezek, ne terjeszkedj túl, Balázs…

-Rendben.

-A válogatottsággal mi a helyzet, Balázs?

-Túl vagyok rajta.

-Nem eszik olyan forrón a kását.

-Mire gondolsz?

-Meg tudjuk oldani…

-A teljesítmény számít.

-Akarod?

-Nálam már nem téma.

-Akarod?

-Szerintem jó a csapat így is…

-Nélküled? Mondom: Nélküled?

-Felálljak?

-Jó lenne.

-Sérült az Achillesem.

-Azt akárki mondhatja.

-Mutassam?

-Fingom nincs, hol van az az Achi… izé… Reklám mehet? Izé!

-Mutatom.

-Ez nem az SurgeonTV.

-Nem beszélek idegen nyelvet.

-Nem probléma.

-Huhh…

-Mik a céljaid, Balázs?

-Szeretnék egy jó csapatban játszani az NB I-ben.

-Gyere haza fiatal!

-Esetleg ebben tudna valaki segíteni?

-Beszélhetünk róla.

-Komolyan?

-A szíveddel minden okés? Ha nem, az sem baj, sőt! Kezdenénk egy FB poszttal, aztán meglátjuk.

-Vetkőzzek?

-A röntgen mindenen átmegy.

-Kicsit bizsereg.

-Szerintem a hülye hajad miatt.

-Kabala.

-Krisztike! Őt tényleg a Mazsi bá küldte?

-Aha!

-Akkor zene!

-Valami keményebb? Mondjuk a Europe-tól a Final Countdown?

-Az nagyon durva lenne, Krisztike!

-Új imidzs, bazmeg…

-Hadd szóljon! Küldöm az összes Marika néninek!                 

Kategória: mindenmás | Címke: , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Kellemes kis matiné

megint keressük a fényt (fotó: saját)

Amikor hirtelen vége lett a home office-nak, ami egyébként csak részben igaz, mert most egy hétig itthon vagyok, utána pedig egy hétig az irodában, aztán kezdődik minden elölről, szóval, amikor először kellett visszamennem három hónap után, sírtam. No nem igazából, csak belül, de annál keservesebben. A testem rázkódott a kocsiban, ahogy leparkoltam, üveges szemmel hallgattam végig a Monkey Dance-t, mozdulni sem bírtam, a zene az agyam legmélyéig hatolt, nem tudom, milyen bűnt követtem el, amiért így büntet az isten, remélem, majd a végén a mennybe jutok, mert a zenei szerkesztőkre biztosan a pokol vár, jogosan. Nincs mit tenni, ez a valóság, győztünk, a pandémia lecsengett, de hiszen tudtad, hogy ez lesz, nem?, a legfaszább országban élsz, ahol úgyis minden megoldódik, csak fogjál össze, vagy fogjad be a szád.

Az irodaházba lépve kezdődött azzal, hogy teljesen elszoktam az idegen arcoktól, akik ugyan nem voltak idegenek, hiszen évek óta szívtuk ugyanazt a levegőt, de most mégis úgy néztem az apró helységben ülő emberekre, mintha korábban egyáltalán nem találkoztunk volna. Szervusztok zombik!, hadartam, milyen vicces vagyok, veregettem meg a vállam, és máris magamra húztam az ajtót, ami végre elválasztott tőlük, mindenkitől, az egész világtól. Most kéne ezzel a lendülettel a hátsó ajtón távozni, hasított belém a gondolat, de megint győzött a kenyérgyávaság. Az asztalom üres volt, pont úgy, ahogy hagytam, csupán a monitor, a billentyűzet és a telefon búslakodott szépen egymás mellett, elhagyott árváknak tűntek, jól állt nekik a fekete szín. Biztos nagyon hiányzott már nekik a leütés, a gondterhelt szempár, ami valami nagyon fontos adatsor után kutat, no meg a vonal bontása utáni, kagylóba suttogott miértgondolodhogymindentjobbantudszbazdmeg?. Bekapcsoltam a gépet, szinte égette az ujjamat az ON, óráknak tűntek a másodpercek, talán eldugult a homokóra?, vagy mi a frász?, nem segített semmilyen fohász, a képernyő lassan elszürkült, furcsa betűhalmaz jelent meg rajta, ami idővel szavakká, sőt mondattá rendeződött: ACCESS DENIED. Szóval így állunk, ez már a gépek lázadása, az apátia tettetés volt csupán, gonosz tréfa, esetleg a sértettséget transzformáltátok ellenállásba? Vagy simán kirúgtak, és a HR így adja tudtomra az utilaput? Milyen elegáns!, mi akartunk szólni, de aztán arra gondoltunk, hogy nagyon megrázna a dolog, esetleg valamilyen őrültséget követnél el, ugye ott vannak a gyerekek, ez így jobb, humánusabb megoldás, mert itt vannak a kollégáid, a barátaid, akik majd megvigasztalnak. Ja és holnap már nem kell bejönni.

Pur-Pur kenyér visszajár (fotó: saját)

Az IT két csengés után felvette a telefont. Ismerjük a problémát, szinte mindenkivel megesett már. Lépjél ki minden alkalmazásból, aztán öt perc múlva próbálkozz újra! Üdv újra a fedélzeten!

*

Nem tudom, mivel szigetelték a klubház tetejét, da ha vastag kátrányréteg van rajta, akkor nem irigylem a végig fent dekkoló, és a komplett meccset rögzítő két kollégát. Egyébként nagyobb panaszuk nem lehetett, mert annyira nem volt meleg szombat délelőtt, és a páratartalom is megfelelt a közép-európai átlagnak. Mármint a globális felmelegedés előtti időszakban számított értéknek. Ezek után igazán üdítően hatott, hogy a kezdő tizenegy is pörgősre vette a figurát. A gyors gólt köszönjük meg elsőként Kiss Máténak, aki izmos szabadrúgást eresztett meg huszonikszről, de ne feledkezzünk meg a vendégportásról sem, aki meglehetősen kacskán igyekezett hárítani a löketet. Priskának nem volt nehéz dolga a végén. Pár perccel később jött a második dugó is, ezt azonban a spori annulálta, mert lesre futott valaki, biztos így volt. A srácok tetszetősen tették a lasztit, látszott, hogy nagyjából mit akarunk játszani, az más kérdés, hogy helyzetre már nem futotta. Beugrott a januári kezdés Gyirmóton, ahol szűk egy hónappal a szezon zárása után úgy csináltak a fiúk, mintha totál elfelejtették volna a szakmájukat. Ehhez képest most több mint három hónappal az utolsó meccs után, komoly ugrást tapasztaltam, nem hátra. A csapatban volt két próbázó. Jobbszellőben Süvöltős Adrián ficánkolt a Paks U19-es keretéből, míg a Soroksárról elköszönt Molnár Róbert balbunkóban igyekezett jó képet mutatni magáról. Utóbbiról sajnos nem igazán derült ki, hogy mire képes, mert a lipótiak nem tették különösebben próbára. Volt mondjuk két jó ütemszerelése, viszont az előrejátékban nem tűnt kreatívnak. Süvöltős, akiről folyamatosan a Debreceni Dózsa egykori kézise jutott eszembe valamikor a nyolcvanas évekből, no meg két barátom a Beszédes Nevűek Klubjából (Mosolygó Miki és Roppantó Robi, szevasztok!), lényegesen többet volt játékban, mint a túloldalon Gaál Bálint, aki most inkább az alibizést választotta. Egy esély mindenképpen adnék neki, mármint Süvöltősnek.

A félidőben volt még egy Kiss Máté szabcsi, ami a kapufán zárt, mivel a kapus most ügyesebb volt, aztán jöhetett a szünet.

A második játékrészt totál sorcserével kezdtük, többek között pályára került a legendás Lipi, illetve két új arc. Szuhodovszki Somára emlékszem egy régebbi, MTK ellen meccsről, a Hidegkutiban okozott némely problémát. Most elég passzív volt, nem igazán vett részt a játékban, amit értek is, meg nem is. Ha én ide akarnék jönni, akkor szétszakadnék. Finoman szólva ő nem ezt a taktikát választotta. A másik meglepetésember a régi ismerős Vankó Imre volt, aki Somával ellentétben nagyon is pörgött. Voltak ígéretes elfutásai, az egyik ilyen végén gólpasszt is adott. Az a találat, amit Farkas Balázs jegyzett, jár a taps a támadás követéséért, majd a pontos befejezésért!, az újbóli vezetést jelentette, mert rögtön fordulás után Winkler rúgott egy pimasz gólt. A pályán lévő fehérek akkor még ismerkedtek egymással és a körülményekkel. Ennek a társaságnak kicsit nyögvenyelősebben ment a játék, olybá tűnt, hogy szépen építgetünk hátul, miközben várjuk a lehetőséget a gyors ritmusváltásra, amivel megindulunk a másik kapu felé. No ez utóbbi, mármint a ritmusváltás többnyire elmaradt. Vaske robotolt a szokásos módon, most is volt vagy harminckét labdaszerzése, jellemzően becsúszással, de az elől lévőket nem igazán tudta játékba hozni. A gól pont egy olyan mozzanat volt, amikor ez mégis sikerült. Vashkeba-Vankó-Farkas: touché!

minden zöld, minden szép (fotó: saját)

A hetvenötödik percben jött az utolsó változtatás, amikor öt helyen módosított a Herczeg-Tuifel páros. Tudni kell, hogy a második félidő az előzetes megállapodás alapján kerek egy óráig tartott. Lipinek például most csak húsz perc jutott, ami érthető a korára és arra tekintettel, hogy csak most csatlakozott a kerethez. A játékban már különösebb dolgok nem jöttek, a Lipót bőven elégedett volt azzal, hogy ritkán engedett minket a kapujához, a támadásvezetésben nem voltak nagyobb ambíciói, mi meg inkább az összjátékot gyakoroltuk, mint a befejezéseket.

Az új idők új szeleinek megfelelően rengetek fiatal játszott, akik egyáltalán nem lógtak ki lefelé. A „régiek” közül Gyurákovicsnak volt egy nagy védése, Kovács megbízható volt, Múcska jól mozgott, Vitális kutyakemény, Szabados a védekezésre koncentrált, Farkas gólt rúgott, Márton birkózott. Az újak esetében Kerkezzel nem szeretnék találkozni egy sötét sikátorban, Sipőcz sokszor vett részt az összjátékban, még higgadnia kell, Pereira elegáns, Szabót még faragták is, míg Ruiszt nem tették próbára. Kell a srácoknak az idő, de lehet belőlük valami.

Az újrakezdés többet adott, mint amit vártam, de azt mindenki tudja, hogy nem most kell megváltani a világot. Ahogy mondani szokták, a foglalkozás elérte célját.

*

WKW ETO – Lipót Pékség 2-1 (1-0)

250 néző

ETO (1. félidő): Gyurákovics – Kovács, Vári, Fejes, Molnár [Soroksár SC] – Múcska, Kiss, Vitális – Süvöltős [Paksi FC], Priskin, Gaál.

ETO (2. félidő): Rengel – Szabados, Lipták, Dvorschák, Kerkez – Bagi, Vashkeba – Szuhodovszki [Duna Aszfalt-TLC] – Sipőcz, Farkas, Vankó [Szeged-Csanád Grosics].

ETO (75. perctől): Ruisz – Bagi, Pereira, Dvorschák, Kerkez – Simon – Vashkeba, Szabó – Szuhodovszki, Márton, Vankó.

Gólok: 2’ Priskin 1-0, 48’ Winkler 1-1, 74’ Farkas 2-1

Jók: Fejes, Múcska, Kiss, Vashkeba, Vankó

Kategória: felkészülés, mérkőzés | Címke: , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Fel, készülés

 

begyakorolt figura (fotó: abiprod.com)

Összeállt a nyári progi.

A következő szezon beosztása alapján három NB I-es, egy NB II-es és három NB III-as társasággal csapunk össze. Ez már majdnem olyan kép volt, mintha Laczkfi Jánost idéztem volna, aki valahol azt írta, hogy kerestünk hét nyolcpettyes katicát és nyolc hétpettyes katicát.

Szerintem nem rossz, sőt egészen értelmezhető feladatsort kell a srácoknak teljesíteni.

Valszeg egyébként pszichológus is besegített a tervezésbe, én ezzel magyarázom a BVSC meghívását, ahol jelenleg alkalmazásban áll a hentes Gulyás Máté.

Most már tényleg csak csapat és vezetőedző kéne.

*

2020. július 4. 11 óra (Lipót)

Lipót Pékség – ETO

2020. július 11. 11 óra (Lipót)

ETO – Budafoki MTE

2020. július 15. (Soroksár)

Soroksár – ETO

2020. július 18. (Győr)

ETO – Balatonfüred

2020. július 22. (Győr)

ETO – BVSC-Zugló

2020. július 25. (Zalaegerszeg)

ZTE – ETO

2020. július 29. (Győr)

ETO – Budapest Honvéd

 

Kategória: felkészülés | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Szabad egy táncra?

mindenki helyettesíthető (fotó: port.hu)

A Hosszabb mint zöld Blog értesülése szerint hirtelen megszakadtak a tárgyalások az ETO és Tornyi Barnabás között, így a korábban több NB I-es csapatnál, így Győrben is megforduló, jelenleg az Egyesült Államokban dolgozó tréner biztosan nem lesz a csapat edzője. Magát megnevezni nem akaró forrásunk szerint a tengerentúlon dúló koronavírus járvány miatt hiúsult meg a szerződés, mivel nem lehet tudni, Tornyi mikor hagyhatja el Orlandót, és a klub olyan valakit keres, aki pár napon belül megkezdheti a munkát. Blogunk információi szerint végül Eric Gerets lehet a befutó, akit egyesek már látni is véltek elegáns öltönyben az ETO Park Hotel parkolójában, illetve úszógatyában a stadion egyik zuhanyzójában, ami a legközelebb található ahhoz a régi, már lebontott kabinhoz, ahol a régi stadionban tusizott, miután kiszórta a játékvezető sporttárs azon a legendás 3-0-s meccsen.

Tornyi egyébként azt követően került képbe, miután a kisalfold.hu megírta, hirtelen megszakadtak a tárgyalások az ETO és Szabó Zoltán között, így a jelenleg Topolyán dolgozó tréner biztosan nem lesz a csapat edzője. Egy magát megnevezni nem akaró forrás szerint az egykori futballistát a Puskás Akadémia kereste meg visszautasíthatatlan ajánlattal, felkínálták számára az akadémia szakmai igazgatói posztját, amit közel másfél órás gondolkodást követően elfogadott, majd az eBay-en rendelt egy ’65-ös Cadillac-et.

Szabó egyébként azt követően került képbe, miután az nb1.hu megírta, hirtelen megszakadtak a tárgyalások az ETO és Moke Adede Moto között, így a korábbi győri közönségkedvenc csatár, aki korábban Angolában is dolgozott edzőként, de jelenleg éppen nincs munkája, egyelőre biztosan nem lesz a csapat edzője. Egy magát megnevezni nem akaró forrás szerint a megállapodás azért nem jött össze, mert kiderült, Moke edzői papírjai nincsenek teljesen rendben, a Botswanában megszerzett CAF Pro licensz ugyanis legjobb esetben egy kettes TF diplomával egyenértékű, így nem csak a kispadra nem ülhetne le, de még az öltözőbe se mehetne be.

Moke egyébként azt követően került képbe, miután a semlegesterfel.com megírta, hirtelen megszakadtak a tárgyalások az ETO és Varga Péter között, így a lipóti sikertréner biztosan nem lesz a csapat edzője. Egy magát megnevezni nem akaró forrás szerint a megállapodás azért nem jött össze, mert Varga imádja a Lipóti Pékség által gyártott kakaós csigát, így a zöld-fehérek által felajánlott több raklapnyi Győri Édes édeskevésnek bizonyult.

Varga egyébként azt követően került képbe, miután a futbalnet.sk megírta, hirtelen megszakadtak a tárgyalások az ETO és Peter Lérant között, így az egykori szlovák olimpiai válogatott játékos, aki játszott a német amatőr ligában, illetve a szlovák mellett az osztrák, a svájci, a horvát, a lengyel, a magyar, a szlovén, a görög és a bolgár elsőosztályban is, február óta pedig a Szeredet trenírozza a Fortuna Ligában, egyelőre biztosan nem lesz a csapat edzője. Egy magát megnevezni nem akaró forrás szerint a megállapodás azért nem jött össze, mert csak.

Lérant egyébként azt követően került képbe, miután a nso.hu megírta, hirtelen megszakadtak a tárgyalások az ETO és Pintér Attila között, így a korábbi győri aranykovács mégsem lesz a csapat edzője. Egy magát megnevezni nem akaró forrás szerint a megállapodás azért nem jött össze, mert miután Pintér vázolta elképzeléseit, majd rátértek az anyagi részletekre, a felek jót nevettek és barátsággal elköszöntek egymástól.

És mindez mehetne még a végtelenségig, de nem fog.

Egyébként mindenkinek ajánlom a Showder Klub futó ismétléseit az RTL II-n, ha tényleg nevetni akartok.

Kategória: mindenmás | Címke: , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Új generáció

bemenni volna jó (fotó: saját)

Miért van itt ennyi szék, apa?

Ide jönnek az emberek

A betonházakból

És nézik talán a füvet?

Hú, ez nem is rossz ötlet!

Még pénzt is lehetne kérni

Gondoljunk csak arra

Hogy a palackos vízért is

Mennyi jámbor lélek

Fizet.

 

Ez azonban más, angyalom

Itt a játék a lényeg

Amit te még csak a tévében

Láttál, miközben apád

Néha fent volt a plafonon

Most pihennek a bácsik

Gyűjtik az erőt

Mert anélkül hiába

Van gondolat millió

Csak az eredmény számít.

 

Majd behúzzák szépen a csíkokat

Lesz két nagy kapu

Amibe lövik a gólokat a mieink

Számtalan, és akkor azok a székek

Sem ásítanak üresen

Üvölt majd az egész lelátó

Térdre rogyva kér

Kegyelmet a Barcika

De rossz hírem van

A csapatunk erre nem kapható.

 

Ugye kijössz velem majd?

Szorítjuk együtt a karfát

Ami nincs ugyan, de elképzelni

Nem nagy ügy

A Papa néz minket fentről

Onnan jobban látszik a les

Kirajzolódik a passzsáv

Szép, hosszú egyenes

Teli torokból kiáltjuk, hogy hajrá!

S az ETO újra NB I-es lesz!

Kategória: mindenmás | Címke: , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Minden jó, ha rossz a vége

szerintem ez jó, pedig nem (fotó: Labdarúgás)

Amikor azt mondjuk, hogy a múltban minden szép volt, álljunk meg egy pillanatra, gondolkodjunk, és hamar rájövünk, nem így volt. Nagyjából ebben az időben rajtam kívül sokan gondolhatták azt, hogy Jutka néninek csak rossz napja van, elfáradt, azért viselkedik olyan furcsán. Most már biztosan tudom, habár bizonyítékom nincs rá, hogy Jutka néninek komoly problémái adódtak, amire nem biztos, hogy jó válaszokat adott. Ennyi év elteltével azonban kedves emlékké szelidül, ahogy lassan, de biztosan elszenderedik, a feje békésen pihen a tanári asztalon, mi nem szólunk semmit, a korábbi nagy ricsaj elcsendesedik, mindenki némán ül a padokban, egyesek előveszik a tankönyvet és olvasni kezdik, mások szerint ez azért túlzás, így inkább nem c sinálnak semmit. Várjuk a csengetést, mint megváltást, és valóban ez történik, Jutka néni kábán felnéz, láthatóan nem is sejti az első pillanatban, hogy hol van, aztán örömmel fedezi fel az ismert arcokat, amik érdeklődve néznek rá, nocsak!, miért nem ordibál a Fodor Zoli?, hasít belé a felfedezés, közben hallja a folyosó morajlását, mi lehet ez?, aztán leesik a tantusz, szünet van, menjetek isten hírével, hasít fejébe a megváltó gondolat, de nincs ereje szólni, szerencsére a szemével még tud jelezni, amit most, és csak most, mindenki megért, így fegyelmezetten, kettes sorokban kimegyünk az udvarra vidulni.

*

1980. június 14.

Vasas SC – Rába ETO 3-2 (2-1)

3.000 néző, vezette: Urbán

Vasas: Mészáros – Török, Hegedűs, Komjáti, Kántor (15’ Rácz) – Müller (58’ Híres), Zombori, Rixer – Birinyi, Szebegyinszky, Izsó. Edző: Mészöly Kálmán

ETO: Palla – Baumann – Csonka, Pardavi (62’ Pénzes), Onhausz, Magyar – Füzi, Mile – Szabó, Glázer (46’ Hajszán). Edző: Kovács Imre

Gólok: 23’ Füzi 0-1, 29’ Izsó 1-1, 33’ Izsó 2-1, 59’ Komjáti 3-1, 87’ Szabó 3-2

*

„Végig rendkívül gyengén játszott mindkét csapat. Különösen az első félidőben volt elkeserítően rossz a játék. Mászáros ritkán látható könnyelműsége kellett ahhoz, hogy ’felébredjenek’ a vendéglátók. Amint ’összekapta’ magát a Vasas, azonnal fordítani is tudott az álláson. Ez a teljesítmény sem érte el azonban még a közepest sem, de a rendkívül gyenge napot kifogó, és még csak különösebben nem is igyekvő Rába ETO ellen egy fellángolás is elég volt a biztos győzelemhez.” – írta pikírt módon a Kisalföld a szezonzáró meccsről, és nem biztos, hogy nem volt igaza

*

„Sportszerűtlenül gondolkodó és fegyelmezetlenül játszó labdarúgóink eredménye az ’ismételt balsiker’.” – préselte ki magából Kovács Imre bácsi a Népsportnak, és ebből csak az derül ki, hogy már a nyolcvanas évek legelején is dívott a virágnyelv használata a magyar labdarúgásban.

*

Mindegy volt már nekünk csak legyen vége, a kiesés réme elszaladt pár fordulóval hamarabb, a nihil, a semmit sem akaró posvány itt volt velünk, mintha a sors látta volna előre a nyolcvanas élvek posványát, amit aztán meglepő módon kicsit később felkavart valaki, de ne szaladjunk annyira előre. A Vasas ezzel a győzelemmel dobogós lett és játszhatott az UEFA Kupában ősszel, igaz, a Boavista már akkor is kemény diónak bizonyult, mi meg a tizenharmadik helyen zártunk, mert akkor még volt ilyen az NB I-ben. Imre bácsi maradt a tréner és igazából nem is változott semmi a következő szezonban. Mikor a Vasas búcsút mondott Európának októberben, mi Békéscsabán kaptunk ki, és maradtunk kívül a tízen.

Zombi emberek jártak meccsre és várták a csodát.

Kategória: mérkőzés, történelem | Címke: , , , , , , , | 2 hozzászólás

A meccs addig tart, amíg

tiszta, élő gyapjú (fotó: Kisalföld)

Bemész, egyenlítesz!, mondta nyolcvannyolc tavaszán Mário Juliato mester a szünetben a Julio César helyére beküldött Moto Adede Mokének. A Benfica ekkor szűken, 1-0-ra vezetett Chalana góljával a Rio Ave ellen. A huszonhat éves támadó elképzelte, ahogy Pimenta kapus gyors kirúgását követően végig kígyózik a vendégek védelmén, jobbra-balra dőlnek a hátvédek, végül Lourival kényszerítőjét visszakapva felvarrja a bőrt a ficakba, de úgy, hogy Silvinónak esélye se legyen a hárításra. A meccset követő napon a Benfica képviselője kopogtat szerény otthonának ajtaján, akit illedelmesen beinvitál, kávéval kínálja, váltanak pár szót az időjárásról, majd előkerül egy komplett szerződéstervezet, ami öt évre szól, kicsit kéreti magát, úgy tesz, mintha hezitálna, miközben majd kiugrik a szíve izgalmában, aztán persze aláírja, s mikor az elegáns úr távozik, hatalmasat üvölt boldogságában.

Moto Adede Moke tisztességesen ledarálta a második félidőt, esélye sem volt, nem hogy helyzetbe kerülni, de még labdához sem érni, pedig a Benfica sem erőltette meg magát, másnap sem érkezett váratlan vendég a Vila de Conde-i apartmanba. A Rio Ave végül kiesett a szezon végén, Moto Adede Moke pedig tovább ábrándozhatott a nagy ugrásról, persze mindhiába.

Aztán kilencvenöt nyarán megjelent Győrben. Nem volt már fiatal, hiszen jócskán benne volt a harmincharmadik évében, gyors sem volt, mert a kor már csak ilyen, de valakinek fontos volt, hogy eladja egy magyar klubcsapatnak, ahol valakinek fontos volt, hogy alkalmazza. Még gólt is rúgott egyet.

Tiszta szerencse, hogy voltak keretben fiatal srácok, akiknek tényleg fontos volt a címer, a zöld-fehér dressz és az ilyen fontos derbiken is helyén volt a szívük.

Például Fehér Miki.

*

1996. június 5.

Győri ETO – MTK 1-0 (0-0)

5.000 néző, vezette: Tóth

ETO: Brockhauser – Lakos – Lantai, Szabó B. – Puglits, Korsós, Urbán (80’ Mikóczi), Iftodi, Füzi (76’ Fehér) – Moke, Lazăr. Edző: Haász Sándor

MTK: Babos G. – Oprişan – Kuttor, Horváth – Babos Á., Farkasházy (85’ Strasser), Illés, Csillag, Zsivótzky – Csertői, Kenesei (55’ Hamar). Edző: Garaba Imre

Gól: 89’ Fehér 1-0

Kiállítások: 56’ Csertői, 83’ Lakos, 85’ Oprişan

színes lapok nyakra, főre

Kategória: mérkőzés, történelem | Címke: , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Kezdjük újra

játszás volt (fotó: saját)

Aki hallgatja a híreket, az már tudja: mától kezdve lehet futballmeccsre menni.

Persze vannak szabályok, példának okáért ki kell hagyni három széket egymás mellett, plusz nem ülhetünk egymás mögé, ami már azért is jó dolog, mert így legalább senki nem fog a loboncos hajadba szotyizni, vagy rád önteni a sört, vagy ami még rosszabb, rád önteni a mangós Pepsit, ami önmagában is felér a terrortámadással, szóval távolságot kell tartani, ami lássuk be, jogos igény, mert nekem alapból semmi közöm számos drukkerrel, szimplán azért, mer’ szerény véleményem szerint A. Hitler nem pozitív hőse a világtörténelemnek, ami persze lehet vita tárgya, még akkor is, ha Zuckerberg testvér szerint legyek elfogadó, de azért van egy bizonyos határ. Trianon példának okáért fáj, de nem úgy. Pont.

Jönnek a változások és van, aki szerencsés, például az a kétszáztizennégy ember, aki a Mezőkövesd-Zsóry fanja és most megkapta a lehetőséget, hogy elmenjen a Puskásba egy MK-döntőre. Nem sajnálom őket, de mindenkinek a figyelmébe ajánlom, hogy voltak idők, amikor a megjelenés korlátja az volt, hogy mennyi autót bír el a 81-es főút, nem pedig az, hogy mire ad engedélyt a tekintetes úr. Tök jó, hogy erről már nincs szó, de mégis érzek némi áthallást…

Na de most már rátérek a lényegre.

Meccset játszott az elvileg első csapat az u19 ellen, a zöldek a rózsás mellényben pompázó ifjú titánokkal szemben. Zártkapusan.

Megnéztem.

Szakmai elemzést ne várjatok, a srácok mozogtak egy jót. Ami jó hír, hogy senkinek sincs súlyfeleslege.

Nincs különösebb jelentősége, de a vége 0-1-es félidőt követően 2-2 lett.

A próbajátékon lévő kapus srác valszeg túlpörgött, így behibázott kettőt, a másik oldalon ellenben Dobos kolléga rendkívül jól mozgott, így kettő alkalommal rendkívül jól érkezett.

Ez az egész igazából semmit sem jelent.

Reméljük, hogy készen állunk a bajnokságra.

*

2020. május 28.

ETO – ETO u19 2-2 (0-1)

ETO: Rátkai – Kovács, Vári, Fejes – Vashkeba – Kun, Bagi, Simon Á. – Dobos, Priskin, Tömösvári (Kiss M.)

Gólok: Dobos (2)

Kategória: felkészülés, mérkőzés | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Avatás

rengeteg sok nyakkendő (fotó: Kisalföld)

„Hatezer fehér inges, ragyogó arcú úttörő vonult fel vasárnap délelőtt a győri városi tanácsháza előtt. Úttörőavatás volt. Ezer kéknyakkendős pajtást avattak úttörővé, és négyszázötven kisiskolást kisdobossá. A most végző nyolcadik osztályosok közül nyolcszázötvenen tették le az esküt a Kommunista Ifjúsági Szervezetre.”

*

Első

A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.

Keglovich nagy lendülettel futott el a szélen, és az alapvonal mellől élesen középre adta a labdát. Cserháti beleütött a labdába, Morvai elé pattant, aki két lépésről a léc alá lőtt. 1-0.

Második

A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.

Keglovich csatázott Sándorral. A salgótarjáni jobbhátvéd kézzel ütötte le a labdát a tizenhatoson belül. A megítélt büntetőt Povázsay a bal sarokba lőtte. 2-1.

Harmadik

A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.

Morvait szabálytalanul akadályozták a tizenhatos oldalvonalánál. Palotai ívelte kapura a szabadrúgást és Oláh II olyan szerencsétlenül nyúlt a labdára, hogy lábáról a labda a bal felső léc belső éléről perdült a hálóba. 3-1.

Negyedik

A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.

Povázsayt akadályozták szabálytalanul a salgótarjáni védők. A megítélt szabadrúgást Palotai jól eltalált lövéssel küldte a bal felső sarokba. 4-1.

azt onnan nem fogod kiszedni (fotó: Kisalföld)

Ötödik

A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.

Povázsay nagy lövése a felső lécről Orosz elé pattant. Fejjel Morvaihoz továbbított, aki okosan a tisztán hagyott Povázsay elé tálalta a labdát és a balösszekötő a hálóba lőtt. 5-1.

Hatodik

A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.

Morvai lefutotta a védőket, Ferencz mellett a tisztán álló Povázsayhoz továbbított, aki laposan a hálóba lőtt. 6-1.

*

„A Vasas ETO Salgótarján elleni győzelme azt bizonyította, hogy a korszerű, gyors támadásvezetést siker koronázza, ha a csatárok minden helyzetből kapura lőnek. Ezen a mérkőzésen Morvai jó játékának örültek különösen a szurkolók, de sok dicséretet kapott Adrigán is, aki lelkes, csupaszív játéka mellett ezúttal hasznosnak bizonyult azzal, hogy mindig pontosan adta társaihoz a labdát.”

*

1963. május 26.

Vasas ETO – Salgótarjáni Bányász 6-1 (3-1)

9.000 néző, vezette: Benkő

ETO: Barna – Kiss, Orbán, Tamás – Palotai, Adrigán – Szaló, Morvai, Orosz, Povázsay, Keglovich. Edző: Szusza Ferenc

Salgótarján: Cserháti – Sándor, Ferencz, Oláh II – Szojka, Menczel – Krisko, Horváth, Taliga, Krajcsi, László. Edző: Bodola Gyula

Gólok: 3’ Morvai 1-0, 5’ Krajcsi 1-1, 25’ Povázsay (11-es) 2-1, 36’ Oláh II (öngól) 3-1, 59’ Palotai 4-1, 75’ Povázsay 5-1, 80’ Povázsay 6-1

Kategória: mérkőzés, történelem | Címke: , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése