Szép lassan visszajönnek a srácok

délkelet-európa legszebb férfi felsőteste (fotó: eto.hu)

Az FK Rad csapata nem sűrűn járt az európai kupákban. Még a kilencvenes évek, a boldog jugoszláv időkben volt egy rövid kirándulása az UEFA Kupában, de a görög Olympiacos ha nem is nagy különbséggel, de az első körben megálljt parancsolt a belgrádiaknak.

Jó húsz évvel később jött el a 2011-12-es Európa Liga szezon, ahol a szerb bajnoki negyedik hely jutalmaként megint megmutathatták magukat. A San Marino-i Tre Penne nem jelentett nagyobb akadályt. A következő ellenfél a görög Olympiacos volt, de ezúttal nem a Pireus, hanem a kevésbé attraktív Volou.

Ennek ellenére 0-1 lett a hazai odavágó, és a messze földön híres náci ultrák szomorúan konstatálták, hogy nem mehetnek emberkedni se Splitbe, se Varazsdra a következő körben. Páran azért elutaztak Görögországba, és nem hittek a szemüknek, amikor Kojić a második félidő elején megszerezte a vezetést. Érett a hosszabbítás, amikor a 77. percben cserére szánta el magát a vendégek mágusa, az egyébként jól mozgó Andrić helyett beküldte Stoijlkovićot.

A többi már történelem. Két perccel később tizenegyest kapott a Volou, amit az argentin Juan Eduardo Martín kegyetlenül bevert, és az iksszel továbbmentek a görögök. A sors fintora, hogy a következő fordulót sikerrel vették ugyan, de aztán a hazai bundabotrány miatt kivágta őket az UEFA a sorozatból. Ha egy kicsit hamarabb borul a bili, az FK Rad folytathatta volna a menetelését.

Andrić! Andrić! Éjjaéjjaóóó!

Vagy ha Nemanja Andrić végig a pályán marad.

Soha nem tudjuk meg, abban azonban biztos vagyok, hogy a menedzserei által összerakott promóciós videóban benne volt a csere és a tizenegyes közötti kettő perc, azt bizonyítva, hogy Andrić hiánya mekkora problémákat okozhat egy csapat életében.

Lehet, hogy Pinyőt is ez a momentum ragadta meg egy évvel később, amikor az ETO megszerezte Nemanját, mert a következő szezonban nem tudott igazából maradandót alkotni. Az elején stabil kezdő volt, rögtön a második körben gólt rúgott a Novi Pazarnak, aztán november végére elfogyott a lendület, és már inkább csak cserként számítottak rá. Az utolsó fordulóban kilenc percet kapott, de előtte hétszer a keretben sem volt.

Az ETO egy kicsit tizenkilencre kért lapot a megszerzésével, bár ez nem volt akkora csoda akkor sem, hiszen a magyarországi igazolások kilencven százalékát be lehet rakni ebbe a kategóriába.

Utólag már könnyű azt mondani, hogy Andrić-tyal nem csináltunk rossz vásárt. Rögtön az első meccsen gólt rúgott, ami még akkor is dicséretes, ha a vége 1-4 lett Debrecenben, piszok nagy potya volt, amihez kellett a kapus is erősen.

A bajnoki dicsőséggel végződő idényben huszonegyszer volt pályán. Jellemzően a Jolly Joker szerepét osztotta rá Pintér, hiszen csak kétszer játszotta végig a komplett meccset és inkább be- mint lecserélte. Két gólját is a padról beszállva szerezte és mondjuk Újpesten marhára kellett az egyenlítése az 55. percben, amikor alig tíz perce játszott, hogy aztán a végén behúzzuk a mérkőzést a Szuszában, és a következő héten aranyrangadón fogadjuk a Fradit.

A bajnokcsapat hasznos tagja, fontos láncszeme volt még akkor is, ha a 21/2 mutatójához „csak” 743 játékpercet rendelt. Az átlag csak 35,4 perc!

A következő szezonban ezt feltornázta ötven és félre, ráadásul 7 gólt vágott, közte győztes találat a Haladás ellen és Újpesten. Hol máshol? Természetesen mindkétszer csereként. Joggal vigyorgott az ezüstérmes csapatképen.

Kétszeresen is misztikus a távozása 2015 tavaszán. Egyrészt Újpest lett az új állomás, ahol zöld-fehérben roppant jól érzete magát, másrészt még a Quaestor-balhé előtt ment el, nem a süllyedő hajóról lécelt le.

a nézését, meg a járását (fotó: sport365.hu)

A lila kaland után Horváth Feri Balmazújvárosba vitte, ahol hozta a lehetetlent nem ismerő szerb mentalitást, rúgott hat gólt, nem rajta múlt a kiesés.

Most pedig visszatért.

Egyes hírek szerint már egy hónappal ezelőtt közel volt az aláíráshoz, de a nagyeszű ügynöke olyan anyagi igénnyel állt elő, amit még Magyarországon is kiröhögtek. A mi szerencsénk, hogy vélhetően máshol is (Honvéd?), így az átigazolási időszak végén ő lett a csattanó.

Az ő esetében bátran leírhatom: magyar szinten neves és rutinos futballistát szereztünk meg, akinek teljesítményéről van valós élményünk, kötődik a klubhoz és nem mellesleg hajtja a vére.

Üdv itthon, Nemanja!

Kategória: újfiúk
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Szép lassan visszajönnek a srácok bejegyzéshez

  1. Peppino szerint:

    Szerintem annyi hiányzik, hogy a bajnoki címről döntő Fradi elleni meccsen, ő harcolta ki a tizit, amit Völgyi bevert.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.