eljön a mi időnk (fotó: connect2local.com)

Én tizennyolc vagy tizenkilenc voltam, és lengettem serényen, a csapatokban nagyjából velem egykorú, sőt!, inkább fiatalabb srácok rohangáltak lelkesen, no és akkor még ott állt a kapuban Dezső bácsi. Az volt a kiírásban, hogy legfeljebb négy túlkoros játszhat. A helyzetet a legtöbb ifiedző úgy oldotta meg körzeti egy bében, hogy használta a józan paraszti eszét, no nem azért azt, mert nem volt neki semmilyen licensze, mondjuk az nehéz is lett volna, mert nem is volt semmilyen licensz, még az idegen szavak szótárában sem, a nyolcvanas évek legvégéről beszélünk, és ugye mint említettem, a körzeti egy béről, szóval semmi hókuszpók, fogta a tréner és az első csapatból visszajátszó sérültek mellett a titánok közé berakott egy rutinos centerhalfot, aki hátulról igyekezett irányítani a gyereksereget, meg beküldött még egy idősebb kapust, főként olyat, aki imádott ugyan futballozni, de komolyan sosem volt esélye arra, hogy a felnőttek közt pályára lépjen, ezen azonban egyáltalán nem sértődött meg, elvállalt mindent, de tényleg mindent, aminek része volt az is, hogy általában ő volt a kapus az ifiknél. Tudsz vetődni, Dezső?, puhatolóztak nála egyszer, mikor a Levente Karcsika maródi lett, mert betörött a feje. Dezső bácsi éppen végzett a fűnyírással meg a vonalazással. Már hogyne tudnék?, sértődött meg csöppet már a kérdésfelvetésen is Dezső bácsi, biciklivel járok bazmeg, tudod milyen göröngyös a Dr. Kovács Ármin utca. Talán a Felpéc ellen vonult ki nagy büszkén először a gyerekekkel, hátán a méretes egyes számmal, idegenben. A boldogság azonban nem tartott sokáig, mert azok a méretes felhők, amik egész bemelegítés alatt a pálya felett tornyosultak, hirtelen semmivé lettek és szikrázó napsütés vakított el mindenkit. Dezső bácsi egyszerre azt hitte, hogy megint előjött a semmiből az a betegsége, ami miatt kis híján a jogosítványát sem akarta meghosszabbítani a Marx doktor úr, de aztán rájött, hogy csupán belesüt a nap a szemébe. Danika! Visszaszaladnál az öltözőbe, kisfiam? Ott van a táskám oldalsó zsebébe egy siltes sapka, hozd már ki legyél szíves a Dezső bácsinak, ha megkérhetlek szépen! Majd fizetek egy kólát a sportbüfében. És Danika, aki nem mellesleg az unokaöccse volt a Dezső bácsinak, már szaladt is lelkesen, majdnem nekifutott az egyetlen partjelzőnek, megijedt, hogy majd ezért húzza be a lest a spori, ha ne adja isten haragtartó, gyorsan elnézést kért. Dezső bácsi pontosan tizenhárom gólt kapott azon a meccsen, amik közül legfeljebb négyről tehetett. Mindenki dicsérte, ami elsősorban annak szólt, hogy a Levente Karcsika feje lassabban gyógyult a vártnál, ki kellett hagyni az egész tavaszi idényt, és ugye kapus nélkül botorság kiállni a meccsekre. Tudta ő ezt nagyon jól, de azért megmártózott rendesen a népszerűségben, és akkor döntötte el, hogy soha többé nem véd a siltes sapkája nélkül, mert az mekkora szerencsét hozott neki. És valóban, azóta csak egyszer rúgtak neki tíznél több gólt, tizenkettőt, Nagyszentjánoson, ahol a bíró hét tizenegyest fújt be a hazaiaknak, utóbb mesélték, hogy valami fogadás volt a háttérben, amiből kettőt ugyan megfogott a Dezső bácsi, de azért így is sok lett a vége. Annak a meccsnek egyébként sem volt különösebb tétje, már korábban eldőlt, hogy a két csapat lesz az utolsó meg az utolsó előtti a körzeti egy bében, ezerkilencszáznyolcvanöt azóta is fekete betűkkel szerepel a baráti sportévkönyvben, de nem Dezső bácsi miatt.

Négy év telt, Dezső bácsi már az ötvenhez közelít, de még most is ugyanabban a siltes sapkában ugrál a vonalon, miközben várja a becsavarodó szögletet. Danika továbbra is a csapattársa, de már túlkorosként, hiába játszhatna akár a felnőttek között, nem merült fel a neve, amikor a Slujtner Bazsi elment, inkább hoztak Écsről, meg Győrságról két srácot balszélre, akik nem sokkal ügyesebbek, mint Danika, de ők értik a lest, amit Danika még most sem. Csendesen csordogál a játék, szinte alig történik valami, nem is világos teljesen, hogy miként lett az eredmény ötven percet követően 5-5, helyzet nélkül estek a gólok, a hatékonyság már-már százszázalékos, milyen kiszámíthatatlan ez a körzeti egy bé, de ekkor Dezső bácsi arca görcsbe rándul. Danika! Beszaladnál az öltözőbe, kisfiam?, üvölti Dezső bácsi, épp hosszan rúgta ki a bőrt, most egy ideig nem lesz történés az ő térfelén, asszem beszartam, hozzá már legyél szíves egy guriga vécépapírt a Dezső bácsinak, ha megkérhetlek szépen! Majd fizetek egy unikum-sört a sportbüfében. Danika pedig rohan, kis híján elüt engem, szerencsére időben arrább sasszéztam, rám néz, illedelmesen elnézést kér.

Én meg közben arra gondolok, ha egyszer végre kapna egy jó indítást, kilépne és öles léptekkel nyargalna a kapu felé, istenemre elengedném neki a lest.

*

Az átigazolási időszaknak immár egy hete vége. Amikor már majdnem elindult a tavasz, bőszen készültünk a Pécs elleni idénynyitóra, azt a felelőtlen kijelentést tettem, hogy most már nagyon meglepődnék, ha új arcokkal bővülne a keret. Egész egyszerűen arra gondoltam, hogy szakmailag nehezen indokolható, ha a komplett felkészülés alatt nem jön senki, egyik tesztmeccsen sincsenek próbázók, majd élesben építünk be embereket a csapatba. Tudván azt is, hogy Csató Jani, azaz a mi Bob Paisleynk nem a változtatások nagy híve. Tévedtem, mert a nyitva maradó bő két hétben öt friss emberke került az ETO-hoz, akik közül négyen már pályára is léptek, eddig jellemzően epizodistaként.

Volt némi kényszer, mivel a sztenderd kezdőnek szánt Vashkeba Laci és Szuhodovszki Soma megsérült, nekik erre a szezonra már harangoztak. A koncepció másik eleme, hogy olyan fiatalok kapjanak szerződést, akiket a nagycsapat mellett be lehet vetni a megyei bajnokságban az NB III-at becélzó ETO Akadémiában is, no meg a zászlóshajónak szánt ifi BL-bel (UEFA Youth League). Most már tudjuk, hogy az utóbbi sorozat elszállt a szélben, mert az uefás nagyurak nevetséges indokokkal egy huszárvágással kidobták az egészet a kukába.

Ezek után őszinte izgalommal várom, hogy Egerszegi Tamás, Horváth Olivér, Molnár Rajmund, Sipos Zoltán és Vincze Ádám miként fog vitézkedni az NB II-ben.

Adatokkal nem akarok elhalmozni senkit, ezért csak röviden annyit, ki, merre járt eddig a futball világában.

Molnár Rajmund (19): Magyar Futball Akadémia – MTK – Honvéd – SL Benfica

Sipos Zoltán (19): Puskás Akadémia – Csákvár – Puskás – Paksi FC

Vincze Ádám (20): ETO – Budaörs –Pápa – Ménfőcsanak

Horváth Olivér (20): FTC – MTK – Ajax – PSV Eindhoven – MTK – Haladás

Egerszegi Tamás (29): Újpest – Siófok – St. Truiden – Gyirmót – Diósgyőri VTK – Mezőkövesd-Zsóry – Miedź Legnica – Vasas – Paksi FC – Honvéd – DVTK

Kalandos.

A bizalmat természetesen mindenki megkapja, aztán tessék vele élni! Azt egy pillanatra se feledjétek, srácok, hogy a zöld-fehér dressz és a szívetek fölött feszülő címer komoly kötelezettséget ró rátok! Aki ennek megfelel, számíthat a szurkolók megbecsülésére.

Most pedig álljon itt egy kisebb csokorban pár jegyzőkönyv, amikor tejfelesszájú utánpótlás játékosként Győrbe sodorta őket a sors vagy az aktuális hazai pályájukon néztek farkasszemet az ETO futballistáival. Érdekes gyűjtés, az élesebb szeműek számos egyéb érdekes névvel is találkozhatnak az alábbi sorokban.

Kellemes böngészést!

*

u19 I. osztály

2009. szeptember 19.

Győri ETO – Újpesti TE 3-3 (1-2)

50 néző, vezette: Edelmayer

ETO: Farkasdi – Paget, Czeitler, Karácsony (60’ Szabó Gy.) – Sharashinadze (65’ Nemes), Kálmán, Németh, Windecker (60’ Horváth B.) Szabó B. – Föglein, Molnár (83’ Hajnal), Varga. Edző: Preszeller Tamás

Tamás, a jólfésült (fotó: honvedfc.hu)

Újpest: Szabó B. – Lázár (70’ Horváth R.), Szalai, Banai, Rácz – Egerszegi, Domonyi – Tajthy – Gyürü (62’ Pahkasalo), Magos (79’ Iflinger), Pfeffer (62’ Illés). Edző: Mundi Viktor

Gólok: 2’ Gyürü 0-1, 30’ Németh 1-1, 43’ Szalai 1-2, 59’ Varga 2-2, 65’ Czeitler (öngól) 2-3, 79’ Németh 3-3

*

u15 I. osztály, nyugat

2015. május 27,

Szombathelyi Haladás – Győri ETO 0-5 (0-4)

30 néző, vezette: Vass

Haladás: Pethő – Falussy, Nagy, Kalányos, Auer – Pék (41’ Elekes), Hart, Szakasics (39’ Bazsó) – Horváth, Hertelendi, Perger

Ádám, a jótanuló (fotó: borsonline.hu)

ETO: Pálfi – Kiss, Farkas, Mocsi (55’ Múcska), Zeke (41’ Buzora) – Bencz (41’ Kőfalvi), Vincze, Szánthó B. – Csiba, Tamás (55’ Lovász), Pócsik (55’ Szánthó R.)

Gólok: 9’ Pócsik 0-1, 23’ Szánthó B. 0-2, 31’ Vincze 0-3, 38’ Pócsik 0-4, 80’ Vincze 0-5

*

u17 I. osztály, felsőház

2016. március 11.

MTK Budapest – ETO FC 5-1 (2-0)

30 néző, vezette: Kovács

MTK: Ritzl – Szabó, Molnár (65’ Opavszky), Berdó, Adorján – Dencinger, Bolla (46’ Szoboszlai), Schäfer (46’ Szekeres) – Szuhodovszki (51’ Kugli), Kisari (46’ Torvund), Horváth.

Olivér, a kíváncsi (fotó: soccratesimages.com)

ETO: Gyurákovics – Krebsz, Jakab, Mió, Kiliti – Kovács, Horváth (73’ Varga), Bagó (60’ Németh) – Nagy (46’ Baranyai), Téglási (46’ Zimonyi), Kirják (46’ Fülöp).

Gólok: 4’ Kisari 1-0, 25’ Berdó 2-0, 50’ Szoboszlai 3-0, 76’ Zimonyi 3-1, 90’ Horváth 4-1, 90+1’ Horváth 5-1

*

u15 I. osztály

2016. november 19.

ETO FC – Honvéd-MFA 2-2 (0-1)

25 néző, vezette: Bejczi

ETO: Ruisz – Szabados (57’ Varga), Molnár M., Orosz (75’ Kovács O.), Fendrik (30’ Pereira) – Ominger, Volter, Tamás (75’ Lázár) – Vitális, Farkas (57’ Tóth), Illés (75’ Kalla)

Rajmund, a vérprofi (fotó: slbenfica.pt)

Honvéd: Megyeri – Csiba, Földesi, Horváth, Sikorszki – Szecsődi (59’ Eördögh), Buna, Kovács Do. (80’ Kovács Dá.) – Pogonyi (64’ Bónus), Molnár R. (64’ Kocsis), László (59’ Fazekas)

Gólok: 11’ Molnár R. 0-1, 66’ Fazekas 0-2, 68’ Ominger 1-2, 82’ Ominger 2-2

*

u17 I. osztály, felsőház

2017. november 18.

Puskás Akadémia – ETO FC 3-2 (0-2)

15 néző, vezette: Nagy

Puskás: Papp Zs. – Gáspár, Koch, Papp M. (55’ Radics), Skribek – Papp L. (90+1’ Kotula), Sipos, Nagy (74’ Horog) – Kocsis, Magyar, Körmendi (46’ Dankó).

Zoltán, a megfigyelő (fotó: paksifc.hu)

ETO: Gyergyádesz – Balogh (83’ Szamosi), Lovász, Csonka, Kalmár – Múcska (46’ Somogyi-Bakos), Hidi, Méry (80’ Kulcsár) –Krén, Szentes, Márton.

Gólok: 10’ Márton 0-1, 31’ Márton 0-2, 51’ Nagy, 58’ Sipos 2-2, 63’ Sipos 3-2