Több mint játék

így kell ezt csinálni (fotó: Kisalföld)

„Korsós három gólt lő. Három gólt csak jó játékos lőhet. Korsósnak azonban van egy mozzanata, amelyben már egy kis nagyság is felcsillan. Persze, a játékvezetőt »átejteni« galád dolog. De vannak itt is minőségi különbségek és Korsós trükkje I. osztályú.

Rohamoz az ETO. A Vasas tizenhatosánál szabadrúgás az vendégek javára. Hátul fellazult a hazai védelem, könnyen baj lehet, időt kéne nyerni. Korsós rohan vissza. A játékvezető háta mögött felkapja a labdát, pár métert fut vele, aztán szépen újra leteszi. Bajić visszafordul. Azt hiszi, Ihász akart néhány métert »ellopni«, ő hozta előre a labdát. Int, vigye vissza és felemelt mutatóujjal még meg is dorgálja egy kicsit a Vasas-hátvédet.

Nono fiú, hát szabad ezt?”

Peterdi Pál írta ezeket a sorokat 1964-ben a Képes Sportban, az alább felidézett Vasas elleni meccset követően.

Nem hiszem, hogy sejthette, hogy kis túlzással egy akkor még csupán 23 éves fiatalember teljes életpályáját sűrítette egyetlen glosszába.

Mert a csibészség mindent vitt.

*

Korsós István Pesten született és ott is kezdett futballozni. Húszévesen Zalaegerszegre került a Dózsához, hogy aztán két év múlva már az ETO-nál kergesse a pettyest. 1963-at írunk, ismerős a dátum? Legjobbkor volt a legjobb helyen, hiszen máris bajnok lett, s ezzel együtt legendává vált. S nem csupán azért, mert éppen arra járt, edzett a többiekkel, aztán ült a padon, nem! Mind a tizenhárom meccsen játszott, ráadásul öt góljával házi gólkirály lett. Nem mellesleg volt öt asszisztja is, amit akkortájt kevéssé jegyeztek, és ebben is ő volt a legnagyobb király.

A következő két szezon sem volt piskóta: elébb egy kupaezüst, aztán már győzelem az MNK-ban, közben pedig Európa kisebb-nagyobb stadionjaiban varázsolt a nemzetközi porondon.

Nem volt meglepő, hogy el is vitte a Vasas ’66-os szezonra, ahol egyből ligaelső lett megint, sőt, pályára léphetett a válogatottban is a franciák ellen (4-2). Fun fact: ugyanezen a napon az ETO a Fiorentinánál vendégeskedett a KEK sorozat okán (0-1).

Korsós még két idényt töltött Angyalföldön, miközben a nemzeti csapatot csak kerülgette. Talán már nem volt elég pesti a főként a fővárosi csapatokban futballozó spílereknek fenntartott brigádban, ki tudja?

Hazajött.

1969 és 1973 között öt szezont húzott le zöldben, ahol még 98 meccsen lépett pályára, így összesen 156 lett az ETO-dresszben lejátszott bajnokik száma. Ötvenegy meg a góloké.

*

Akik látták játszani, azt mondták: egy zseni. Akik közelebbről is ismerték, azt mondták: egy szeretnivaló ember, aki talán egy picit többször kereste a földöntúli boldogságot.

1996-ban, bántóan fiatalon ment el.

Ma lenne 81 éves.

*

1964. augusztus 9.

Győri Vasas ETO – Bp. Vasas 3-0 (1-0)

12.333 néző, vezette: Bajić (YUG)

ETO: Tóth – Izsáki, Orbán, Tamás – Palotai, Kiss – Szaló, Morvay, Orosz, Korsós, Keglovich. Edző: Hidegkuti Nándor

Vasas: Szentmihályi – Ihász, Mészöly, Sárosi – Bakos, Berendi – Pál, Puskás, Machos, Farkas, Mathesz. Edző: Noszkay Gyula

Gólok: 34’ Korsós 1-0, 63’ Korsós 2-0, 74’ Korsós 3-0

Kategória: legenda
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.