Trabant vs Lamborghini

kis örömök is (fotó: saját)

Signora Cuccureddu életében először elment moziba.

Raffadaliban volt ugyan rendszeres vetítés a kultúrházban, de signora Cuccureddut nem különösebben érdekelte ez az úri huncutság. Mi az, hogy mozgókép?, tette fel a kérdést Beppének, az unokájának, aki járt már a kontinensen, ami egyébként Barit jelentette. Anita Ekberg, mama!, felelte Beppe, bár maga is tudta, hogy a hetvenéves asszonyságot nem fogja lázba hozni a nagymellű svéd nő, akit színésznőnek csúfoltak, és aki egyébként nem csinált mást, csupán fürdőzött egy jót a Trevi kútban, miközben forgott a kamera. Beppének volt pár álmatlan éjszakája, amikor a fülledt szobában nem maradt más számára csak a keze és az emlék Anitáról. Azt nem tudom, hogy Fellini fejében mi járt, de az biztos, hogy az üzenet eljutott az emberekhez. Ráadásul Giuletta Massina egy istennő.

Jöjjön el mama!, húzta Beppe a nénit, nem fogja megbánni! Signora Cuccureddut pedig furdalta a kíváncsiság, mert magát mindig felvilágosultnak tartotta, nem véletlenül olvasta a L’Unitától kezdve a La Repubblicán keresztül a La Stampát, meg persze a Corriero dello Sportot is, de ennek a történet szempontjából kevés a relevanciája, már persze akkor, ha nem tulajdonítunk túl nagy jelentőséget annak, hogy valaki Szicíliában drukkol a Bolognának. Így aztán signora Cuccureddu felvette a legszebb ruháját, mert régivágású szicíliai volt és szépen elballagott a Via Impiduglián keresztül a Via Gemmelin át egészen a Piazza Porta S’ta Agataig, ahol az aprócska, de annál romosabb épületben megbújt a mozi.

Szervusz Toto, vetette oda signor Benettinek, aki azon felül, hogy olívafákat gondozott, jegyeket árult a moziban. Maria! Oldódott fel Salvatore Benetti, aki mindig is szerette signora Cuccureddut, ráadásul úgy, ahogy más sosem és most itt semmi másra, szimplán az őszinte szerelemre gondolok. Nem tudom, hogy fontos-e, de signor Benettinek volt egy kisebb sarok a házában, ahol signora Cuccureddu illő és illetne képei sorakoztak a falon.

Örülök, hogy eljöttél Maria! Hadarta signor Benetti, tiéd a legjobb hely.

Cuccureddu assszonyság meglepődött, hogy mekkora fényt kapott. Ott volt Benetti, a régi szerelem, de közben a távolból figyelt Zaccharelli, aki számos alkalommal igyekezett előadni a végtelen szerelmet. És akkor még nem is beszéltünk Bettegáról, a toszkán fiúról, aki nem volt igazán okos, ellenben sármos, s aki elbódította signora Cuccureddut, aki ’62-ben megnyerte a Miss Italia délolasz selejtezőjét.

Asszonyom! Legyen kedves és foglalja el a helyét! Szólt oda Giancarlo Antognoni, a raffadali kultúrház vezetője. A mai előadás repertoárján egy francia limonádét láthatnak, amiben játszik Monica Vitti! Jó szórakozást! A büfé az előadás alatt folyamatosan üzemel.

Signora Cuccureddu beült a helyére és várt. Előtte még sosem járt moziban, így fogalma sem volt, mi a szokás. Nézte a filmet, de nem igazán kötötte le. A poénokat, amik miatt dőlt a közönség mellette, nem értette. Feszengett. Nem érezte jól magát. Pisilnie is kellett. Arra várt, hogy valaki megtörje a rendet, kitörjön, esetleg csak annyit mondjon: ez szar. Nem mondta senki.

Amikor signora Cuccureddu felállt, hirtelen mindenki rá figyelt és mindenki visszafogta a lélegzetét. Így aztán sokkal élesebben hasította meg a csöndet az a pár lövés, ami berengette az egész környéket. Bettega úr volt az. Miután végzett, felállt, szembe nézett a közönséggel és csupán annyit mondott: elnézést, nem akartam megzavarni a szórakozásukat, majd leült a helyére. A film forgott tovább, egy konyhai szkeccs került sorra, amin vélhetően mindenkim röhögött volna, de most nem.

az én hazám (fotó: saját)

Signora Cuccureddu mosollyal az arcán ült a székében, de látszott, hogy halott. Miután vége lett a filmnek, Bettega úr odalépett hozzá, és teátrálisan megcsókolta. A közönség tapsolt. Scirea felügyelő módszeresen elővette a szalagot, amivel mindenkor körbe kerítik a tetthely környékét.

Látszólag nem voltak rajta érzelmek, pedig belül sírt. Nem volt jellemző Raffadaliban, hogy valakit megöl a szerelem, pedig de.

*

2011 tavaszán Fergie, azaz Sir Alex Ferguson úgy küldte fel a Manchester Unitedet az Arsenal elleni negyeddöntőre, hogy abban hat védő szerepelt. Plusz a felállás a 6-5-0 formációt képezte le, ami annyira gáz volt Angliában, hogy már nevet sem kapott. Ferguson és a ManU nyert, ellenben a művelt futballvilág veszített. Az más kérdés, hogy ezeket a hátvédeket úgy hívták, hogy Evra, Brown, Vidić, O’ Shea, Fabio vagy Smalling.

Ehhez képest én tegnap már meg sem lepődtem, amikor a kezdőrúgás után az 5-4-1 rajzolódott ki a képzeletbeli mágnestáblán, ami a játék folyamán 6-3-1-re alakult át, majd a köztévé büszkén kiírta, hogy 7-3-0. Az utolsó állapot egy csöppet túlzott ugyan, de nem volt messze a valóságtól.

Azok után, hogy az totál amatőr rendezés miatt alig értem be a kezdésre, engem már semmi sem tudott kizökkenteni az idegállapotomból. Lelki szemeim előtt felvillant az a helyzet, hogy Világi van Daele úr visszahoz bennünket a normál futballcsapatok világába, ergo kéthetente hat-hétezer ember megy ki a meccsre legalább, azaz rendre összeomlik az Ipar utca-Nagysándor József utca kereszteződés, ahol most sem sikerült kikapcsolni a villanyrendőrt, hiába könyökölt a környéken legalább ötven valóságos kékruhás. Beavatkozás nem történt.

A következő, roppant bonyolult feladatot annak a cca. hatezer embernek a stadionba történő beengedése jelentette, akik voltak bátrak kijönni. A hivatalos közlés szerint ehhez még a Fradi Security is segítséget nyújtott. Biztos így volt, de ez nem lendített a gyorsaságon. Tiszta szerencse, hogy annyira elszoktak sokan a rendszerese meccsrejárástól, hogy kordon híján, roppant fegyelmezett módon araszoltak egymás mellett a pláza északi oldalán. Bevallom, hogy legyőztem a saját fóbiáimat, szépen elsétáltam a tömeg mellett, bocsi Korsós Gyuri és Dudás Ádám, aztán befordulva a célegyenesben, relatív gyorsan bejutottam. Legalább ennyi előnye volt, hogy bérletes vagyok.

A következő, pozitív meglepetés akkor ért, amikor azt vettem észre, hogy a fix helyemre a klub kirakott egy matricát, miszerint bérletes bitorolja a széket. Nem is ült oda senki. Köszi Dorka, köszi Grani!

A konkrét meccsről?

Apró eufémizmussal élve a 2004-es ETO-Bayern jutott eszembe, amikor szembejött velem a valóság. A cabrió Audikban ülő focistákat figyelve viszonylag gyorsan lejött, hogy mi focisták vagyunk, amazok meg sportemberek, lásd még Nichenko vs Roque Santa Cruz.

Öt perc telt el, és nem értünk a labdához, ráadásul nem is láttam, hogy ez rövidtávon változni fog. Elkeserítő. Közben pedig nem hittem el, hogy csak ennyi idő telt el és nem pergett le legalább a félidő fele. Innentől kezdve bántóan logikus volt az első bekapott gól. Az megint más kérdés, hogy miért kellett ennyire könnyen odaajándékozni azt a találatot a huszonharmadik percben? Értem én, hogy a csapat, és ez ezen belül a bekk-sor az NB II aljára való, de mi a faszért nem lehet kibikázni azt a kurva labdát a stadionból? Sokadszor teszem fel a kérdést: mi indokolja Csonka Bonifác beválogatását? Nem szeretném egy emberre kisarkítani a csapatunk keservét, de legyen elég megnézni az utolsó két meccset (Budafok, FTC).

Ha volt bárkiben bármilyen illúzió, az gyorsan elveszett, elveszhetett, amit tíz percen belül szétzilált egy szimpla pontrúgást követő atomfejes. Megjegyzem, hogy nem igazán érdekelt a Fradi játéka, de be kell látni, hogy Lonćar teljesen más kategóriát képvisel, állítom még az NB I-en belül is.

Innentől kezdve csak azt szerettem volna, hogy lőjünk egy gólt, ami összejött. Ráadásul nem is volt csúnya, amiben nagy szerepe volt Vernes Ricsinek, aki meglepően motiváltan lépett pályára. Jó volt látni, hogy páran, Farkas Bazsi vezetésével ekkor esélyét látták a feltámadásnak, még akkor is, ha a Liverpoolnak több ideje maradt 2005-ben a fordításra a Milan ellen Isztambulban. Nem is jött össze, amiért nem vagyok annyira morcos.

Végülis volt egy relatív eseménydús mérkőzés. Ráadásul minimum ötezer ember rájött a városban, hogy van itt egy futballcsapat. Ha csak tíz százalék megjelenik vasárnap a Nyíregyháza elleni bajnokin a lelátón, már nyertünk. Most persze viccelek, nem leszünk többen 250-nél.

istenadta nép (fotó: saját)

A klubvezetés, pontosabban a tulajdonos (van Daele!, nem Világi Oszkár!) nem tudom, hogy mit vett le az egészből, annyit biztosan, hogy nem annak a DS rendszámú busznak az utasai töltötték meg a stadion nyugati lelátóját, amelyik ott parkolt az akadémia előtt. Jó lenne végre kicsit komolyabban venni azt a humán támogatást, ami most megmutatta magát. Nem a klubházban, hanem a lelátón, mert nélkülünk szart sem ér ez az egész. (Mondjuk ez nem feltétlenül igaz, ld. az utóbbi évek gazdasági eredményeit összevetve a sportteljesítményekkel!)

Romantikus bullshittel élve ennek az utazásnak most vége, a tanulság, hogy van igény a minőségi futballra, főként akkor, ha azt a mieink nyújtják. Esetleg érdemes lenne átgondolni, hogy a bizniszt valid szakemberek vigyék és ne a család. Tudom, ez egy nehéz döntés, számomra is komoly kihívás azt mondani a lányaimnak, hogy bazmeg, nem tudtok énekelni, de érdemes felvállani a konfliktusokat egy nemesebb cél érdekében.

Kaptak már ebben a városban lényegesen kisebb teljesítményért is díszpolgári címet.

Hajrá ETO! Hajrá Paks!

*

ETO FC – Ferencvárosi TC 1-4 (0-2)

5.855 néző, vezette: Erdős (gyengén)

ETO: Fadgyas 3 – Kovács 2, Kiss 2 (62’ Bacsa 3.5), Lipták 2.5, Csonka 1.5, Forgács 1.5 – Óvári 1.5 (62’ Vernes 3), Tuboly 2 (77’ Hanzli 0), Toma 2.5, Farkas 2.5 (77’ Klausz 0) – Vitális 3 (62’ Berki 2.5). Edző: Klausz László.

FTC: Dibusz – Somália, Mmaeè, Blazić (56’ Kovačević), Pászka – Lončar (74’ Bešić), Esiti – Zachariassen, Tokmac (64’ Marin), Auzqui (56’ Laïdouni) – Boli (74’ Bassey). Edző: Stanislav Cherchesov

Gólok: 23’ Boli 0-1, 32’ Zachariassen 0-2, 52’ Boli 0-3, 73’ Bacsa 1-3, 78’ Lipták (öngól) 1-4

[Az osztályozásnál 1-től 6-ig terjed a skála, ahol a hatos a legjobb érdemjegy. Fontos tudnivaló, hogy van feles osztályzat is, illetve az kap értékelést, aki legalább egy fél félidőnyi időt (22 perc) a pályán töltött. Ha valakit kiállítanak, nem vonok le tőle automatikusan semmit, de a kalkulus meghatározásakor figyelembe veszem a rosszalkodást.]

Kategória: mérkőzés
Címke: , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.